MYMATCH projekt a klímaváltozás okozta élelmiszerbiztonsági kihívások megoldásáért

MYMATCH projekt a klímaváltozás okozta élelmiszerbiztonsági kihívások megoldásáért

2025. január 20, hétfő

Az Európai Horizont programnak köszönhetően decemberben elindult a MYMATCH kutatási és innovációs projekt. A négy éven át tartó projekt 9 európai országból 12 elismert partnert köt össze annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az élelmiszerbiztonság sürgető kérdéseire a klímaváltozásból fakadó kihívásokkal összefüggésben. A tervek szerint a projekt végeredménye egy mesterséges intelligencián alapuló Mikotoxin Menedzsment Platform lesz, amely személyre szabottan segíti majd az élelmiszerrendszerben részt vevőket.


Projektáttekintés
A klímaváltozás jelentősen növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatokat azáltal, hogy elősegíti a kórokozók szaporodását, a szennyező anyagok előfordulását az élelmiszer-ellátási láncban, valamint újabb lehetséges problémaköröket is rejthet magában. A MYMATCH fókuszában a gombák által termelt mikotoxinok állnak, különösen az Aspergillus, Fusarium és Alternaria fajoké, amelyek gyakran fordulnak elő kukoricában, búzában, paradicsomban és magvakban. Közös összefogassál a MYMATCH célja:

  1. A gombák és mikotoxinok előfordulásához kapcsolódó kockázatok előrejelzése és csökkentése.
  2. Az emberi (különböző étrendeket figyelembe vevő) és állati mikotoxin-kitettség értékelése.
  3. Hatékony kockázatkezelési intézkedések megvalósítása.

Az adatok gyűjtése számos szinten történik majd, az irodalomkutatástól kezdve a kontrollált környezeteken át egészen a szabadföldi kísérletekig, és alapvető adatkészleteket generálnak a projekt célkitűzéseinek teljesítéséhez. Ez lehetővé teszi a pontos klímaváltozási szcenáriókon alapuló prediktív modellek tökéletesítését, hogy előre jelezzék a mikotoxinok európai élelmiszerrendszerekben való előfordulását.


Legfontosabb várható eredmények
A MYMATCH projekt végeredményeként egy mesterséges intelligencia alapú Mikotoxin Menedzsment Platform jön létre, amelyet úgy terveztek, hogy minden élelmiszerrendszeri szereplőt személyre szabott előrejelzésekkel, ajánlásokkal és megelőzési stratégiákkal támogasson. Ez a platform segíti az agrárélelmiszeripari kutatókat, gazdálkodókat, ipari és politikai szereplőket, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és hatékonyan kezeljék a fenyegetéseket rövid és hosszú távon egyaránt. A MYMATCH eszközei és módszerei könnyen kiterjeszthetők lesznek más szennyezőanyagokra is. Olyan potenciális felhasználókkal együtt fogják kialakítani, mint például az EFSA.


Projektindító találkozó az UCSC-ben, Piacenzában
A MYMATCH projekt hivatalosan az Università Cattolica del Sacro Cuore (UCSC) által Piacenzában (Olaszország) 2024. december 12-13-án megrendezett indítótalálkozóval kezdődött. A projekt koordinátor csapata Paola Battilani professzor asszony vezetésével fogadta a partnereket, hogy megvitassák a projekt céljait, megosszák egymással tapasztalataikat, és megtervezzék a következő négy év ütemtervét.


Előretekintés
A sokrétű szakmai partnerei együttműködéseknek köszönhetően a MYMATCH projekt forradalmasítani fogja az élelmiszerbiztonság stabilitását a klímaváltozás okozta problémák ellenére is. 

_______________________________________________________________________________

Press release: Launch of the MyMatch project: addressing food safety in the face of climate change. 
Piacenza, Italy – December 2024 
Contact: contact.mymatchproject@gmail.com, LinkedIn: @MyMatch Project. 
We are excited to announce the launch of the MyMatch research and innovation (R&I) project, an ambitious initiative funded under the Horizon Europe program. Starting in December 2024 and running for the next four years, MyMatch brings together 12 esteemed partners from 9 European countries to tackle the pressing issue of food safety in the context of climate change. 

Project overview 
Climate change significantly increases food safety risks by promoting the growth of pathogens and the occurrence of contaminants in the food supply chain, and introducing new hazards. MyMatch focuses on the impact of climate change on mycotoxins produced by fungi such as Aspergillus, Fusarium, and Alternaria, which are commonly found in maize, wheat, tomato, and nuts. Thanks to a strong and multi-actor partnership, MyMatch aims to: 

1.    Predict and mitigate risks associated with fungi and mycotoxin occurrence.
2.    Assess mycotoxin exposure in humans (considering different diets) and animals.
3.    Implement effective risk management measures.

Data collection will occur at various levels, from literature to controlled environments and open fields, generating essential datasets to fulfil the project's objectives. This will enable the improvement of predictive models based on accurate climate change scenarios to anticipate mycotoxin occurrence in European food systems. 

Key expected outcomes 
The final output of MyMatch will be the AI Mycotoxin Management Platform, designed to support all food system actors with tailored predictions, recommendations, and mitigation approaches. This platform will assist agri-food researchers, farmers, industry stakeholders, and policymakers in making informed decisions and taking effective threat-mitigation actions, both in the short and long term. MyMatch tools and methods will be easily extendable to other contaminant issues and will be co-created with potential users like EFSA. 

Kick-off Meeting at UCSC, Piacenza 
The MyMatch project officially kicked off with a meeting hosted by Università Cattolica del Sacro Cuore (UCSC), the project coordinator, in Piacenza (Italy) on December 12-13, 2024. The coordination team, led by Prof. Paola Battilani, welcomed partners to discuss project goals, share insights, and plan the roadmap for the next four years.

Looking ahead 
With the combined efforts of its partners, MyMatch is set to revolutionize food safety management in the era of climate change. Stay tuned for updates and follow our journey towards a safer and more resilient food supply chain.  


Friss hírek

2024. május 7, kedd

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)

Tovább >

2024. február 22, csütörtök

SMP FOOD 2022 AMRtool projekt

Pályázat címe: Improvement of data collection of the volume of sales and use of veterinary antimicrobial medicinal products in Hungary

Tovább >

null 2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve

2016. november 7, hétfő

Tápláló magok a fenntartható jövőért – ezzel a jelmondattal választotta az ENSZ közgyűlése 2016-ot a Hüvelyesek Nemzetközi Évének. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet e termények fogyasztásának előnyeire, támogassák a termelőket és a kereskedőket, és az élelmezési láncban új, innovatívabb megoldásokat indítsanak el. A tejből származó fehérje például ötször drágább a hüvelyes termésből származó fehérjéhez képest. A hüvelyes növények, mint a bab, a borsó, a lencse, kedvező áruk és jó ízük mellett magas tápértékű fehérjéket és mikro-tápanyagot tartalmaznak. Alacsony zsírtartalom és magas rosttartalom jellemzi őket, a bennük található magas vas- és cinktartalom segíthet a vérszegénység elkerülésében. Alapvető fontosságúak tehát a változatos étrendben, s mivel nem tartalmaznak glutént, az arra érzékenyek is fogyaszthatják.

Az ún. hüvelyes növények a gabonafélékhez hasonlóan a legősibb termesztett növények közé tartoznak. Egyesek évezredek óta alapélelmiszernek számítanak, mások termesztése az idők során többé-kevésbé visszaszorult vagy éppen előtérbe került, vagy a fogyasztási szokások változtak meg, de valamilyen módon folyamatosan jelen vannak a táplálkozásunkban.

A zöldborsólevest kanalazva valószínűleg nem is gondolunk rá, hogy milyen régóta termeszti az ember ezt a növényt. Nagyon régóta, régészeti leletek szerint már a kőkori ember is fogyasztotta a borsót, az ókorban már szántóföldön termesztették. Nem csak emberi fogyasztásra, hanem takarmányként is értékes, a borsószalma a juhok kedvelt téli takarmánya.

A borsó szárazon hosszú ideig eltartható, ezért sokáig a szárazborsó volt a felhasználás formája, napjainkban azonban a zöldborsó nagyobb népszerűségnek örvend (az iskolai menzán is általában jobban szeretik a gyerekek a zöldborsófőzeléket vagy levest a „betonfőzeléknek” nevezett sárgaborsónál). A modern tartósítási eljárások, a konzerv, a mélyfagyasztás elterjedésével tört előre a zöldborsó, egyszersmind a modern, intenzív szántóföldi vetésforgóba is jól beilleszthető. A zöldborsó még újabb (legalábbis Magyarországon korábban kevésbé ismert) felhasználási formája a cukorborsó, amely fajtáknak az a jellegzetessége, hogy a hüvellyel együtt lehet fogyasztani, mivel az érés során a hüvely kemény, rostos hártyája nem alakul ki. Gyakran mondják cukorborsónak a zsenge zöldborsót is, de azok általában velőborsó fajták, amelyek édesek, viszonylag lassan vesztik el a zsengeségüket, de a hüvely nem ehető.

A borsó rokona a bab, amely hasonlóan ősidők óta termesztett növény, de Amerika felfedezéséig csak a dél-amerikai indiánok fogyasztották, ugyanis itt van az őshazája. A XVI. századtól kezdve Európában is gyorsan elterjedt és sokféle formája és fajtája alakult ki, de a XIX. századig alapvetően a szárazbabként (vagy kifejtőbabként, ha friss) fogyasztották. Ekkor kezdett a zöldbab teret hódítani, nálunk a sárga és görbe hüvelyű fajták terjedtek el, de pl. Nyugat-Európában szinte csak a zöldhüvelyű fajtákat fogyasztják és azokból is az egyenes ún. ceruzabab a legkedveltebb. Nem mondható, hogy egyik jobb lenne, mint a másik, ez inkább fogyasztói szokás kérdése.

Ha hüvelyes növényekről beszélünk, mindenképpen meg kell említeni a lencsét, amely szintén a legrégebbi kultúrnövények egyike (szerepel a Bibliában is, amikor Ézsau egy tál lencséért adja el elsőszülöttségi jogát Jákobnak). Rendkívül sokféle változata ismert, pl. a magok méretét (kis-, közepes és nagymagvú lencsék) és színét (barna, vörös, sárga, zöld) tekintve. A bab és a borsó mellett a lencsének is fontos szerepe volt a régi paraszti táplálkozásban, hiszen magas fehérjetartalmával és egyéb értékes tápanyagaival jól ellensúlyozta a húst, ami viszonylag ritkábban került az asztalra. Napjainkra eléggé visszaszorult a fogyasztása, sokszor csak az Újévkor főzött lencselevesre korlátozódik, pedig érdemes lenne gyakrabban fogyasztani, hiszen a levesen kívül sokféle módon elkészíthető, ráadásul ma már sok olyan változata is kapható, ami korábban nem volt hozzáférhető.

Forrás: Konyhasziget magazin

A hüvelyesek érdekessége a nitrogéngyűjtő képességük
A pillangósvirágú növények a gyökérgümőkben élő ún. nitrifikáló baktériumok segítségével képesek a levegő nitrogénjének megkötésére. E tulajdonságuk azért előnyös, mert így nem kell annyi nitrogén trágya a talajba, hiszen nagyrészt megoldják a levegőből. A zöldborsó alá csak éppen egy kevés nitrogént kell adni az elején, amíg a növény gyükérgümői kialakulnak és a felszaporodnak a baktériumok, amelyek azután már átveszik a feladatot. A borsó ezért jó elővetemény is, hiszen a megkötött nitrogén egy része ott marad a talajban, a zöldborsó elővetemény jótékony hatása még akár két-három évig is érvényesül.

A NÉBIH honlapján szakmai anyagokat találnak:

A NÉBIH honlapján érdekességek is találhatóak:

Az Ételt csak okosan honlapján a hüvelyes növények termesztéséről érdekes cikket és recepteket is találnak:

Receptek


Friss hírek

2025. május 5, hétfő

Pest vármegye - 08. számú vizsgálat - Tálalókonyha - Zebegény

Pest vármegye - 08. számú vizsgálat - Tálalókonyha - Zebegény

Tovább >

2025. április 22, kedd

Tanúsító szervezet elismerése

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 34/2013. VM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni.

Tovább >