Pálinka termékek

Pálinka termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók

1. Bevezető

A borászati hatóság igen nagy múltra tekint vissza az alkoholos italok, elsősorban a borgazdaság területén végzett munkában. 1881-óta végzi a magyar borpiac hatósági kontrollját. 2013. január 8-án a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) Szervezeti és Működési Szabályzatának (1/2013 (I. 8.) VM miniszteri utasítás, a továbbiakban: Utasítás) módosítása kapcsán, mint Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság (a továbbiakban: BAII) bővítette hatósági feladatait, és megkezdte többek között a pálinka és törkölypálinka termékekkel kapcsolatos központi igazgatási feladatok ellátását. Ez nem volt teljesen új terület, hiszen korábbiakban is végeztük már a borpárlatok, törkölyés seprőpárlatok vizsgálatát. Az új felhatalmazás azonban egy szélesebb

hatáskört biztosít a pálinkák élelmiszer-higiéniával – biztonsággal –, minőséggel kapcsolatos területeken az élelmiszer előállítástól a forgalmazáson át a vendéglátás és a kereskedelem különböző helyszínein. A munkát a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró, megyeszékhely szerinti járási hivatalok felügyelői hálózatának segítségével látjuk el. Célunk a magyar pálinkák kiemelkedő minőségének megőrzése, tisztességes versenyhelyzet kialakítása, fenntartása és a jogszabályok betartásának kellően erős hatósági kontrolljának megteremtése. A pálinka a magyar embernek fogalom, nem egy az élvezeti italok közül, hanem az ital, a magyarok itala. Az életöröm szerves része, az ünnepek elengedhetetlen kísérője, legyen az örömünnep vagy szomorú esemény. Ezért is kiemelten fontos, hogy a pálinka néven forgalomba kerülő termékek ténylegesen a Pálinka-törvény előírásainak megfeleljenek. Végső célunk, hogy a fogyasztók élelmiszerbiztonsági szempontból megbízható és a termék címkéjén feltüntetett jelzésnek megfelelő minőségű terméket tölthessenek a poharukba.

2. A Pálinka ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági tevékenység

A magyar gasztronómia kiemelkedő különlegessége a pálinka, amely tükrözi az ízek, a színek és az illatok nemes harmóniáját. Elnevezése és készítése 2004. év óta védett hungarikum. A híres magyar pálinkák nevében visszaköszön az alapanyag és a tájegység megnevezése. Különlegessége elsősorban az alapanyagok minőségében rejlik. Kizárólag a Magyarországon termett alapanyagokból, itthon cefrézett, párolt és palackozott, színtisztán gyümölcsből, cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül készült ital nevezhető pálinkának. Ezen rendkívül magas minőségi követelményektől akár a legkisebb mértékben is eltérő párlat már nem nevezhető pálinkának, a címkére nem írható e védett elnevezés. Jelenleg az Európai Unió oltalma alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkezik maga a pálinka és a tökölypálinka elnevezés, a Békési szilvapálinka, a Gönci kajszibarack pálinka, a Kecskeméti barackpálinka, a Szabolcsi almapálinka, a Szatmári szilvapálinka, ill. az Újfehértói meggypálinka. EU oltalommal nem, de hazai földrajzi árujelzővel rendelkezik a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, a Nagykunsági szilvapálinka és a Nagykunsági körtepálinka.

2.1 Jogszabályi háttér

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) korm. rendelet 50. § (1) bekezdésében a Kormány a NÉBIH-et pálinka ellenőrző hatóságként jelöli ki. Az Utasítás a NÉBIH BAII hatáskörébe rendelte a pálinka termékcsoport ellenőrzését. Az Utasítás 51.1. pontjától kezdődően rendelkezik többek között a pálinka termékpályáján végzendő hatósági feladatokról, az élelmiszer- higiéniával, -biztonsággal, -minőséggel kapcsolatos központi igazgatási feladatokról, az élelmiszer-előállítás, -forgalmazás, továbbá vendéglátás területén. A hungarikum pálinka kiemelkedő minőségének megőrzése érdekében, a pálinka készítését rendkívül szigorú előírások szabályozzák. A pálinka a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, az élelmiszer fogalom körébe tartozó termék, amely az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalom. Magyarországon 2008. szeptember 1-jétől hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban Éltv.), amely egységes szemlélettel kezeli az élelmiszerlánc egészét. Az Éltv. hatálya kiterjed mind azon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki az élelmiszerlánc szereplője. Az Éltv. az általános rendelkezések mellett, tartalmazza többek között az élelmiszerlánc szereplőinek jogait és kötelezettségeit, az élelmiszerlánc- felügyeleti állami feladatok ellátásának rendszerét, a hatósági eljárás szabályait, a jogkövetkezményeket, a kötelező előírásokat és az ajánlott szakmai irányelveket, a kapcsolódó fogalom meghatározásokkal együtt. Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet, illetve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK Irányelve szabályozza az élelmiszerek jelölését.

2.2 Az élelmiszerjelölés új szabályairól

2011. évben elkészült a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU RENDELETE, amely Rendelet 2011. december 12-én lépett hatályba és 2014. december 13.-ától alkalmazandó, a tápérték-jelölés kivételével, amelynek feltüntetése 2016. december 13.-ától kötelező érvényű. A Rendelet módosítás célja, hogy biztosítva legyen a jogszerűen előállított és forgalmazott élelmiszerek szabad mozgása. Meghatározza azokat a legfontosabb általános elveket, követelményeket és kötelezettségeket, amelyeket az élelmiszerek jelölése esetében figyelembe kell venni. Fentiek alapján, 2014. december 13.- ától, ez az uniós rendelet váltja fel a 2000/13/EK irányelvet és a 19/2004 (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM rendeletet. A pálinkára, mint párlatra, a szeszes italokra/alkoholos italokra vonatkozó jogszabályi korlátozások szintén vonatkoznak. A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és a földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/ EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK RENDELET II. számú mellékletének 6. számú kategóriája a törkölypárlat vagy törköly jellemzőit részletezi, a 7. számú kategóriája a gyümölcstörköly- párlat jellemzőit részletezi és a 9. számú kategóriája a gyümölcspárlat jellemzőit fogalmazza meg. A pálinkának és a törkölypálinkának, valamint a földrajzi árujelző oltalomban részesülő pálinkának és törkölypálinkának meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet előírásait a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára és a földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek, valamint a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzésére kell alkalmazni. A pálinka előállításának, minősítésének és ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében megalkotásra került a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban Pálinka-törvény). A Pálinka törvény szabályozza a pálinka és a törkölypálinka megnevezés használatát, oltalmát illetve minősítését, valamint kitér a pálinka zárjegy kötelező használatára is. A Pálinka-törvény 2. § (1) bekezdése értelmében: „Pálinkánk csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.” A (2) bekezdésben foglaltak alapján: „Törkölypálinkának csak a 110/2008/ EK rendelet II. számú mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.”

2.3 Pálinka zárjegy

A pálinka zárjegy alkalmazásáról a Pálinka törvény rendelkezik. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, egyéb alkoholos italokra/ szeszes italokra alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel ellátható a forgalomba kerülő pálinka és törkölypálinka. Pálinka-zárjegyet kizárólag pálinka és törkölypálinka előállítását, palackozását vagy tárolását végző személynek a megrendelésére ad a vámhatóság, a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett. A Jöt. tartalmazza továbbá az otthoni pálinkafőzés adózási szabályait is, amely alapján évente, saját fogyasztásra, egy háztartásban adómentesen főzhető 50 liter párlat és ezen mennyiség után bérfőzés esetén sem kell adót fizetni.

3. Pálinka termékcsoport hatósági ellenőrzése

Igazgatóságunk éves ellenőrzési tervet készít, melynek célja az élelmiszerbiztonság megőrzése mellett a forgalomba kerülő pálinkák minőségének biztosítása, és a tisztességtelen piaci szereplők kiszűrése a tisztességes versenyhelyzet biztosítása érdekében. Az élelmiszeripari termékek ellenőrzéséhez hasonlóan, a pálinka termékcsoport esetében is konkrét ellenőrzési célok meghatározásával és a jelenlegi erőforrásaink figyelembevételével alakítottuk ki ellenőrzési tervünket. A pálinka termékcsoport hatósági ellenőrzése nem egy teljesen új ellenőrzési terület számunkra, korábban a szőlőből származó párlatok, mint a brandyk alapanyagául szolgáló borpárlatok és törkölypálinkák forgalomba hozatalához szükséges minősítések kiadása, és ezeknek a termékeknek az előállítása és kereskedelmi forgalomba kerülésének ellenőrzése Igazgatóságunkhoz tartozott. Minőségellenőrzésünk alapja a már korábban ismertetett Pálinka törvényben meghatározott pálinka és törkölypálinka definíció. Hatósági ellenőrzéseinket döntően pálinka előállító üzemekben és kereskedelmi egységekben végezzük. Az ellenőrzés alá vont tételek kiválasztása jelenleg szakmai szempontok figyelembevételével történik, de folyamatosan dolgozunk egy hatékony kockázat alapú ellenőrzési rendszer kidolgozásán. A rendszer kialakításának első lépéseként a termékcsoporttal foglalkozó piaci szereplők számát és területi elhelyezkedését már felmértük. A kereskedelmi és bérfőzdék területi elhelyezkedéséről és a kereskedelmi főzdék által előállított mennyiségekről a szükséges adataink már megvannak. A kereskedelemben kapható termék kockázati szintjének meghatározásához fontos, hogy ismerjük a kiszerelt termék előállítási költségeit. Hatóságunk végzett és végez a különböző gyümölcsből készült pálinkákra vonatkozó költségbecsléseket, melyek nagyban segítenek az ellenőrzésünk alá vont tételek és előállító üzemek kiválasztásában. Üzemi ellenőrzéseink során, döntően kétféle ellenőrzési típust különböztetünk meg. Vagy magát az üzemet, mint fizikai létesítményt ellenőrizzük kiemelten kezelve az általa használt minőségbiztosítási rendszer hatékonyságát, vagy egy véletlenszerűen kereskedelemből kiválasztott késztermék nyomon követését végezzük el. Élelmiszerbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú az egyes tételek nyomon követhetősége, hiszen probléma esetén a hibás termék pontos beazonosítása segít abban, hogy a forgalomból való kivonás csak a problémás terméket érintse. Utóbbi esetben az előállított pálinkát az alapanyag beérkezésétől a palackos késztermék kereskedelmi megjelenéséig a felügyelőnek nyomon kell tudni követnie, aminek elengedhetetlen feltétele, a gyártás technológiai folyamatainak ismerete. Az előállítónak minden esetben igazolnia kell az üzembe érkező alapanyagok magyarországi eredetét. A feldolgozott gyümölcsök vagy saját területekről származnak, ilyenkor a betárolási dokumentumokat és a területtel arányos termésátlagok életszerűségét tudja ellenőrizni a felügyelő, vagy vásárolt gyümölcsök esetében a kiállított felvásárlási jegyek alapján, esetenként egy-egy véletlenszerűen kiválasztott felvásárlási jegy valódiságának utóellenőrzésével történik a termékmérlegek felállítása. A jövedéki törvény szerinti különböző gyümölcs alapanyagok feldolgozására vonatkozó kihozatali arányok segítenek eldönteni, hogy a főzési naplóban igazolt pálinka mennyisége az adott gyümölcsfajtákból hozamolt mennyiségnek elfogadható vagy sem. Földrajzi árujelzővel ellátott pálinka esetén az előállítónak a termék előállításának megkezdését az elsőfokú hatóság részére (Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai) be kell jelentenie. Ezeknek az eredetvédett pálinkáknak az előállítását, kiszerelését az EU által jóváhagyott termékleírások tartalmazzák, melyek a http://elelmiszerlanc.kormany.hu/eredetvedelem weboldalon nyilvánosan minden érdeklődő számára elérhetők. Az így készült pálinkák előállítására vonatkozó szigorúbb szabályozások elősegítik a termék egyedi és egyben kiemelkedő érzékszervi tulajdonságainak kialakulását, melynek védelme érdekében a termékleírásokban meghatározott termőterületi besorolásokat, fajta összetételt, készítési módot és egyéb technológiai megkötéseket az előállító üzemnek igazolnia kell. Sok termékleírás még a gyümölcs alapanyagának a beltartalmát és különböző fizikai paraméterek megadását is meghatározza. Az előállítónál ezekben az esetekben a laboratóriumi mérésekkel igazolt dokumentumok ellenőrzése is megtörténik. A gyakorlatban egy kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka, több különböző évjáratból származó gyümölcspárlat házasításaival is készülhet, eredetvédett pálinkák esetén az egyes beházasított tételek termékleírásnak való megfelelőségét a hatóság vizsgálja. A pálinkakészítés folyamatának ellenőrzésével kapcsolatos anyagmérlegek felállításához nem csak az előállított késztermékek, hanem a gyümölcsfeldolgozás során keletkezett melléktermékek és a technológiából adódó veszteségek ellenőrzése is hozzátartozik. A jogszabályban meghatározott különleges technológiai eljárásokra utaló megnevezések címkén történő feltüntetését (Kisüsti pálinka, Érlelt pálinka, Ópálinka, Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka) az előállítónak az ellenőrzéskor igazolnia kell. A késztermék előállítás utolsó lépésének tekintjük a pálinka kiszerelését. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka, fogyasztók tájékoztatására szolgáló címkéjének tartalmaznia kell a jogszabályokban kötelező jelleggel előírt adatokat. A kiszerelés nem szolgálhat a fogyasztók megtévesztésére, és nem tartalmazhat félrevezető vagy ellentmondásos kifejezéseket, jelzéseket. A kiszerelésen feltüntetett tételszám, töltési dátum és a sértetlen zárjegy megléte, probléma esetén elengedhetetlen feltétele a hibás tétel gyors beazonosításnak és forgalomból történő kivonásának. A létesítmény ellenőrzés a gyakorlatban a teljes üzem bejárásával kezdődik, majd ezt követően a felügyelő egy check-lista szerint rögzíti az esetleges hiányosságokat, hiba esetén javaslatokat tehet, és határidőket szabhat a problémák megszüntetésére. Az ellenőrzési témakörök az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető hiá nyosságok kiszűrésére hívják fel az üzemek figyelmét, olyan témaköröket tartalmaznak, melyek befolyásolhatják a biztonságos késztermék előállítását. Az épületek műszaki állapota, az üzem ivóvíz ellátása, szennyvíz-elvezetése, a gépek- berendezések műszaki állapota és tisztán tartása, a különböző fertőtlenítésekre, takarításokra vonatkozó útmutatások megléte, a dolgozóktól megkövetelt személyi higiénia, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok megléte, mind hatással lehetnek a késztermékre. Az ellenőrző kérdések között szerepel még a humán erőforrás képzettségére, színvonalára, oktatására, technológiára, folyamatokra, HACCPre, nyomon követésre, jelölésre felhasznált csomagolóanyagokra, termékre, állati kártevők elleni védekezésre, hulladék kezelésére és szállításokra vonatkozó kérdések is. A check-lista témakörei közül kiemelten kezeljük az üzemek minőségbiztosítási rendszereit. Veszélyelemző rendszerek esetén a kritikus pontok ellenőrzési dokumentumait minden esetben vizsgáljuk. Felügyelőink esetenként az egy-egy veszélyességi pont felülbírálatát javasolhatják. Kereskedelmi egységekben forgalmazottpálinkák ellenőrzése hatósági mintavételt jelent, ami vagy véletlenszerűen, vagy felügyelőink által kockázatosnak tartott, vagy kiszerelésében jelölési hibával forgalmazott gyanús termék esetén direkt mintavétellel történik. A felügyelő minden esetben több példányos hatósági jegyzőkönyv felvételével igazolja mintavételét. A hivatalosan kengyelszerűen zárt, felcímkézett és bélyegzővel ellátott minták analitikai, érzékszervi és címkebírálat céljából Igazgatóságunk akkreditált laboratóriumába kerülnek vizsgálatra. Az ellenőrzött fél részéről igényelt ellenmintákat a vizsgálatok elvégzéséig a kereskedelmi egységeknek kell megőrizniük. A vett mintát a felügyelőnek, a laboratóriumba történő beszállítás előtt, minden esetben rögzítenie kell a BAII szakrendszerében ahhoz, hogy a mintaátvételt Igazgatóságunk fogadni tudja. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzését követően a mérési eredmények és a kiszerelésről készített fotók a szakrendszerben rögzítésre kerülnek, mely segítségével a hibás termékről a mintavevő felügyelő azonnal értesül és a felelőssel szemben eljárást kezdeményez.

4. Laboratóriumi vizsgálatok

A laboratórium független, önálló része az Igazgatóságnak, a hatósági borminősítéshez, borászati és egyéb alkoholos termékek ellenőrzéséhez, valamint más hatósági feladatokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat végez. A NÉBIH BAII Borászati Hatósági Laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Testületnél NAT-1-1673/2011 okiratszámon nyilvántartásba vett akkreditált státuszú vizsgáló laboratórium, mely az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 számú szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert üzemeltet. A laboratórium akkreditálásának műszaki területe a bor, must, sűrített must pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor, egyéb borászati termékek, borpárlat, boralkohol, törkölypárlat, brandy, semleges alkohol, gyümölcspárlat, köztes alkoholtermékek, törköly, borseprő fizikai, kémiai és érzékszervi vizsgálatára terjed ki, melyeket rendszerint borászatok (ügyfelek) megrendelésére különböző engedélyezési eljárásokhoz, illetve hatósági ellenőrzés részeként végzünk. A vizsgálat jellege:

• érzékszervi: leíró érzékszervi bírálat, hibák azonosítása

• klasszikus analitikai: tömegmérés, gravimetria, titrimetria, desztilláció, vékonyréteg kromatográfi a, refraktometria

• műszeres analitikai: fotometriás, kromatográfi ás (GC, HPLC, GCMS), potenciometriás titrálás, atomabszorpciós, FTIR, NMR, IRMS

• palackállóság-vizsgálat: stabilitásvizsgálat. Módszergyűjteményünk több mint 160 eljárást tartalmaz, melyek többségében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elfogadott szabvány módszerek, valamint európai uniós szabványok illetve magyar szabványok. A laboratórium elkötelezett a magas szakmai színvonal, a megrendelők igényeinek való megfelelés, a vizsgálatok kifogástalan minősége és a műszaki, valamint a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt. Mindezek érdekében folyamatosan követjük a magyar és külföldi szakirodalmat, a vizsgálati előírások nemzeti és nemzetközi változásait, rendszeres és eredményes résztvevői vagyunk hazai és több nemzetközi bor- és alkoholos italok komponenseinek mérésére szervezett körvizsgálatnak. Az akkreditált személyzet képzettsége megfelelő, több mint 60%- a rendelkezik felsőfokú (mérnök) végzettséggel. Eszközeinket, mérőműszereinket szak szervizekkel rendszeresen ellenőriztetjük, kalibráltatjuk, karbantartatjuk. Laboratóriumunk olyan beszállítókkal és szolgáltatókkal dolgozik együtt, akik már bizonyították szállítmányaik minőségét, megbízhatóságát. Megrendelőink munkánkra vonatkozó véleményét kikérjük, észrevételeit, javaslatait örömmel fogadjuk, kívánságukra megismertetjük őket minőségirányítási rendszerünkkel. Igény szerint lehetőség van a vizsgálatok helyszínen történő figyelemmel kísérésére, segítséget adunk a kívánt célt elérő vizsgálat kiválasztásához,  az eredmények értelmezéséhez. Az esetleges reklamációkat minden esetben kivizsgáljuk, ennek eredményéről ügyfeleinket minden esetben tájékoztatjuk, nem megfelelés esetén a minőségpolitikánknak való megfelelés érdekében intézkedünk.

4.1. Pálinkák alkoholeredetének vizsgálata

Az Igazgatóságunk laboratóriumában működő izotóp-laboratórium részlegén lehetőségünk van a pálinkatermékek alkoholeredetének kompetens meghatározására. A SNIF-NMR (Site Specifi c Natural Isotopic Fractionation Nuclear Magnetic Resonance) módszerrel mért deutérium-hidrogén izotóp- arány és az IR-MS (Isotope-Ratio Mass Spectrometry) technikával vizsgált termékek 13C-12C izotóparányának mérési eredményeiből meghatározható a nem engedélyezett idegen cukorhozzáadás mértéke. Laboratóriumunkban 2001. évtől működő NMR és a 2009 óta működő IR-MS készülékek segítségével több ízben sikerült a termékek nem engedélyezett alkohol-eredetét és annak mértékét megállapítani.

5. Élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módja és mértéke

Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának .ódjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján, a hatóság élelmiszer-ellenőrzési bírságot vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki, amennyiben a termék nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A bírság összegének megállapítása függ az eljárás alá vont személy előző évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevételétől, illetve súlyosbító tényező fennállása esetén, a jogszabályban meghatározott alkalmazható szorzó számoktól. A hatóság figyelembe veszi továbbá a vizsgálat alá vont tétel értékét (értékesítési árát) és a tétel nagyságát.

Letölthető anyagok
Pálinka termékek jelölési útmutatója
Pálinka termékek hatósági kontrolljával kapcsolatos tudnivalók