A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) kapcsán elrendelt hatósági intézkedések továbbra is érvényben vannak. Bár a rábapordányi eset óta nem igazoltunk új fertőzést, a vírus rendkívüli ragályossága és hosszú lappangási ideje miatt továbbra is elengedhetetlen, hogy minden állattartó maradéktalanul betartsa az érvényes járványvédelmi előírásokat és óvintézkedéseket.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet arra, hogy több korábbi intézkedést módosítottak vagy meghosszabbítottak, valamint új előírások is hatályba léptek.
A fertőzéssel érintett öt szarvasmarha-telepet a hatóságok az Állategészségügyi Operatív Törzs irányításával felszámolták. Az érintett telepeken jelenleg is folyik a hatósági előírások szerinti fertőtlenítés és takarítás, amely a majdani újratelepítés feltétele. A Nébih és a vármegyei hatóságok országszerte rendszeres ellenőrzéseket végeznek az állattartó telepeken, ellenőrzik az intézkedések betartását és mintavételeket végeznek.
A járvány további terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az alábbi intézkedések betartása:
• Szigorú belépési rend a telepekre
• Fertőtlenítő szerek alkalmazása
• Védőruházat viselése
• Más gazdaságok állataival való közvetlen érintkezés kerülése
Emellett a hatóság további kiegészítő intézkedéseket is elrendelt. 2025. május 5-ig meghosszabbítottuk a fogékony állatok külső szolgáltató általi nyírásának, körmölésének és egyéb, nem napi szintű tevékenységeinek tilalmát. Kivételt csak az állat életét közvetlenül veszélyeztető esetek képeznek. A nagylétszámú tejtermelő gazdaságoknak heti rendszerességgel elegytej-mintát kell venniük a telep hűtőjéből, és azt a járási hivatalba kell eljuttatni surveillance vizsgálat céljából (az állam költségén). Az úgynevezett további korlátozás alatt álló területeken ezentúl a vadászatra jogosultak kötelesek mintát venni a fogékony vadfajokból. Az elejtett állat testének felhasználása nem függ a vizsgálat eredményétől, azonban mintavétel nélküli vagy alkalmatlan minta esetén a teljes testet forgalomképtelennek minősítik, állami kártalanítás nélkül elkobozzák.
A mindenkori hatályos intézkedések részletes listája a Nébih hivatalos portálján elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jarvany-kapcsan-elrendelt-hazai-intezkedesek
A hatóság fokozott ellenőrzéseket végez az ország egész területén. A cél: a teljes állatállomány védelme. Az állattartók ezeket a tüneteket soha ne hagyják figyelmen kívül! Amennyiben az alábbi tüneteket tapasztalja állatán, azonnal értesítse az állatorvost vagy a hatóságot: étvágytalanság, levertség, depresszió, láz, sántaság, csökkent tejtermelés, nyáladzás, újszülöttek hirtelen elhullása, hólyagok, sebek a szájban, nyelven, tőgyön, lábvégeken.
A betegség bejelentési kötelezettség alá esik.
Gyanú esetén azonnal értesítse: az ellátó állatorvost, vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát vagy hívja a Nébih Zöldszámát: +36 80 263 244
A bejelentés elmulasztása jogkövetkezményekkel jár.
Részletes információ: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf
Véget ért az idei tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés időszaka, amely a húsvéthoz köthető gasztronómiai hagyományokat figyelembe véve, az ünnepi időszakban leginkább keresett élelmiszerek előállítására fókuszálva – március 24. és április 18. között zajlott. A vizsgálatokat a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek hatósági ellenőrei végezték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával. A tavaszi akció során közel 2 tonnányi élelmiszertételt vont ki a hatóság a forgalomból, és összesen 5 millió forint bírság kiszabására kerül sor.
Tovább >Kérjük a sajtót, hogy hiteles tájékoztatással segítse a vírus elleni védekezést. Nem történt és nem történik adateltitkolás az RSZKF (ragadós száj- és körömfájás) vírus elleni hatósági vizsgálatokkal kapcsolatban. A Nébih laboratóriuma több mint 1500 vadmintát vizsgált meg és egyik esetben sem mutattak ki RSZKF-fertőzést.
Tovább >Véget ért az idei tavaszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés időszaka, amely a húsvéthoz köthető gasztronómiai hagyományokat figyelembe véve, az ünnepi időszakban leginkább keresett élelmiszerek előállítására fókuszálva – március 24. és április 18. között zajlott. A vizsgálatokat a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek hatósági ellenőrei végezték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával. A tavaszi akció során közel 2 tonnányi élelmiszertételt vont ki a hatóság a forgalomból, és összesen 5 millió forint bírság kiszabására kerül sor.
A kiemelt időszakban összesen 482 ellenőrzésre került sor, melyek közül 166 húskészítmény-, 139 sütőipari, 55 édesipari előállítónál, 73 pedig tojáscsomagoló létesítményben történt. A borászati termékek forgalmazását 49 helyen ellenőrizték a szakemberek.
A feltárt szabálytalanságok miatt az ellenőrök 5 alkalommal figyelmeztetést alkalmaztak, és 38 esetben bírság kiszabása van folyamatban, összesen 5 millió forint értékben.
A megállapított hiányosságok és szabálytalanságok okán 4 alkalommal volt indokolt a tevékenység korlátozása (2 húskészítmény- és 2 sütőipari előállítónál). Forgalomból kivonásra 48 élelmiszertétel esetében, 1879 kg mennyiségben került sor. Ezek jellemzően lejárt, valamint nem nyomonkövethető alapanyagok vagy termékek voltak.
Az ellenőrzéseken leginkább higiéniai hiányosságok fordultak elő, különösen a sütőiparban. A termékek élelmiszerkönyvi, illetve a gyártmánylapnak való megfelelőségével kapcsolatos hibát is főként a sütőipari üzemekben tártak fel az ellenőrök. Az édesipari létesítmények és a tojáscsomagolók kisebb hiányosságoktól eltekintve az előírások szerint üzemeltek. A külföldi borok, illetve gyöngyözőborok ellenőrzése is jó eredménnyel zárult.
A 2025-ös tavaszi szezonális ellenőrzés részletes eredményei
A laboratóriumi vizsgálatok tapasztalatai
Laboratóriumi vizsgálat céljából az előállítóknál 29 húsvéti édességből, 56 kalácsból, valamint 64 húsvéti sonkából és füstölt húskészítményből történt hatósági mintavétel.
Megnyugtató eredménnyel zárultak a húsvéti édességekből vett minták laboratóriumi vizsgálatai, ugyanis a zsírsav-összetételre, a nem jelölt allergének és a Salmonella esetleges jelenlétére irányuló vizsgálatok alapján valamennyi termék megfelelt az előírásoknak.
A kalácsok esetében ellenőrzött minimális zsírtartalom kapcsán mindössze két, az előírtnál alacsonyabb zsírtartalommal rendelkező foszlós kalács volt kifogásolható.
A húsvéti sonkák és egyéb húskészítmények sótartalmát és mikrobiológiai paramétereit (Salmonella, Listeria monocytogenes) is vizsgálták a szakértők. A különböző termékekből vett minták döntő többsége megfelelt az előírtaknak, mindössze 6 termék sótartalma volt magasabb a megengedettnél.
Az összesen 38 ellenőrzött étkezési tojás mikrobiológiai vizsgálata Salmonella jelenlétét nem mutatta ki. Szintén jó eredményeket hozott a külföldi borok és gyöngyözőborok ellenőrzése, mely során mindössze egy (érzékszervi hiba miatt) kifogásolt tételt találtak a felügyelők.
Az általános létesítmény-ellenőrzési szempontok mellett a hatósági szakemberek figyelmet fordítottak az adalékanyagokra vonatkozó követelmények és a késztermékek jelölési előírásainak érvényesülésére is.
Füstölt húskészítmények, sonkák előállításának ellenőrzése
Az ellenőrzés alá vont 166 húskészítmény-előállítónál 13 esetben higiéniai hiányosságot tártak fel a szakemberek, a nyomonkövethetőség 6 alkalommal volt kifogásolható, 6 esetben nem felelt meg a termék a Magyar Élelmiszerkönyv, illetve a gyártmánylap előírásainak, 3 esetben pedig az adalékanyagok felhasználásával adódott probléma.
A tevékenység felfüggesztése 2 esetben volt indokolt higiéniai hiányosságok és jelöletlen, nyomonkövethetetlen termékek miatt.
Sütőipari termékek, kalácsok előállításának ellenőrzése
A 139 sütőüzem közül 31 helyen állapítottak meg higiéniai hiányosságot az ellenőrök, 2 üzem esetében a tevékenység korlátozása is indokolt volt. Emellett 9 alkalommal nem teljesült az élelmiszerkönyvnek, valamint a gyártmánylapnak való megfelelés, 4 termék esetében pedig a nyomonkövethetőség.
Édesipari termékek, különösen a húsvéti édességek előállításának ellenőrzése
Az ellenőrzött 55 üzemben mindössze 2 helyen tapasztalt higiéniai hiányosságot a hatóság, 1 esetben pedig a gyártmánylappal való egyezéssel adódtak gondok.
Tojáscsomagolók ellenőrzése
A 73 tojáscsomagoló ellenőrzése során 5 esetben higiéniai hiányosságot, 1 esetben nyomonkövethetőségi problémát állapítottak meg a hatóság emberei. Az egyéb követelményeknek (többek között a minőségi osztályba sorolás, tárolás, minőségmegőrzési idő feltüntetése) valamennyi létesítmény megfelelt.
Borászati termékek ellenőrzése
A borászati termékek, különösen a külföldi borok, illetve gyöngyözőborok forgalmazásának ellenőrzése alkalmával 1 üzletben nyomonkövetési hiányosságot állapítottak meg a felügyelők, és érzékszervi hiba miatt 1 fogyasztásra alkalmatlan tételt találtak. Az összesen 49 helyszínen végzett vizsgálat során egyéb kifogást nem állapított meg a hatóság.
A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) kapcsán elrendelt hatósági intézkedések továbbra is érvényben vannak. Bár a rábapordányi eset óta nem igazoltunk új fertőzést, a vírus rendkívüli ragályossága és hosszú lappangási ideje miatt továbbra is elengedhetetlen, hogy minden állattartó maradéktalanul betartsa az érvényes járványvédelmi előírásokat és óvintézkedéseket.
Tovább >Kérjük a sajtót, hogy hiteles tájékoztatással segítse a vírus elleni védekezést. Nem történt és nem történik adateltitkolás az RSZKF (ragadós száj- és körömfájás) vírus elleni hatósági vizsgálatokkal kapcsolatban. A Nébih laboratóriuma több mint 1500 vadmintát vizsgált meg és egyik esetben sem mutattak ki RSZKF-fertőzést.
Tovább >Frissítve: 2025.03.20.
A tevékenységet 2 szakterület is szabályozza: takarmányjogi követelményeknek és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is meg kell felelnie.
A rovarfehérje előállítása engedélyköteles tevékenység, az Európai Parlament és a Tanács a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK rendelete (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) 24. cikke alapján. A rovarfehérje feldolgozó üzem a 142/2011/EU rendelet X. Melléklet II. fejezet A. pontjának 2. alpontja szerint, takarmányozási célú feldolgozott állati fehérje előállító üzemként meghatározott.
Továbbá a rovar eredetű termékek takarmány célú előállítása takarmány-vállalkozási tevékenységnek minősül. A takarmányvállalkozási tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozás az erre irányuló szándékát bejelentse az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, amely a vállalkozást nyilvántartásba veszi, mint takarmányvállalkozást.
Tevékenységének bejelentését a vállalkozásának telephelye szerinti területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtania.
A 45/2012. VM rendelet 18. § rendelkezik a hatósági nyilvántartásba vételről és engedélyezésről.
Az elérhetőségek az alábbi linken találhatóak:
Kormányhivatalok elérhetőségei
Milyen rovarfajok használhatók fel takarmányozási célú rovarfehérje előállításhoz?
A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 142/2011/EU rendelet X., XIV. és XV. melléklete meghatározza többek között azokat a rovarfajokat, melyekből takarmány előállítható, ill. ezek takarmányait és a vonatkozó import bizonyítványmintát.
A prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányának előállítására szánt, tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérje csak a következő rovarfajokból nyerhető (142/2011/EU rendelet X. Melléklet II. Fejezet szerint):
A rovarokra, mint gazdasági haszonállatokra ugyanúgy alkalmazandók a takarmányozási tilalom rendelkezései, így a jogszabályok nem csak azt határozzák meg, hogy a belőlük származó anyagok milyen állatfajokkal etethetők, hanem azt is, hogy a rovarok takarmányozására milyen anyagok (ún.szubsztrát) használhatók.
Milyen állatokkal etethető a feldolgozott rovarfehérje?
Rovaralapú takarmányok jelenleg prémes állatok, vízi állatok, kedvtelésből tartott állatok, valamint baromfik és sertések takarmányozására használhatók. Élelmiszertermelő állatot azonban csak az Európai Parlament és a Tanács az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelet (TSE rendelet) szerinti feldolgozott rovarfehérjével lehet etetni.
Milyen követelmények vonatkoznak a takarmányozási célú rovarok etetésére vonatkozóan?
A 142/2011/EU rendelet X. MELLÉKLETE a takarmányanyagokra vonatkozóan tartalmaz előírásokat.
Feldolgozott állati fehérje előállításához kizárólag a 3. kategóriába tartozó anyagnak minősülő állati melléktermékek vagy az ilyen állati melléktermékből származó termékek – az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének n), o) és p) pontjában említett, a 3. kategóriába tartozó anyagok kivételével – használhatók fel.
A rovarokra, mint gazdasági haszonállatokra továbbá ugyanúgy alkalmazandók a takarmányozási tilalom rendelkezései, így a jogszabályok nem csak azt határozzák meg, hogy a belőlük származó anyagok milyen állatfajokkal etethetők, hanem azt is, hogy a rovarok takarmányozására milyen anyagok használhatók (ez az ún. szubsztrát).
A rovarok takarmányozására szolgáló szubsztrát csak nem állati eredetű termékeket vagy a 3. kategóriába tartozó, következő állati eredetű termékeket tartalmazhatja:
— halliszt;
— nem kérődzőkből származó vérkészítmények;
— állati eredetű di- és trikalcium-foszfát;
— nem kérődzőkből származó hidrolizált fehérjék;
— kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;
— nem kérődzőkből származó kollagén és zselatin;
— tojás és tojástermékek;
— tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, és kolosztrum;
— méz;
— kiolvasztott zsírok.
A rovarok takarmányozására szolgáló szubsztrát, valamint a rovarok vagy a lárváik nem érintkezhetnek más, a fenti felsorolásban nem szereplő állati vagy növényi eredetű anyaggal, és a szubsztrát nem tartalmazhat trágyát, étkezési hulladékot vagy más hulladékot sem.
Állati melléktermékekkel kapcsolatos általános útmutató elérhető:
https://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/allati-mellektermekekkel-kapcsolatos-altalanos-utmutato
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. Erről további információk Felügyeleti díj aloldalunkon olvashatók.
A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó követelmények
Rovarfehérje előállítás üzemi feltételei:
A rovarfehérje előállítása engedélyköteles tevékenység, a 1069/2009 EK rendelet 24. cikke alapján engedélyezi az illetékes vármegyei kormányhivatal állategészségügyi főosztálya, a Nébih nem engedélyez ilyen irányú tevékenységet.
Az üzemeltetőnek bizonyítania kell azt, hogy az üzemben alkalmazott technológia képes a takarmányozási felhasználás céljára előállított rovarfehérje és -liszt meghatározott paramétereinek üzemszerű teljesítésére, a környezetvédelmi, köz- és állategészségügyi kockázatokat kiküszöbölésére, a biztonságos minőségű rovarfehérje előállítás folyamatos biztosítására.
Az először feltételesen kiadott engedély időszakában olyan alapanyagokat, olyan mennyiségben és összetételben kell előállítani, amelyek megfelelnek a későbbi időszak működési gyakorlatának.
A rovarfehérjék takarmányozási célú felhasználásának szabályait a BIZOTTSÁG (EU) 2017/893 RENDELETE a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet X., XIV. és XV. mellékletének a feldolgozott állati fehérjére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról állapítja meg.
A fentiek értelmében rovarok takarmányozási célú tenyésztése a vonatkozó szabályozás betartásával történhet.
Az engedélyező hatóság az 1069/2009/EK rendelet 44. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján adhat feltételes (ideiglenes) engedélyt, ha a helyszíni vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a létesítmény vagy az üzem az infrastruktúrára és felszereltségre vonatkozó követelményeket teljesíti az üzemeltetési eljárások ezen rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében.
A feltételes engedély megadásától számított 3 hónapon belül elvégzett ismételt helyszíni szemle eredményétől függően a hatóság dönt a végleges működési engedély kiadásáról vagy a működési engedély feltételes meghosszabbításáról, amely azonban teljes időtartamát tekintve nem haladhatja meg a hat hónapot.
Az üzemeltető, az ideiglenes engedély időtartama alatt igazolja a hatóság előtt, hogy:
Az üzemben, a tárolás során vagy az onnan történő kiszállításkor a végtermékekből vett minták megfelelnek az alábbi szabványoknak:
Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0
Enterobacteriaceae: n = 5, c = 2, m = 10, M = 300 1 g-ban
ahol: n = a vizsgálandó minták száma; m = a baktériumok számának küszöbértéke;
Az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több mint m; M = a baktériumok számának maximális értéke;
Az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet;
A minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.
Az üzemnek, az illetékes hatóság engedélyével működő, akkreditációval rendelkező laboratóriumot kell igénybe vennie a kötelező mikrobiológiai vizsgálatok elvégzéséhez. Az akkreditált laboratóriumban elvégzett vizsgálatok költségei az üzemeltetőt terhelik.
A létesítménynek megfelelő lehetőséggel kell rendelkeznie:
a) a beérkező anyag olyan körülmények között történő tárolásához és kezeléséhez, amelyek
megakadályozzák a köz és állategészségügyi kockázatok megjelenését.
b) az előállítást követően megmaradó, fel nem használt állati (rovar) és növényi melléktermékek és az azokból származó termékek e rendelettel összhangban történő ártalmatlanításához, kivéve, ha a fel nem használt anyagot feldolgozásra vagy ártalmatlanításra egy másik létesítménybe vagy üzembe küldik.
A létesítménynek rendelkeznie kell:
„Havaria tervvel” és „Felszámolási tervvel” az üzemi működés megszűnésére vagy nem várt
eseményre tekintettel, külön figyelemmel arra, hogy a rovarok kiszabadulása és inváziója hogyan akadályozható meg.
Általános és higiéniai feltételek:
Takarmányjogi követelmények
A takarmány vállalkozások tevékenységre vonatkozó fontosabb jogszabályi kötelezettségek az alábbiak:
A takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szól az Európai Parlament és a Tanács 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelete. A 183/2005/EK rendelet 9. cikk (2) bekezdés a) pontja és a 10. cikk szerint a takarmányipari vállalkozók kötelesek engedélyeztetni vagy bejelenteni a megfelelő illetékes hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából, az illetékes hatóság által előírt formában, az irányításuk alatt álló bármely olyan létesítményt, amelyben aktív tevékenységet folytat takarmány előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának vagy forgalmazásának bármely szakaszában. A 183/2005/EK rendelet 3. cikk b) pontja szerint a takarmányipari vállalkozó, az a természetes vagy jogi személy, aki felelős az e rendeletben megállapított követelmények teljesítésének biztosításáért az általa irányított takarmányipari vállalkozásban. A 183/2005/EK rendelet 5. cikk (6) bekezdése szerint a takarmányipari vállalkozók és a mezőgazdasági termelők csak olyan létesítményekből szerezhetnek be és használhatnak fel takarmányt, amelyeket e rendelet értelmében nyilvántartásba vettek és/vagy engedélyeztek. A fentieken túl az 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet I. és II. melléklete tartalmazza a takarmányipari vállalkozásokra vonatkozó követelményeket.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 23. § (1) és (2) bekezdése szerint, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban rögzített esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges a takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve a takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához. Az ezen kívüli esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.
A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 2-9. §-a szól a takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és jegyzékéről. A 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az engedélyköteles takarmány-vállalkozási létesítmények kategóriáinak felsorolását.
A takarmány alapanyagok esetében a Bizottság 68/2013/EU rendelete (2013. január 16.) szól a takarmány-alapanyagok jegyzékéről. A rendelet mellékletének C. része a takarmány-alapanyagok listája.
A rovarokból származó termékek a 68/2013/EU rendeletben meghatározott alábbi kategóriába tartozhatnak:
9.16.1. Szárazföldi gerinctelen állatok, élő
Élő szárazföldi gerinctelen állatok bármely fejlődési szakaszban, a növények, az állatok, illetve az emberek egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló fajok kivételével
9.16.2. Szárazföldi gerinctelen állatok, élettelen
Kezeletlen vagy kezelt, de az 1069/2009/EK rendeletben foglaltak szerint fel nem dolgozott élettelen szárazföldi gerinctelen állatok a növények, az állatok, illetve az emberek egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló fajok kivételével, bármely fejlődési szakaszban
9.4.1. Feldolgozott állati fehérje
Bármely fejlődési szakaszban lévő szárazföldi állatok – az emberekre és állatokra patogén fajoktól eltérő fajokhoz tartozó gerinctelen állatokat is beleértve – egész testéből vagy annak részeiből hőkezeléssel, szárítással és darálással nyert termék, amelyből a zsírt esetlegesen extrahálással vagy fizikai úton részlegesen eltávolították. Oldószerrel való extraháláskor 0,1 % hexánt tartalmazhat
A rovarfehérjék felhasználása tekintetében az EU takarmányozási cél vonatkozásában harmonizált szabályokat állapít meg, az állati eredetű melléktermékekre (1069/2009/EK rendelet és a végrehajtását szolgáló 142/2011/EU rendelet) és a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra (999/2001/EK rendelet) vonatkozó joganyagokban.
Amennyiben a rovaralapú takarmányok értékesítése webáruházon keresztül történik, az is takarmányvállalkozási tevékenységnek minősül – függetlenül attól, hogy végfelhasználók vagy viszonteladók részére történik az értékesítés –, így a vállalkozásnak ezen tevékenységét is be kell jelentenie az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.
Magát a takarmányt nem kell engedélyeztetni, de a forgalomba hozott takarmánynak, és az azt forgalomba hozó vállalkozásnak meg kell felelnie a jogszabályi követelményeknek, a terméket szabályos címkével kell ellátni. A takarmány forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket (ideértve a címkézésre, a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó szabályokat) az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK (2009. július 13.) rendelet 14. cikk (1) pontja alapján a kötelező címkézési adatokat teljességükben a csomagolás, a tartály, az ezekre erősített címke vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kísérőokmány szembeötlő részén tüntetik fel, tisztán láthatóan, jól olvashatóan, letörölhetetlenül, legalább a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam vagy régió egyik hivatalos nyelvén.
A takarmány forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket (ideértve a címkézésre, a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó szabályokat) az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK (2009. július 13.) rendelete határozza meg. A 767/2009/EK rendelet 12. cikk (1) bekezdése értelmében a címkézésért felelős személy gondoskodik a címkén feltüntetett adatok meglétéről és alapvető pontosságáról, a (2) bekezdése szerint a címkézésért felelős személy a takarmányt először forgalomba hozó takarmányipari vállalkozó vagy adott esetben az a takarmányipari vállalkozó, akinek neve vagy vállalkozása neve alatt a takarmányt forgalomba hozzák. A 767/2009/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdése értelmében a kötelező címkézési adatokat teljességükben a csomagolás, a tartály, az ezekre erősített címke vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kísérőokmány szembeötlő részén tüntetik fel, tisztán láthatóan, jól olvashatóan, letörölhetetlenül, legalább a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam vagy régió egyik hivatalos nyelvén. A 767/2009/EK rendelet 4. cikke kimondja, hogy takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni és felhasználni, ha az biztonságos, nincs közvetlen káros környezeti vagy állatjóléti hatása, és a takarmány romlatlan, valódi, hamisítatlan, a célnak megfelelő és forgalomképes minőségű.
A 767/2009/EK rendelet 4. fejezete tartalmazza a CÍMKÉZÉS, KISZERELÉS ÉS CSOMAGOLÁS előírásait. A 15. cikk tartalmazza az általános kötelező címkézési követelményeket, a 16. cikk pedig takarmány-alapanyagokra vonatkozó, kötelező különleges címkézési követelmények. A rendelet VI. melléklete tartalmazza az élelmiszer-termelés céljából, VII. melléklete pedig a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmányalapanyagokra és takarmánykeverékre vonatkozó címkézési adatokkal kapcsolatos előírásokat.
A Nébih honlapján, további tájékoztató anyagok érhetők el: Takarmány aloldal
(A kép forrása: BTSF)
