null Állati melléktermékekkel kapcsolatos általános útmutató

Állati melléktermékekkel kapcsolatos általános útmutató

Állati melléktermékekkel kapcsolatos általános útmutató
2014. október 17, péntek

Az állati melléktermékek olyan állati eredetű termékek, amelyeket nem szánnak emberi fogyasztásra. Ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi és az állati egészségre, amennyiben azokat nem kezelik, vagy használják fel biztonságos módon.

A weboldal utolsó módosításának dátuma: 2018. szeptember 13.

Nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre példák az állattartó telepeken elhullott gazdasági haszonállatok tetemei, kedvtelésből tartott állatok tetemei, de ide tartoznak az olyan húsok, halak, tej és tojás, illetve ezek termékei is, melyeket különböző okok miatt nem szánnak emberi fogyasztásra. Más példák az állati melléktermékekre a bőrök és irhák, a gyapjú, a csontok, szarvak és paták.

TÖRTÉNET

Magyarországon az állati melléktermékek, vagy korábbi nevén állati hulladékok országosan szabályozott módon történő kezelésére az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törvénycikk óta kerül sor. Ennek 34. §.-a szerint „Ragadós betegségben elhullott vagy leölt állatok hullája, továbbá ily állatok hulláinak azon részei, melyek a betegség elhurczolására alkalmasak (hus, bőrök, belek, szarvak, körmök stb.) végre az alomtrágya és az állatok hulladékai rendszerint forgalomba nem hozhatók és föl nem használhatók, hanem alkalmas módon, veszélyt nem okozva, ártalmatlanokká teendők.”

Az állati hulladékkezelés kezdetben is hagyományosan a helyi települések saját felelősségi körébe tartozott, ennek megfelelően a későbbiekben minden településen dögkutak, dögterek és lerakó helyek alakultak.

Később azonban a járvány-, illetve a közegészségügyi szabályok fokozatos előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúly helyeződött a hulladékok szakszerű és biztonságos módon történő ártalmatlanítására.

Magyarország EU csatlakozásától, 2004. május 1-től kezdődően a vonatkozó EU jogszabály megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését.

2005. december 31-ig az önkormányzatoknak be kellett záratniuk az összes dögkutat, dögteret.

A jelenlegi szabályozás magyar és EU jogszabályokon alapszik, kiterjed az állati melléktermékek gyűjtésének, szállításának, tárolásásának, kezelésének, felhasználásának, ártalmatlanításának, forgalomba hozatalának, nemzetközi kereskedelemének körülményeire.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 19. §.-a szerint az állati eredetű melléktermék - így különösen az elhullott állat tetemének - tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban (lásd lentebb: Jogszabályi háttér) előírt módon gondoskodni, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet - annak felhívására - az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő végrehajtásáról e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint tájékoztatni.

E kötelezettség, ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (fővárosban kerületi) önkormányzatot, közterületen a települési (fővárosban kerületi) önkormányzatot, közúton a közút kezelőjét terheli.

Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv intézkedik.

Szabályok kerültek megállapításra állati melléktermékek takarmányként (kedvtelésből tartott állatok eledele előállítására), talajjavítóként, technikai célú felhasználásuk, komposztálás, anaerob lebontás, feldolgozásuk vagy elégetésük tekintetében. A szabályok a gazdasági haszonállatok élelmiszerhulladékokkal (moslék) történő etetését is megtiltja.

Megállapításra került, hogy emberi fogyasztásra az ilyen célból levágott csirkék 68%-a, sertések 62%-a, szarvasmarhák 54%-a, juh/kecskefélék 52%-a kerül mindössze. Minden évben ezért az Európai Unióban több mint 10 millió tonna egészséges állatokból származó olyan állati termék képződik, ami végül nem kerül emberi fogyasztásra. A cél ezért ezen termékek esetén az ezen anyagok biztonságos felhasználására való törekvés.

A JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK SZINTJEI

Magyarországon az állati melléktermékekért felelős hatóság az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, a központi szakmai irányítást ezzel kapcsolatosan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága látja el.

Helyi szinten az engedélyezéssel, nyilvántartásba vétellel, szabálytalan állati melléktermék kezelés bejelentésekkel kapcsolatos ügyeket, bejelentéseket a Megyei Kormányhivatalok és az azok berkein belül működő Járási Hivatalok állategészségügyért és élelmiszerlánc-biztonságért felelős részlegei látják el.

 

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az állati eredetű melléktermékek területén az elsődleges jogszabály 2011. március 4. óta a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (továbbiakban: ABP EK rendelet).

A részletes, állati melléktermékekre vonatkozó szabályokat a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU Bizottsági rendelet határozza meg (továbbiakban: ABP EU végrehajtási rendelet).

Nemzeti végrehajtási a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet. A magyar jogszabály csak a közvetlen hatályú fenti EU jogszabályok hazai jogrendbe történő illesztését, a felelős hatóság különböző szintjeit határozza meg. Tartalmi kérdésekben az úniós rendeleteket és módosításaikat kell figyelembe venni, az engedélyezett tagállami eltérések (derogációk) kivételével.

AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK TÍPUSAI

Az állati melléktermékek (ÁMT) sokféle típusa létezik az alábbiak szerint:

ÁMT típus

Tipikus példák

Állatok teljes teste vagy testrészei

  • Elhullott állatok tetemei
  • Vágóhídi állati melléktermék – vért is beleértve
  • Más állatok teljes teste vagy azok részei – pl. állatkerti állatok

Élelmiszerekből származó állati melléktermék

  • Étkeztetésből származó hulladék ("moslék") – vendéglátóipari egységekből és magánkonyhákból származóakat is beleértve
  • Hús, tejtermék, hal stb. – amennyiben nem emberi fogyasztásra szánt
  • „Korábbi élelmiszerek” – élelmiszer előállítóktól és kereskedőktől származó, állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék
  • Nemzetközi forgalomból származó étkezési hulladék – nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközről származó élelmiszerhulladék

Egyéb állati melléktermékek

  • Trágya és emésztőtraktus tartalom
  • Bőrök és irhák
  • Gyapjú
  • Tollak
  • Szaporítóanyagok (amennyiben azokat nem tenyésztési célra szánják)
  • Tojáshéj
  • Egyéb állati eredetű termékek

Az állati melléktermékeket 3 kategóriába sorolják az általuk jelentette köz-, és állategészségügyi kockázat alapján:

Kategória

Példák

1. kategória

  • Az 1. kategóriájú anyag hordozza a legmagasabb kockázatot, ami az esetek többségében TSE-vel (Transmissible Spongiform Encephalopathia), vagyis Fertőző Szivacsos Agyvelőbántalmakkal kapcsolatos anyagokat jelent (pl. szarvasmarha gerincvelő)
  • Tiltott anyagokat tartalmazó állati testek, takarmányok, élelmiszerek, mint pl. dioxinos sertéshús, tiltott hozamfokozóval hormonkezelt szarvasmarha húsa
  • Kedvtelésből tartott állatok, állatkerti, cirkuszi  és kísérleti állatok (tetemei) szintén 1. kategóriájúnak minősülnek. A kockázat ezen állatok esetében az, hogy például sok esetben nem lehet tudni, vagy megállapítani, hogy milyen állatgyógyászati készítménnyel kezelték őket és milyen mennyiségű maradékanyagot tartalmaznak.
  • Amennyiben felmerül a lehetősége, hogy vadállatok emberi vagy állati egészségre veszélyes betegségben hullottak el, úgy azon vadállatok tetemeit 1. kategóriájúként össze kell gyűjteni és ártalmatlanítani kell.
  • Nemzetközi forgalomból származó étkezési hulladék, vagyis EU-n kívüli országból származó étkezési hulladék (pl.: Portugáliába repülőgépekről származó étkezési hulladékokkal, illetve azok sertésekkel történő feletetésével hurcolták be az afrikai sertéspestist)

2. kategória

  • A 2. kategóriájú anyag még szintén magas kockázatot hordoz magában, ide tartoznak például a gazdasági haszonállatok tetemei, a trágya és az emésztőtraktus tartalom.
  • A 2. kategóriájú anyagok közé sorolandóak mindazon állati melléktermékek, amelyek nem kerültek meghatározásra sem az 1., sem a 3. kategóriájú anyagok között.

3. kategória

  • A 3. kategóriájú anyagok csekély köz-, és állategészségügyi kockázatot hordoznak magukban. 3. kategóriájú anyagok közé tartoznak a vágóhidakon emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített levágott állatokból származó anyagok, amelyeket vagy nem szánnak emberi fogyasztásra, vagy azért mert normális esetben nem esszük meg őket (bőrök, irhák, tollak, csontok stb.), vagy esetleg egyéb kereskedelmi okok miatt.
  • Az étkezési hulladék (moslék), beleértve a magán háztartások konyháit is, 3. kategóriájú anyagnak minősülnek.

ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS ÜZEMEK

Sokféle, az állati melléktermékekkel kapcsolatos üzem létezik, ahol ezen anyagok képződnek, ezeket gyűjtik, tárolják, kezelik, ártalmatlanítják:

Melléktermék típusa

Kapcsolódó létesítmények

Állati testek és azok részei

  • Feldolgozó üzemek
  • Égető és együttégető művek
  • Kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzemek
  • Közbenső kezelésre szolgáló üzemek (gyűjtő-átrakó telepek) – állati melléktermékek gyűjtését végzik azok végső felhasználása/ ártalmatlanítását megelőzően
  • Vágóhidak
  • Állattartó telepek (az ott elhullott állatok révén)

Állati eredetű élelmiszerhulladékok

  • Élelmiszer előállító üzemek
  • Vendéglátóipari egységek
  • Élelmiszer nagy-, és kiskereskedések

Egyéb állati melléktermék üzemek és létesítmények

  • Technikai termékeket előállító üzemek (pl.: cserzőműhelyek, állati eredetű melléktermékből kozmetikai, gyógyszeripari terméket előállító létesítmények)
  • Közbenső kezelésre szolgáló üzemek (gyűjtő-átrakó telepek) – állati melléktermékek gyűjtését végzik azok végső felhasználása/ ártalmatlanítását megelőzően
  • Tároló üzemek (feldolgozott állati melléktermékek tárolását végzik)

Komposzt/Biogáz/Szerves trágya és talajjavító

A területi élelmiszerlánc-biztonsági szervek által nyilvántartásba vett és jóváhagyott létesítmények listája elérhető ide kattinva.

Az EU többi tagállama által nyilvántartásba vett és jóváhagyott üzemek listája elérhető az EU Bizottság weblapján.

AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK MEGENGEDETT FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

A különböző állati melléktermékek esetében számos megengedett felhasználási vagy ártalmatlanítási lehetőség áll rendelkezésre az alábbiak szerint:

Felhasználás típusa

Példák

Takarmányozási felhasználási lehetőségek  (FIGYELEM: takarmányozási felhasználás kizárólag szigorú feltételek és előírások mentén lehetségesek, gazdasági haszonállatok számára rendkívül korlátozott mértékben)

  • Prémes állatok takarmányozása
  • Halak takarmányozása
  • Kedvtelésből tartott állat eledel előállítás
  • Állatkerti állatok takarmányozása
  • Bizonyos veszélyeztetett vadon élő állatok takarmányozása
  • Kennelekben tartott kutyák takarmányozása
  • Légylárvák és férgek takarmányozására – horgászcsali előállítás céljából

Más felhasználási lehetőségek

  • Állati melléktermékek tüzelési célú felhasználása (pl.: állati zsírok esetében)
  • Technikai célú felhasználás
  • Gyógyszeripari célú felhasználás
  • Biodízel előállítás (pl.: használt sütőolajból)
  • Orvostechnikai eszközök előállítására (pl. sebészethez használatos varróanyag előállítás)
  • In vitro diagnosztikumok előállítása (pl.: diagnosztikai célra hormonok, enzimek, restrikciós enzimek, peptidek, antigének, antitestek)

Mezőgazdasági termőterületen történő felhasználás

  • Komposzt
  • Anaerob emésztésből származó emésztési maradványanyagok
  • Csont és húsliszt
  • Más állati melléktermékek, amelyeket szerves trágya vagy talajjavító összetevőjeként használnak fel. (pl.: tojáshéj)

Friss hírek

A Nébihnél kérelmezhető az őstermelői jogviszony igazolása
2020. október 27, kedd

A Nébihnél kérelmezhető az őstermelői jogviszony igazolása

A pályázatok közelgő beadási határidejére való tekintettel felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges az őstermelői jogviszonyuk igazolása. Az e célra szolgáló hatósági bizonyítvány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) igényelhető. A termelők a kitöltött kérelmet postai úton vagy személyesen nyújthatják be a hivatalhoz, utóbbi esetben akár az ügyfélfogadási időn kívül is.

Tovább >

Díjat nyert a közös odafigyelés
2020. október 27, kedd

Díjat nyert a közös odafigyelés

Átadták a 2020. évi LIFE-díjakat, melyet idén az éghajlatvédelmi kategóriában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) FIRELIFE erdőtűz-megelőzési projektje érdemelt ki. A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amit a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek. A program indulása óta ugyanis hazánkban egyharmadára csökkent az erdőtüzek száma.

Tovább >