Egy floridai vizsgálat több – gyermekek által is gyakran fogyasztott – népszerű édességben mutatott ki arzént, ami élénk vitát váltott ki a hatóságok és az édesipar között.
Florida állam új szennyezőanyag-vizsgálati programja, a Healthy Florida First aggodalomra okot adó eredményeket tett közzé az édességek arzéntartalmáról — írja a Food Safety Magazine. A januárban indult kezdeményezés célja az élelmiszerekben előforduló szennyeződések – például nehézfémek, baktériumok, peszticidek és mikroműanyagok – átfogó vizsgálata. A program első jelentése a csecsemő-tápszerekre fókuszált, ezt követte az édességek elemzése.
A Florida Department of Health 10 gyártó 46 féle édességét vizsgálta meg, és ezek közül 28-ban mutatott ki arzént. A legmagasabb koncentrációt a Tootsie Fruit Chew Lime mintáiban mérték — az 570 ppb-s érték azt jelenti, hogy a termékből egy gyermek évente mindössze 8, egy felnőtt pedig legfeljebb 20 darabot fogyaszthat, ha nem szeretné túllépni a floridai hatóság által meghatározott „biztonságos fogyasztási határértéket”. Több népszerű márkában – köztük Reese’s, Yum Earth és Unreal termékekben – ugyanakkor egyáltalán nem találtak arzént. A számítás pontos módszertanát nem hozták nyilvánosságra.
Az édesipart képviselő National Confectioners’ Association bírálta a jelentést, egyrészt módszertani hiányosságokra és a fogyasztók indokolatlan riogatásának veszélyeire hivatkozva, másrészt amiatt, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának teljes étrendi felmérés (Total Diet Study) adatai lényegesen alacsonyabb arzénszinteket mutattak.
Az apró, a fogyasztók számára szinte észrevehetetlen összetétel-változtatások jelentős közegészségügyi előnyökkel járhatnak.
Tovább >Az agávészirup általános megítélése kedvezőbb a cukorénál, pedig ha tüzetesen megvizsgáljuk az összetételét és az előállítási körülményeit, egy sor minőségi, egészségi és fenntarthatósági dilemmával szembesülünk.
Tovább >2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a Nébih Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).
Frissítve: 2025. június 25.
A kórokozó vektorának, az amerikai szőlőkabócának aktuális országos észlelései a károsító felderítési rendszerben.
Miért jelent veszélyt?
Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.
A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.
A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egészségügyi rendeletben is.
Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.
Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.
Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.
Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.
Milyen növényeken károsít?
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.
Hogyan terjed?
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
Mit tesz a hatóság?
A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
A fertőzésmentes területek védelme érdekében:
A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:
A hatósági intézkedések semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.
Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?
Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek (az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető):
<p>A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget a NÉBIH referencia-laboratóriuma a Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni borvidék után 2017-ben a Neszmélyi, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is azonosította.</p>
<p>Egyéb jelentős nem honos károsítók</p>
Csaknem 40 fő, kereskedők, gyártók, képviseleti szervek, a minisztérium és a Nébih részvételével zajlott le a Nébih III. kerekasztal rendezvénye december 14-én, melynek témája a tisztességtelen forgalmazói magatartás volt. A Nébih kerekasztalok általános célja a jogi, szervezési vagy éppen kommunikációs problémák feltárása, forró pontok átbeszélése, amelyekkel a hatóság és a jogkövető vállalkozások visszatérő jelleggel találkoznak.
A tisztességtelen forgalmazói magatartást szabályozó törvény (Tfmtv.) fő célja a beszállítók és a kereskedelmi csoportok közötti kereskedelmi gyakorlat szabályozása. A törvény a jogalkotó szándéka szerint kiegyensúlyozott alkupozíciót biztosít, segíti az etikus üzleti magatartási normák érvényesülését, a kölcsönös bizalom erősítését. Szabályozó elemei végső soron az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartását, a fogyasztói bizalom erősítését szolgálják.
A résztvevők helyszíni visszajelzései alapján a megbeszélés elérte a tervezett célját. Oldott hangulatú szakmai megbeszélésen került sor a véleménycserére. A Nébih képviselői valamennyi kereskedői, beszállítói javaslatot megfontolnak és figyelembe vesznek, például bővítik a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos gyakran ismételt kérdéseket (GYIK) a hivatal honlapján.
Az előzetesen kiküldött, anonim felmérésre beérkezett válaszok és a rendezvény résztvevőinek felszólalásai is megerősítették, hogy jelenleg kielégítő a tisztességtelen forgalmazói magatartási jogi szabályozása, az utóbbi években sokat javult a helyzet. Különösen a fizetési határidők és a valós tartalommal rendelkező kereskedői szolgáltatások terén mutatkozott előrelépés. Több hasznos észrevétel is érkezett, melyet a Nébih megvizsgál és beépít a gyakorlatba (például a logisztikai díj tilalmának újragondolása, GYIK kiegészítése jogesetekkel).
2026. március 9-13. között tartja Budapesten a 45. szakmai ülését a FAO/WHO Codex Alimentarius Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottsága (CCMAS). A nemzetközi szervezet szabványrendszereinek laboratóriumi kérdéseit összefogó testület 1972 óta Magyarországon ülésezik, valamint az elnöki feladatokat is minden évben magyar szakember látja el. Az idei megbeszélések a Codex Alimentarius hivatalos weboldalán élőben követhetőek.
Tovább >Elindult az új, interaktív térképi rendszer, amely idősoros lekérdezésekkel támogatja az állatjárványügyi események időbeli nyomon követését és elemzését Magyarországon. A felhasználóbarát felület gyors áttekintést nyújt, valamint közérthető módon teszi hozzáférhetővé az adatokat a szakemberek és az érdeklődő lakosság számára.
Tovább >
