Október elején a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A növények fejlettsége szikleveles és 180 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől.
A legfejlettebb egyedek nagysága Győr-Moson-Sopron megyében közel 200 cm, Zala megyében 200 cm-t meghaladó. Országszerte a végéhez közelít a parlagfű virágzása, a pollent szóró parlagfüvek aránya és a pollenszórás mértéke nagy arányban lecsökkent. A főhajtáson a fő virágzati tengely hossza többnyire 5-40 cm közötti. A parlagfüvek túlnyomó többsége elvirágzott, szinte már csak az újrasarjadt, és a későn kelt egyedeknél figyelhető meg virágzás. Az egész országban a termésfejlődés és a termések érése az uralkodó fejlettség és az érett magvaikat szóró egyedek száma is egyre nő. A pollenszóródás csúcsidőszaka már lezajlott, sok helyen a parlagfű pollenkoncentrációja a levegőben közepes-alacsony szintre csökkent. Az időjárási viszonyok hatására a növényeken már az elhalás jelei is mutatkoznak lombhullás, elszíneződés formájában.
A szeptember végi – október eleji időszakot enyhe őszi időjárás jellemezte, továbbá nagy hőingás a nappali maximum és éjszakai minimum hőmérsékletek között. Beköszöntöttek az első hajnali fagyok, ám nappal még gyakran a nyári melegre emlékeztető hőmérsékletekig melegedett az idő. Az őszre jellemző lehűlés csak nagyon lassú fokozatossággal mutatkozott meg. Számottevő csapadék az ország területére továbbra sem érkezett, rendkívüli aszály uralkodik. A továbbra is száraz talajállapot a lecsökkent hőmérsékleti értékekkel párosulva már nem kedvező a parlagfű csírázásához.
A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, tarlóhántások, valamint a vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel fertőzött területek nagysága jelentősen csökkent.
A nyári betakarítású kultúrnövények tarlóinak parlagfűvel való fertőzöttsége általában alacsony vagy gyenge, ritkábban fordulnak elő erősebben fertőzött területrészek. Az aszály miatt a parlagfű csírázása a legtöbb tarlón elenyésző mértékben volt jellemző. A termelők többsége kiemelt figyelmet fordított a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére, ahol a talaj azt lehetővé tette. Nagyon sok területen viszont a száraz talajállapotok miatt a mechanikai művelést nem tudták jó minőségben végrehajtani, ezért a gazdálkodók a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást és nagyobb arányban végeztek gyomirtó szeres tarlókezelést. A fertőzött gabonatarlókon legnagyobb arányban a termésfejlődésben és termésérésben lévő egyedek jellemzők. Az őszi káposztarepce vetése zajlik vagy helyenként befejeződött azokban a térségekben, amelyek talajviszonyai alkalmasak a munka elvégzésére, de az ország nagy részén nagyon nagy mértékben akadályozzák ezt a száraz viszonyok. Sok helyen, ahol elvetésre került a kultúrnövény, a csírázás akadályozott. Ahol kikelt a repce, ott a szikleveles és 6 leveles állapot közötti fejlettség jellemző. Ahol lehetséges, az őszi gabonák magágy-előkészítése zajlik, helyenként a vetés is megkezdődött, azonban hazánk döntő részén a száraz talajállapotok nem kedvezőek a munka megfelelő minőségben való végrehajtásához.
A napraforgó betakarítása a végéhez közeledik az országban, több megyében már be is fejeződött. A még lábon álló növények többnyire barnaérés - növényszáradás fejlettségűek. A napraforgó magassága alacsonyabban alakult a korábbi években jellemzőnél, valamint az alsó levelek száradása is sok helyen korábban megtörtént. A napraforgó a kukoricánál jobban bírta az aszályt, de általában a zöld tömegének nagy részét hamar elvesztette. A nyár során többször jelentkező, valamint jelenleg is tartó rendkívüli aszály következményeként sok napraforgótáblán a levelek súlyos száradása következett be, továbbá sok területen a kaszatképződés is sérült. Az aszály által legjobban sújtott térségekben kényszerérés következett be. A gyomirtás a legtöbb helyen sikeres volt, a parlagfű ellen hatékonynak bizonyult, az állományokban, valamint a tarlókon a parlagfűfertőzés nem jelentős, valamint a rendkívül száraz körülmények sem kedveztek a további térnyerésének. A napraforgó területeken parlagfű elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, tőhiányos állományokban, táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban és műtárgyak mentén fordul elő jelentősebb mennyiségben. A még be nem takarított fertőzött területeken jellemző már, hogy a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A napraforgó állományszárítására az átlagosnál jóval kisebb területen volt szükség, mivel a növények nagy arányban leszáradtak.
A kukoricaállományok betakarítása folyamatban van, a megyék többségében már a végéhez közeledik. Azokon a táblákon, ahol folyamatban van a betakarítás, a növény teljesérés-növényszáradás állapotban található meg. Az állományok többnyire parlagfűmentesek vagy a parlagfű csak kis mennyiségben, elvétve található meg bennük. Jelentősebb parlagfűfertőzés elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, a táblaszéleken, táblaszegélyeken, a forgókban és a műtárgyak mentén fordul elő. A hosszú ideig tartó rendkívüli aszály nagyon súlyos károkat okozott a kukoricanövényeken az ország nagy részén. Az állományok alacsonyabbak az átlagosnál. A levelek nagymértékben leszáradtak, cső a növények egy részénél nem is képződött. A hosszú szárazság miatt a növények egy része szinte teljes mértékben elszáradt. Az Alföldön a legszárazabb térségekben, öntözés nélkül az állományok sok területen gyakorlatilag elszáradtak, felsültek, a csőképződés elmaradt. Sok területen kényszerültek a gazdálkodók a silózással történő kényszerbetakarításra. Mostanra a szemes kukorica betakarításával a parlagfű is megsemmisül.
Az ültetvényekben a parlagfűfertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. A kémiai gyomirtást, a kaszálásokat vagy mechanikai sorközműveléseket többnyire elvégezték. Több gazdálkodó sorközművelést végzett míg kellő mennyiségű nedvesség volt a talajban, de a nyár legnagyobb részében a talajállapotok ezt nem tették lehetővé. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem vagy alig található, ám az elhanyagolt ültetvényekben és a friss telepítésekben helyenként nagyobb számban van jelen. A rendkívül száraz körülmények nem kedveztek a parlagfű térnyerésének az ültetvényekben sem, a gyomnövények többsége a legtöbb ültetvényben kisült.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, műtárgyak mentén, a sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége. Általában a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és legfejlettebb parlagfüvek, amelyeknél is a termésfejlődés és a termések érése a jellemző fejlettség. Október elejére a parlagfű csírázása a legtöbb területen jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A csapadékszegény és hűvös tavaszi időjárás, valamint a nyár során jellemző száraz talajállapotok miatt a parlagfű kisebb borítottsággal van jelen. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást.
Szeptember második felében a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A növények fejlettsége 8 leveles és 180 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől.
Tovább >Szeptember elején a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A növények fejlettsége szikleveles és 160 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől.
Tovább >A Nébih mint a növényvédőszerek engedélyezésére kijelölt hatóság Magyarországon, prioritásként kezeli, hogy a kisebb területet elfoglaló, úgynevezett kiskultúrák termesztése is biztonságos, kiszámítható és jövedelmező legyen. A munka különböző szakmai szervezetekkel: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Növényvédelmi Szövetség, FruitVeb, Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint növényvédőszer gyártókkal szorosan együttműködve folyik. Célja, hogy a szükséghelyzeti engedélyek helyett a már forgalmazási és felhasználási engedéllyel rendelkező növényvédőszer készítmények elérhetőek legyenek a különböző kiskultúrák termesztése során is.
A Kiskultúrás munkacsoport összetett tevékenységet végez, amely során a NAK összegyűjti a hazai kiskultúrás növénytermesztés szempontjából fontos igényeket, melyeket a Nébih szakértői megvizsgálnak. Amennyiben a rendelkezésre álló dokumentáció alapján a szakértők által elvégzett kockázatértékelés sikeres, a forgalmazási és felhasználási engedéllyel rendelkező növényvédőszer készítmények engedélyokiratába bekerül az adott kiskultúrára vonatkozó növénytermesztési technológia.
Az idei évben szeptember közepéig mintegy 398 új kiskultúra felhasználás vált elérhetővé a növénytermesztési szakemberek és a gazdálkodók számára. A Nébih 13 új növényvédőszer készítmény forgalmazási és felhasználási engedélyokiratában 148 kiskultúra technológiát is beépített, továbbá 32 már engedélyokirattal rendelkező készítmény esetében 250 kiskultúrára vonatkozó felhasználásra is megtörtént az engedélyokiratok kiterjesztése.
A 2026 évi kiskultúrás engedélyokirat kiterjesztések és az új engedélyek részletesen a Nébih portálon elérhetőek: https://portal.nebih.gov.hu/-/kiskulturas-engedelyek
Szükséghelyzeti engedélyt adott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Karate Zeon 5 CS, Decis Forte, Lamdex Extra rovarölő szerek és az Oroganic gomba-, rovar- és atkaölő szer kijuttatására. Az engedélyek célja, hogy elősegítse a pöttyös lámpahordó-kabóca elleni hatékony védekezést. A készítmények 2026. október 9. és 2027. február 5. között felhasználhatóak országosan, mezőgazdasági és kertészeti kultúrákban, közterületeken és házi kertekben földi permetezéssel történő kijuttatással.
Tovább >Az elmúlt 30 napban Európában összesen 3 baromfitartó gazdaságban, 4 fogságban tartott madarakat tartó létesítményből és 36 vadmadárból mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Tovább >Tájékoztató a kedvtelésből tartott állatok utaztatásához előírt veszettség ellenanyagtiter-meghatározás vizsgálatokról
A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának Virológiai Laboratóriumában végezzük a kutyák, macskák és vadászgörények utaztatásához előírt veszettség ellenanyagtiter-meghatározás vizsgálatokat*. A módszer a Nemzeti Akkreditációs Hatóság által akkreditált, a laboratóriumunk pedig minden évben az Európai Referencialaboratórium által szervezett jártassági vizsgálatokon is részt vesz.
2023.03.08
2023. február 24-től a kedvtelésből tartott húsevők esetében (kutya, macska, vadászgörény) a veszettség titer vizsgálati eredményközlő levél vonatkozásában új vízjeles papír van használatban.
A laboratóriumunkban végzett veszettség szerológiai vizsgálatokat az Európai Unió is elismeri, az általunk kiadott eredményeket az EU területére 3. országból történő beutaztatáshoz is elfogadják (az Európai Unió a következő laboratóriumok eredményeit fogadja el: http://ec.europa.eu/food/animals/pet-movement/approved-labs_en)
A veszettség elleni védőoltás beadása után az állat immunrendszere ellenanyagokat termel a betegséggel szemben, ha ezek mennyisége megfelelő, akkor védetté válik egy esetleges veszettség fertőzéssel szemben. Az FAVN (Fluorescent Antibody Virus Neutralisation test) néven ismert szerológiai vizsgálattal azt állapítjuk meg, hogy az állat vérsavójában lévő veszettség elleni ellenanyagok mennyisége („titer”) eléri-e az előírt határértéket, ami 0,5 NE (nemzetközi egység) milliliterenként. A vizsgálat során a vérsavót különböző hígításokban ismert mennyiségű laboratóriumi veszettségvírussal hozzuk össze, és keressük azt a hígítási fokot, amelyben a savóban jelen lévő ellenanyagok még semlegesíteni („neutralizálni”) tudják a vírust. Az ellenanyagok jelenléte esetén vírust nem fogunk detektálni; a neutralizáló ellenanyagok hiányában a vírus szaporodása immunfluoreszcenciás módszerrel kimutatható. A minta titer értékét egy standard 0,5 NE referencia savóhoz viszonyítjuk. Az eredményt „Pozitív - Veszettség vírus elleni ellenanyag titer >0,5 NE (vagy =0,5 NE), megfelelő” illetve „Negatív - Veszettség vírus elleni ellenanyag titer <0,5 NE, nem megfelelő” formában közöljük.
Negatív (0,5 NE alatti) titer eredmény esetén javasolt az állatot újra vakcinázni veszettség ellen, majd kb. 3 hét elteltével (illetve a célország előírásait is figyelembe véve; pl. EU-ba beszállítás esetén minimum 30 napos intervallumot ír elő a jogszabály a vakcinázás és a vérvétel dátuma között) újra vért venni és újabb veszettség titer vizsgálatot megrendelni.
A vizsgálatot vérsavóból végezzük. Alvadásban nem gátolt teljes vért (minimálisan 2 ml) vagy az ebből centrifugálás után nyert vérsavót (más néven szérumot) (min. 1,5 ml) kell vizsgálatra küldeni (külföldről csak vérsavót tudunk elfogadni mintaként a hosszú szállítási idő miatt).
A vizsgálati megrendelőt a vérvételt végző állatorvosnak kell kitöltenie, aláírnia és állatorvosi bélyegzővel ellátnia – aláírásával az állatorvos igazolja, hogy a vérminta az elektronikus transzponder (microchip) alapján azonosított állatból származik.
FIGYELEM! A Nébih ÁDI a beküldött vérmintákból szúrópróbaszerűen és kockázati alapon genetikai vizsgálatot is végez, a visszaélések kiküszöbölése érdekében!
Tekintettel a vizsgálat jellegére és a laboratórium munkarendjére, a vér vagy vérsavó minta beérkezésétől számított 10 napon belül vállaljuk az eredmény elkészítését (ebben tehát nincs benne az a szállítási idő, amíg a minta megérkezik hozzánk, illetve amíg a megrendelő az eredményt postai úton megkapja). Igény esetén angol nyelvű eredményközlő kiállítására is van lehetőség, külön díj ellenében.
Az eredményközlő dokumentum átvehető személyesen, vagy kérhető postán. Az eredményt csak a vizsgálati megrendelőn feltüntetett költségviselőnek, vagy meghatalmazottjának adjuk ki! A vizsgálat díját ki lehet fizetni személyesen a Nébih ÁDI pénztárában (készpénzes és kártyás fizetésre is van mód) vagy postai utánvéttel (csak magyarországi kézbesítés esetében). Külföldről megrendelt vizsgálat esetén átutalásos fizetésre is van lehetőség. Külföldre történő eredmény postázást csak a megrendelő költségére és felelősségére vállalunk (az elveszett eredményt pótolni nem áll módunkban).
