Használt sütőolaj és zsiradék, mint állati eredetű melléktermék

2026. április 29, szerda

A 142/2011/EU bizottsági rendelet I. mellékletének 22. pontja alapján az étkezési hulladék fogalmába beletartozik az éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben és konyhákon – beleértve a központi konyhákat és a háztartások konyháit is – keletkező valamennyi étkezési hulladék, beleértve a használt sütőolajat is.

A használt sütőolaj megítélése során nem önmagában az anyag eredete vagy a hulladékjegyzék szerinti besorolása az irányadó, hanem különösen az, hogy

  • az adott anyag érintkezett-e állati eredetű élelmiszerrel vagy tartalmaz-e állati eredetű összetevőt, valamint
  • az adott anyagot milyen felhasználási célra szánják.

A használt sütőolaj bizonyos esetekben az állati melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályozás hatálya alá is tartozhat.

Mikor minősül a használt sütőolaj állati mellékterméknek?
A 1069/2009/EK rendelet 2. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján az étkezési hulladék – beleértve a használt sütőolajat is – meghatározott esetekben az állategészségügyi szabályozás hatálya alá tartozik.

Amennyiben a használt sütőolaj állati eredetű anyagokkal érintkezett – például hús, hal, tojás vagy tejtermék sütése során –, úgy a további felhasználás jellegétől függően az a 1069/2009/EK rendelet szerinti állati mellékterméknek minősülhet.

A vendéglátásból, közétkeztetésből vagy üzemi konyhai tevékenységből származó használt sütőolaj esetében az állati eredetű összetevő jelenléte jellemzően nem zárható ki, ezért az ilyen anyagok gyűjtése, szállítása és kezelése során az állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás előírásait alkalmazni kell.

Milyen szabályok vonatkoznak az állati mellékterméknek minősülő használt sütőolajra?
Az állati mellékterméknek minősülő használt sütőolajra az alábbi jogszabályok vonatkoznak:

  • az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete,
  • a Bizottság 142/2011/EU rendelete,
  • a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet.

Ki felelős a keletkezett anyag besorolásáért?
Az adott anyag besorolása és kategóriába sorolása minden esetben az anyag birtokosának, illetve az azt előállító vagy kezelő gazdasági szereplőnek a feladata és felelőssége.

Az üzemeltető köteles megvizsgálni

  • a keletkezett anyag eredetét,
  • összetételét,
  • az állati eredetű anyagokkal való esetleges érintkezést,
  • valamint a további felhasználás vagy ártalmatlanítás célját.

A 1069/2009/EK rendelet szerinti kategóriába sorolás során a gazdasági szereplő felelőssége annak megállapítása is, hogy a keletkezett anyag az állati melléktermékek mely kategóriájába tartozik.

Az állati eredetű melléktermékekre vonatkozó szabályozás két eltérő kategóriát különböztet meg az élelmiszerek esetében:

  • egyrészt a vendéglátásban, közkonyhákon keletkező élelmiszerhulladékot („catering waste”, ételmaradék), amely a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk p) pontja alá tartozik
  • másrészt a kereskedelmi egységekben keletkező, emberi fogyasztásra már nem szánt élelmiszereket („foodstuffs”), például lejárt vagy csomagolási hibás termékeket, amelyek a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk f) pontja alá tartoznak.

A vendéglátóhelyeken, közkonyhákon keletkező élelmiszerhulladék – beleértve a használt sütőolajat is - a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk p) pontjának felel meg: 
p) a 8. cikk f) pontjában említettől eltérő élelmiszer-hulladék 

A 1069/2009/EK rendelet 10. cikk f) pontjában szereplő anyagok: 
f) állati eredetű termékek, vagy állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszerek, amelyeket kereskedelmi okok, előállítási vagy csomagolási hibák vagy egyéb, köz- és állategészségügyi kockázatot nem jelentő problémák következtében már nem szánnak emberi fogyasztásra

Ki és hogyan szállíthat állati mellékterméknek minősülő használt sütőolajat?
Állati eredetű mellékterméket kizárólag olyan szállító szállíthat, akit az illetékes vármegyei kormányhivatal az állati eredetű melléktermékek szállítására nyilvántartásba vett.

A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 16. § (7) bekezdése alapján a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységeknek, valamint az élelmiszeripari vállalkozóknak az állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval, illetve engedélyezett létesítménnyel kötött szerződéssel kell rendelkezniük.

Az állati melléktermék belföldi szállítása során a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 3. melléklete szerinti kereskedelmi okmány alkalmazása szükséges.

Mi a különbség a lakossági és az üzemi eredetű használt sütőolaj között?
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a háztartásokból származó, meghatározott célú felhasználásra nem szánt használt sütőolaj gyűjtése mentesül az állategészségügyi engedélyezési kötelezettség alól:
„A háztartásokból származó, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott felhasználási céloktól eltérő, használt sütőolaj gyűjtésére irányuló tevékenység mentesül a 142/2011/EU bizottsági rendelet szerinti étkezési-hulladék – beleértve a használt sütőolajat – gyűjtésére vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyezési eljárás alól.”

Ez a mentesség kizárólag a háztartásokból származó használt sütőolajra vonatkozik.

A vendéglátásból, közétkeztetésből, üzemi konyhai tevékenységből vagy élelmiszer-előállításból származó használt sütőolaj esetében a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni.

A használt sütőolaj a hulladékgazdálkodási koncesszió hatálya alá tartozik?
Az állategészségügyi szabályozás oldaláról megállapítható, hogy a vendéglátási, közétkeztetési vagy üzemi konyhai tevékenység során keletkező, állati eredetű anyagokkal érintkezett használt sütőolaj esetében az állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás rendelkezéseit alkalmazni kell.

A biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja alapján a koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék fogalma nem terjed ki a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet szerinti üzemeltetőknél, azok fő tevékenysége során keletkező, állati mellékterméknek minősülő anyagáramokra:
„14. koncesszió hatálya alá tartozó biológiailag lebomló hulladék: a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszió körébe tartozó, biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó zöld növényi hulladék, valamint a háztartásban vagy nem gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak minősülő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék, továbbá a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti üzemeltetőtől eltérő gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék”.


Gyermeknapon is fókuszban az élelmiszerbiztonság: hasznos tanácsok a Nébih-től

2026. május 29, péntek

Az alapvető élelmiszerbiztonsági gyakorlatot már kisgyermekkorban érdemes megismertetni a gyerekekkel. Ilyen egyszerű, mégis fontos praktika például a helyes kézmosás, a bevásárlólista készítésének jelentősége vagy az élelmiszerek elpakolásának helyes sorrendje. Gyermeknap alkalmából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja összegyűjtötte a gyerekek és szülők számára a legfontosabb élelmiszerbiztonsági tudnivalókat.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedések jelentős része a háztartások rossz higiéniai gyakorlatára vezethető vissza, és megelőzhető lenne a megfelelő szokások kialakításával és odafigyeléssel. Az élelmiszerbiztonsági alapismeretek és a jó higiéniai gyakorlatok megalapozásában meghatározó szerepe van a gyermekkorban szerzett tapasztalatoknak és az otthoni mintáknak. Már óvodás és kisiskolás gyermeknek is érdemes szülőként megtanítani azokat az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályokat, amelyek segítik őket, hogy később felnőttként is magabiztosan eligazodjanak az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben. 

A helyes kézmosás fontosságát nem lehet túl korán megismertetni a gyerekekkel. Az alapos kézmosás körülbelül 20 másodpercet vesz igénybe. Ez kisgyerekeknek hosszúnak tűnhet, ezért érdemes játékos formában, például mondókázással vagy énekléssel összekapcsolni a kézmosást.

A bevásárlólista készítése az egyik első olyan gyakorlatias szokás, amibe érdemes bevonni a gyerekeket. Praktikus a bevásárlólistát olyan sorrendben megírni, ahogyan a boltban a kosárba kerülnek a termékek: először a nem hűtött termékeket, majd a hűtést, végül a fagyasztást igénylő élelmiszereket helyezzük a kosarunkba. Ezzel a gyakorlattal a gyerekek már a vásárlás előtt megismerkednek azzal az alapvetéssel, hogy a különböző élelmiszerek eltérő tárolási körülményeket igényelnek.

A bevásárláshoz érdemes hűtőtáskáról is gondoskodni. Ezzel megelőzhető a szabad szemmel nem látható, de egészségre káros mikroorganizmusok elszaporodása a hűtött és fagyasztott élelmiszerekben, különösen a nyári melegben. Bátran vonjuk be a gyerekeket a bevásárlás előkészítésébe! Legyen az ő feladatuk gondoskodni arról, hogy a hűtőtáska semmiképp se maradjon otthon. Magyarázzuk el gyermekeinknek, hogy bármennyire is csábító egy vásárlás utáni program vagy a játszótér, a gyorsan romló élelmiszereket minél hamarabb új helyükre kell tenni. Hazaérkezés után a hűtést vagy fagyasztást igénylő termékeket – például a friss húsokat, joghurtokat, sajtokat, felvágottakat vagy fagyasztott zöldségeket – a gyerekekkel közösen minél hamarabb pakoljuk el a megfelelő helyre. A kipakolást érdemes a hűtést nem igénylő termékekkel, például konzervekkel, pékáruval, csokoládéval befejezni.

A konyhai előkészítés során fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy az egyes élelmiszertípusokat eltérő módon kell kezelni. Vannak azonnal fogyasztható élelmiszerek – például zsemle, vaj vagy felvágott –, míg más alapanyagok, mint a nyers húsok, tojás vagy zöldségek, alapos előkészítést igényelnek a biztonságos fogyasztás érdekében. 

Gyereknap alkalmából közös családi program lehet a sütés-főzés, akár egy egyszerű édesség, például répagolyó vagy kókuszgolyó elkészítése is. Az ehhez használt alapanyagok alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatúak, ezért kisgyerekekkel is ideálisan elkészíthetőek. Mindez nemcsak közös élményt nyújt, hanem lehetőséget ad néhány alapvető konyhai gyakorlat játékos elsajátítására is. 

Óvodáskorú gyerekek számára elérhető a Nébih Oktatási Program Tiszta kézzel elnevezésű edukációs csomagja, amelynek segítségével a gyerekek játékos foglalkozás formájában tanulhatnak alapvető élelmiszerbiztonsági ismereteket. A foglalkozás és a Tiszta Kézzel kiadvány egyaránt elérhető a https://nebihoktatas.hu/ weboldalon, és igényelhető az óvodák részére.


Friss hírek

2026. május 28, csütörtök

Péntektől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe

A tartós csapadékhiány és az országot sújtó kánikulai időjárás miatt 2026. május 29-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével országos tűzgyújtási tilalmat rendel el.

Tovább >

2026. május 28, csütörtök

Szeptembertől változik az ENAR felületre való belépés

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érintetteket, hogy az enar.hu oldal belépési rendszere 2026. szeptember 1-jétől megváltozik. A korábban alkalmazott, felhasználónév- és jelszóalapú bejelentkezés helyett szeptembertől Ügyfélkapus azonosításra lesz szükség.

Tovább >

null Nem engedélyköteles takarmány forgalmazás

Nem engedélyköteles takarmány forgalmazás

Minden olyan létesítménynek, melynek tevékenysége nem sorolható be az állateledel forgalmazás, engedélyköteles takarmányforgalmazás, felelős képviselői tevékenység, tárolás vagy szállítás tevékenységi kategóriákba, nyilvántartásba vételét kell kérelmeznie a telephely szerint illetékes Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységnél, vagy a Járási Hivatalnál. A kérelmet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 6. melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani. Minden nyilvántartásba vett, nem engedélyköteles forgalmazó a forgalmazott termékeit tárolhatja, esetleg szállíthatja is, ezek a tevékenységek külön nyilvántartásba vételt nem igényelnek.

A takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendeletben foglaltak szerint takarmány kizárólag engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett takarmányipari létesítményben állítható elő, tárolható, illetve hozható forgalomba.

A hivatkozott rendelet értelmében a takarmányipari vállalkozó köteles bejelenteni a megfelelő illetékes hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából az irányítása alatt álló bármely olyan létesítményt, amelyben aktív tevékenységet folytat a takarmány előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának vagy forgalmazásának bármely szakaszában. A nyilvántartásba vételt követően pedig a takarmányipari vállalkozónak naprakész információt kell szolgáltatnia az illetékes hatóság számára az irányítása alatt álló létesítmény(ek)ről, illetve értesítenie kell a hatóságot, ha egy meglévő létesítmény tevékenységében bármilyen lényeges változás következik be, vagy ha tevékenységével fel kíván hagyni, vagy adott létesítményét be kívánja zárni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett takarmányipari vállalkozásokról, létesítményekről naprakész nemzeti listát vezet.

Kapcsolódó tartalmak
Engedélyezett és nyilvántartott takarmány-előállító üzemek listája - List of registered and approved establishments
Engedélyezett és nyilvántartott takarmányközvetítők listája - List of registered and approved intermediaries
Felelős képviselők nyilvántartása - Register of establishments manufacturing feed in third countries and feed business operators importing feed from third countries (representatives)

Takarmányipari létesítmények közösségi listája
Megyei Kormányhivatalok elérhetősége
Járási hivatalok székhelyei, illetékességi területei
Az Európai Parlament és Tanács 183/2005/EK rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról
65/2012. (VII. 4.) VM rendelet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól
Gy.I.K.

 


Friss hírek

2026. május 28, csütörtök

Kérdezz-felelek a növényvédőszermaradékok egészségügyi kockázatáról

A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédő szerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

Tovább >

2026. május 27, szerda

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Ökológiai és átállási termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >