A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

2024. május 7, kedd

KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)

Kedvezményezett:
ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Irányító hatóság:
KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, KÖZLEKEDÉSI, KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG - KÖRNYEZET ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAMOK IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA

Fejlesztéssel érintett intézmény:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.

A projekt kezdő időpontja: 
I.  szakasz: 2020.04.24. 
II. szakasz: 2023.12.15.
 
A projekt záró időpontja: 
I.    szakasz: 2023.12.15.
II.   szakasz: 2026.02.20.

A projekt tartalma:
A fejlesztéssel érintett épületszerkezetek a koruknak megfelelő építészeti színvonalon készültek, viszont nem tesznek eleget a mai kor hőtechnikai követelményeinek, így jelentős hőveszteséggel működnek.
A beruházás az épületek energetikai korszerűsítésére irányul a hatályos 7/2006. (IV.24.) TNM rendelet követelményszintjének való megfeleléssel, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására.
A Nébih Keleti Károly utcai épületében megvalósul a homlokzati nyílászárók cseréje, a padlásfödém utólagos kőzetgyapot hőszigetelése, továbbá az épületgépészeti fűtésrendszer korszerűsítése (radiátor és termoszelep csere), illetve egy napelemes energiarendszer kialakításra kerül.
A projekt megvalósulása támogatja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban meghatározott eredmények elérését és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. A megvalósuló energiahatékonysági beruházás a globális környezetterhelés és az üvegház-hatású gázok kibocsátásának mérséklődését eredményezi ezzel megfelelve az Európai Unió energiahatékonyságról szóló irányelvének, erősítve az intézmények környezettudatos energiafelhasználását.
A projekt közvetlen célja az épületek energetikai tényezőinek javítása, megfelelve a hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak. További cél az energiafelhasználás csökkentése a hatékonyabb energiafelhasználás által, illetve a működési költségek csökkentése, azaz a fejlesztés eredményeként egy biztonságosabb, egészségesebb, korszerűbb, környezetbarát intézmények létrehozása.
A fejlesztés közvetett céljai a gazdaságos működtetés és a fenntartható fejlődés elősegítése. A projekt abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz kibocsátását és elősegíti a szemléletváltást a fenntartható fejlődés területén, továbbá támogatja az éghajlatváltozás mérséklését és az energiafüggőség csökkentését.
A beruházás – a 435/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően – az ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM által vezetett konzorciumi formában valósul meg - a fejlesztéssel érintett intézmény fenntartójával szoros együttműködésben.
A KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120) azonosító számú projekt az Európai Unió Kohéziós Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával valósul meg.

A támogatás összege:
I. szakasz szerződött támogatás összege: 264 152 144 Forint
II. szakasz szerződött támogatás összege: 44 283 847 Forint

A támogatás intenzitása:
100 %

A projekt megvalósulásával elérni kívánt CO2 kibocsátás csökkenésének mértéke:
I. szakasz CO2 kibocsátás csökkentésének mértéke : 0 tonna/év
II. szakasz CO2 kibocsátás csökkentésének mértéke : 129,5 tonna/év


 


Friss hírek

2026. június 4, csütörtök

Két vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom péntektől

Az elmúlt napok csapadékos időjárása következtében egyes területeken mérséklődött a tűzveszély, ezért 2026. június 5-től Vas és Zala vármegyében a visszavonják a tűzgyújtási tilalmat. A többi vármegye esetén azonban továbbra is érvényben marad a korlátozás.

Tovább >

2026. június 4, csütörtök

Megjelent az EUDR információs rendszer frissített API-dokumentációja

Az Európai Bizottság közzétette az EUDR információs rendszer frissített API-dokumentációját. A dokumentum részletes útmutatást nyújt az új, 3-as verziójú adatátadási szabályok alkalmazásához, valamint a rendszerben bevezetett új funkciók használatához.

Tovább >

null Hogyan jutok állami horgászjegyhez?

Hogyan jutok állami horgászjegyhez?

2018. augusztus 16, csütörtök

A NÉBIH felhívja a horgászok és a halászok figyelmét, hogy halfogási tevékenységük megkezdése előtt, minden esetben ellenőrizzék, hogy rendelkeznek-e érvényes halfogásra jogosító okmányokkal és az náluk van-e, mivel a Hhvtv. előírásainak megsértése közigazgatási eljárás megindítását eredményezheti.

A jogszerű halfogási tevékenység végzéséhez a horgász köteles magánál tartani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és a fogási naplót vagy a turista állami horgászjegyet és a fogási naplót.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, állami horgászjegyet az arra írásban felhatalmazott állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával megbízott szervezet adhat ki.

Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót az a természetes személy válthat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes (bármely korábbi évi) állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász az állami horgászvizsga letételét állami horgászvizsga-bizonyítvánnyal igazolja.

Magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával jogosult az állami horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.

Fentiek alapján, az a személy, aki az elmúlt években nem váltott állami horgászjegyet, de rendelkezik állami horgászvizsga-bizonyítvánnyal és azt be is tudja mutatni, az minden nehézség nélkül ki tudja váltani a tárgyévre érvényes állami horgászjegyet, amely magába foglalja a fogási naplót is.

Nem okoz problémát annak a személynek sem az állami horgászjegy kiváltása, aki bármely előző évi állami horgászjegyét be tudja mutatni az állami horgászjegy kiadására feljogosított forgalmazónak.

Az a személy, aki viszont nem tudja bemutatni bármely, korábbi évre kiállított állami horgászjegyét vagy az esetlegesen korábban megszerzett horgászvizsga-bizonyítványát sem, az a személy csak abban az esetben tud tárgyévre érvényes állami horgászjegyet kiváltani, ha (ismételten) állami horgászvizsgát tesz.

Az állami horgászvizsgáztatást a halgazdálkodási hatóság vagy az általa horgászvizsgáztatásban való közreműködésre feljogosított szervezet végzi. A halgazdálkodási hatóság köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni, melyről értesíti az illetékességi területén található horgászszövetséget is.

Jellemzően minden hónapban vannak vizsga lehetőségek a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre feljogosított szervezeteknél, melyet a vizsgáztatásra feljogosított szervezet a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínével és időpontjával megjelölve, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, mely alapján érdemes a lakóhely szerinti megyei horgászszövetségnél érdeklődni.

Tájékoztatjuk a gyermekhorgászok törvényes gondviselőit, hogy az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadásának nem feltétele a horgászvizsga megléte, de a horgászathoz már 3 éves kortól kötelező az állami horgászjegy kiváltása.

Tájékoztatjuk a horgászni vágyókat, hogy egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz turista állami horgászjegyet válthat, melyet kizárólag online módon a https://tuhir.nebih.gov.hu/home/index oldalon tud megtenni.

Felhívjuk a horgászok figyelmét arra is, hogy az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy kiváltása során is ellenőrizzék a személyes adataikat, hogy azok helyesen szerepeljenek a halfogásra jogosító okmányokon. Valamint arra is, hogy a halfogásra jogosító okmányok más személy részére nem ruházhatóak át.

Tárgyévi elveszett, ellopott, használhatatlan, olvashatatlan (pl. kimosás, vízbe ejtés miatt) állapotban lévő állami horgászjegy esetén az engedélyes az állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését köteles bejelenteni annál az állami horgászjegy forgalmazónál, ahol azt váltotta.

A megsemmisült, illetve elveszett állami horgászjegy pótlására állami horgászjegy forgalmazására feljogosított szervezetnél van lehetőség, amely kizárólag díj megfizetése ellenében lehetséges.

A megsemmisült állami horgászjegy pótlása bármely engedélyes részére (gyermekhorgász, ifjúsági horgász, felnőtt horgász, felnőtt 70 év feletti horgász) 2200 forintba kerül, melyből 2000 forint az állami horgászjegy díja, 200 forint a fogási napló díja.

A turista állami horgászjegy pótlását az engedélyes egyszerűbben meg tudja oldani, hiszen a regisztrált email címre megküldött halfogásra jogosító okmányok az érvényességi idő alatt korlátlan számban kinyomtathatóak.

Felhívjuk a horgászok figyelmét a horgászatra vonatkozó jogszabályi előírások betartására, mivel a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében a jogsértést elkövető személlyel szemben a kiszabható halvédelmi bírság összege 10.000 – 500.000 forintig, az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartama ideje 3 hónaptól 3 évig terjedhet.

 

Kapcsolódó jogszabályok:
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet


Friss hírek

2026. május 28, csütörtök

Kérdezz-felelek a növényvédőszermaradékok egészségügyi kockázatáról

A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédő szerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

Tovább >

2026. május 27, szerda

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Ökológiai és átállási termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >