szakács

Közétkeztetési Szakácsverseny

A Közétkeztetők, és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Közétkeztetési Szakácsversenyt hirdetett a közétkeztetésben dolgozó szakácsok számára.

A verseny célja többek között a hagyományos ízek, ételek modernizálása, az étkezési kultúra fejlesztése, valamint az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése.

Közétkeztetési Szakácsverseny (KÖSZ) 2025-2026

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) meghirdeti a X. Közétkeztetési Szakácsversenyt a közétkeztetésben dolgozóknak.
TÉMAKÖR: Fenntartható közétkeztetés
MOTTÓINK: Ez az a verseny, amelynek csak nyertesei vannak! Az út a cél! Fenntartható a közétkeztetés.
FŐVÉDNÖK: Dr. Nagy István agrárminiszter; Dr. Nemes Imre a Nébih elnöke; dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
SZAKMAI VÉDNÖK: Hamvas Zoltán a Magyar Bocuse d’ Or Akadémia elnöke, Zoltai Anna a KÖZSZÖV elnöke
SZAKMAI TÁMOGATÓ: Agrárminisztérium, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Élelmiszerhigiénikusok Társasága, Magyar Bocuse d’Or Akadémia, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Pannon Gasztronómiai Akadémia, Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete, Magyar Természetvédők Szövetsége, Növényi Élelmiszergyártók Szövetsége
MÉDIA TÁMOGATÓ: Trade Magazin, KÖZSZÖV Hírlevél

  • CÉLOK a fenntartható és fejlődő közétkeztetés érdekében:
    - iránymutatás a közétkeztetés fejlődéséhez, megújulásához,
    - a fenntartható közétkeztetés népszerűsítése,
    - a közétkeztetés minőségének javítása, fejlesztése,
    - a közétkeztetés népszerűsítése, társadalmi megbecsültségének javítása,
    - a rövid ellátási lánc, és a hazai friss alapanyagok felhasználásának népszerűsítése,
    - bio és öko alapanyagok népszerűsítése
    - a modern ételkészítési technológiák megismerése, technológiák fejlesztése,
    - az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése,
    - az étkezési kultúra fejlesztése,
    - az igényes tálalás bemutatása,
    - a versenyre nevezők szakmai továbbképzése és fejlesztése,
    - a közétkeztetésben dolgozók csapatmunkájának fejlesztése,
    - kipróbált receptek és technológiák megismertetése,
    - a szakmai összefogás és együttműködés erősítése.

      • Kategória száma Kategória megnevezése Alapkövetelmények
        1. Gyermek- és diákétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 1 segítő
        2. Intézményi felnőtt közétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 2 segítő
        3. Munkahelyi vendéglátás 1 irányító + 2 szakács + 1 segítő
      • Csapattagok Elfogadott képesítés/ gyakorlat
        irányító/ coach élelmezésvezető, vagy vendéglátó-ipari üzletvezető, vagy
        középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetés irányítói gyakorlat
        szakács szakács vagy középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetési főzőgyakorlat
        segítő képesítési kötöttség nincs, lehet szakács vagy tanuló, kisegítő munkatárs is


        Az elődöntőben és a döntőben az ételkészítést a szakács(ok) és a segítő(k) végzik, abban az irányító tevékenyen nem vesz részt. Ennek megszegése pontlevonással, vagy a versenyből való kizárással jár. A főzés és a tálalás során, az irányító szóbeli szakmai támogatást, iránymutatást adhat csapattársainak, a zsűri által meghatározott helyről, miközben jegyzeteket, feljegyzéseket és órát használhat. Munkája nem lehet a szükségest meghaladóan figyelemelterelő, és nem zavarhatja a versenytársakat, nem vonhatja el a figyelmet. Az irányító tevékenységét a konyhai zsűri figyeli és a konyhai összmunkában értékeli.
        A csapatok felkészülését mentorok segíthetik, már a nevezés kidolgozásának fázisában is. Mentort kérésre a szervezők is biztosítanak a csapatoknak. A zsűri a mentorokkal külön felkészítő alkalommal egyeztet a pontos elvárásokról.
        Étkeztető cégenként, konyhánként több csapat nevezhet, akár több kategóriában is. Nevezési előfeltétel, hogy a konyhának legalább 80%-os Nébih minősítéssel kell rendelkeznie.
        Alkalmilag, a versenyre szerveződött csapatok is nevezhetnek. Esetükben szintén elvárás, hogy be kell adniuk egy olyan közétkeztető főzőkonyha támogatását, amelynek legutolsó Nébih minősítése legalább 80%-os.
        A verseny során a csapat tagjainak cseréjét minden esetben jelezni kell a zsűrinek, indoklással.

    • Mindhárom kategóriában elvárás, hogy az egyik fogás esetében, amelybe a desszert nem számít bele, kötelező egy húsmentes fogás bemutatása. További elvárás, hogy legalább egy (kötelező, vagy választott) alapanyag KMÉ-védjegyes termék legyen, valamint egy zöldség vagy gyümölcs, vagy a felhasznált tojás öko- vagy bio minősítéssel rendelkezzen.
      ( A KMÉ védjeggyel ellátott termékek listáját mellékeljük)


      Kötelező alapanyagok


      Makói vöröshagyma, sárgarépa, zeller, zöldpaprika, paradicsom, tejföl, mélyalmos tojás, szilva.
      A kiírásban megnevezésre került alapanyagok felhasználása kötelező.
      A gulyás elkészíthető húsmentes változatban is. Ha a gulyáshoz húst kívánnak használni, az lehet szabadon választott állat húsa. Amennyiben a gulyást marhahúsból készítik, csak a szürkemarha hús megengedett.

      Az alapanyagokat (a nevezési dokumentáció részeként) a szervezők beárazták. A kalkulációt ezeken az árakon kell elkészíteni. Felhasználható egyéb alapanyag is, azonban a menü ára nem haladhatja meg a kategóriánként kiírt nettó összeget.

      Az 1. kategóriában kötelező megfelelni a 37/2014.(IV.30.) EMMI rendeletben foglaltaknak.


      Tiltott alapanyagok


      - édesítőszer, édesítőszert tartalmazó összetett alapanyag,
      - ízfokozó, hozzáadott ízfokozót tartalmazó összetett alapanyag,
      - élelmiszer színezék, élelmiszer színezéket tartalmazó összetett alapanyag

      A kötelező alapanyagokon kívül a tiltás betartásával további bármely, elsősorban hazai élelmiszer felhasználható. Az alapanyagok származását a zsűri külön ellenőrzi, és pontozza. Előnyt jelent a hagyományos alapanyagok kreatív felhasználása.

      Tiltott konyhai eszközök


      Az 1. és 2. kategóriában nem használhatók az ételkészítéshez az alábbiak:

      • vákuumgép,
      • sous-vide keringető,
      • airbrush compressor,
      • fagylaltkészítő gép,
      • pacojet,
      • füstölő,
      • thermomix,
      • csokoládé temperáló,
      • holdomat,
      • Isi habszifon, szifon,
      • molekuláris szett.


      A 3. kategóriában tiltott konyhai eszköz nincs.
      5. FŐZÉSI, ÉTELKÉSZÍTÉSI IDŐ
      1. kategória Gyermek- és diákétkeztetés – iskolás korcsoport 3:00 óra
      2. kategória Közétkeztetés - felnőtt korcsoport 3:00 óra
      3. kategória Munkahelyi étkeztetés 4:00 óra

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Két fogásból áll.
        Ennek variációi lehetnek:


        a.) leves + főétel
        b.) előétel + főétel
        c.) főétel + desszert

        		 850,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

         

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll:


        Leves: gulyásleves
        Főétel (gulyáshoz illeszthető)
        és desszert

        		 1050,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva
      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll, ennek variációi:


        a.) leves,
        főétel, (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert,
        b.) előétel,
        főétel (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert

        		 1250,00 Ft

        Hazai termelésű, előállítású:

         

        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

    • A verseny 3 fordulós:

      1. SELEJTEZŐ, amely 2025.05.31-ig lezárul
      2. ELŐDÖNTŐ, 2025 szeptemberétől novemberig
      3. ORSZÁGOS DÖNTŐ, 2026. március (SIRHA)

      • A selejtező a nevezések formai és tartalmi követelményeinek átvizsgálásából áll:

        • kötelező nevezési adatok,
        • csatolandó dokumentumok megléte,
        • felhasznált keretösszeg,
        • kötelező alapanyagok,
        • kínálati elemek megléte.

        Pontozás nem történik, megfelelt és nem megfelelt értékelés zajlik.
        Szabálytalan, vagy hiányos nevezés esetében a csapatokat a zsűri egy alkalommal, határidővel hiánypótlásra kéri fel. A határidőn belül megküldött hiánypótlást újra megvizsgálják és döntenek a csapat továbbjutásáról.
        A továbbjutott csapatokat a szervezők 2025. június 16-ig tájékoztatják az elődöntő időpontjáról és helyszínéről, a versennyel kapcsolatos további tudnivalókról. Az elődöntő helyszínéről a szervezők előzetesen egyeztetnek a csapatokkal.
        Várható, a nevezésekhez később igazított helyszínek: Budaörs, Debrecen, Pécs.

      • Az elődöntőkre 2025 őszén kerül sor, hétvégi napokon.

        • Az ételek elkészítéséhez a versenyzők az összes alapanyagot maguknak biztosítják.
        • Régiós elődöntők helyszínei Budaörs, Debrecen és Pécs.
        • A helyszínen rendelkezésre álló eszközökkel kell elkészíteni a menüsort 10 adagban.
        • A rendelkezésre álló idő – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra, mely magában foglalja a tálalási időt is.
        • Az ételekkel szemben támasztott követelmény, hogy a vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok betartása mellett, adott idő alatt, nagyobb létszámra, közétkeztetésnek számító mennyiségben is elkészíthető és tálalható legyen.
        • Az elkészített ételeket a szervezők és a szakmai támogatók által delegált szakértőkből álló zsűri bírálja, melynek során szempont a nevezés és a kivitelezés egyezősége: a technológia, az újszerűség, a kalkuláció, az elkészítési idő, a közétkeztetésben kivitelezhetőség, a tálalás, az íz és további érzékszervi megfelelés.
        • A konyhai munkát szakmai zsűri felügyeli és bírálja.

      • A döntőbe jutott csapatoknak lehetőségük van a nevezések módosítására az elődöntőkben tapasztaltak alapján 2025. december 15-ig. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        Az elődöntők során elért pontszámok alapján a kategóriában a legmagasabb pontot elért csapatok kerülnek az országos döntőbe.
        2026. januárjában nyilvános online konferencián sorsolják ki a szervezők a rajtidőpontokat. Ekkor minden csapat megismeri a saját versenynapja dátumát, a rajtszámát és a konyha-box számát, amelyben versenyezni fog.
        A verseny a 2026-os SIRHA Budapest élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon, nyilvánosan, közönség előtt zajlik, melynek részleteiről a versenyzők időben tájékoztatást kapnak. A versennyel párhuzamosan szakmai konferenciát is szervezünk, ezzel is támogatva a verseny szakmai továbbképzésre vonatkozó célját.
        A döntőt a csapathoz tartozó kísérők, szurkolók, támogatók, családtagok előzetes jelzés és egyeztetés alapján ingyenesen látogathatják.
        A döntőbe jutott csapatok továbbra is igényelhetik a szervezők által biztosított felkészítő mentor támogatását, és a szervezőktől minden segítséget megkapnak a verseny folyamatának megismeréséhez. A felkészülés alatt lehetőségük lesz meglátogatni és megismerni a versenykonyhát, valamint az előző versenyekről készült videófilmeket is.
        Az országos döntőben lefőzendő mennyiség: 30 adag.
        A versenymenüből 16 adagot tányérban tálalnak (14 adag a kóstolózsűri számára, 1 adag fotózásra, 1 adag Nébih laboratóriumi vizsgálathoz) és 14 adagot chafingbe a kóstolóközönség számára kiadagolva kínálnak.
        A véglegesített és megküldött versenydokumentáció alapján az országos döntőben az alapanyagot a versenyzők maguknak biztosítják.
        A főzésre és az elkészített ételek zsűri elé tálalására az országos döntőben is – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra áll rendelkezésre. A tálaláshoz használható tányérokat a szervezők biztosítják, azok listáját és bemutató fotóit 2.sz. melléklet tartalmazza.
        Az országos döntőről kiadvány készül, melyben a döntőbe jutott csapatok bemutatása mellett, a versenyen szereplő receptek, ételkészítési, tálalási leírások, ételek hétköznapi tálalási és verseny tálalási fotói szerepelnek.

      • A kiírás pontos betartása.

      • Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, jelölése, nyomon követése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont
         

        Konyhai higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni rend, higiénia (személy, környezet, élelmiszer). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont
         

        Helyes technológia, szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Helyes technológia alkalmazása: gépek és eszközök szakszerű használata.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont
         

        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont
         

        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.

        0 – 50 pont

        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.

        0 – 10 pont

        Elődöntőkben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és az élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

      • Az országos döntőben az előző fordulóban szerzett pontszámok elévülnek, a csapatok teljes értékelése megismétlődik. Lehetőség van a döntő előtt 2026. január 5-ig a nevezések pontosítására, változtatására. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        A nevezések formai megfelelősége továbbra is követelmény.

        Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, címkézése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont


        Higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni higiénia (személy, környezet, élelmiszer, technológia). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont


        Helyes szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Technológia: gépek és eszközök szakszerű használata, technológiák megfelelő alkalmazása.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont


        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont


        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.


        0 – 50 pont


        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.


        0 – 10 pont
        Döntőben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

Kapcsolódó cikkek

null Nem engedélyköteles létesítmények bejelentése

A nem engedélyköteles élelmiszer-előállító tevékenységre (főleg növényi eredetű élelmiszerek előállítására) vonatkozó általános előírások

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában foglalt meghatározás szerint élelmiszer-vállalkozásnak tekintjük azt a nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozást, amely az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának vagy forgalmazásának bármely szakaszával összefüggő tevékenységet folytat.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éltv.) mellékletében a „Fogalommeghatározások” c. fejezet 15. pontja kimondja, hogy mi tartozik az élelmiszer-előállítás fogalomkörébe: „élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék - kivéve az alaptermék - előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike.”

Élelmiszer-előállító egység építése, bővítése esetén az építési engedélyezési, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás során tájékozódni szükséges az építésügyi hatóságnál az adott építési tevékenység feltételeinek és a vizsgálandó szakkérdések megismerése érdekében. 

A vállalkozó a saját otthonában, életvitelszerűen lakás céljára használt helyiségekben nem végezhet élelmiszer előállítást. Amennyiben az ingatlan alapterülete lehetővé teszi üzem céljára elkülönített helyiségek kialakítását, akkor saját ingatlanában is kialakítható az üzem. Az Éltv. 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel.

Az Éltv. 23. § (2) bekezdés a) pontját figyelembe véve az élelmiszer-vállalkozás köteles az élelmiszervállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni, amely az Éltv. 35. § (2) bekezdés a) pontja alapján az élelmiszer-vállalkozásokat illetve a létesítményeket nyilvántartásba veszi. A vállalkozás ez irányú bejelentési kötelezettségének a vállalkozás telephelye szerint területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalánál tehet eleget. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalok illetékességi területe a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. mellékletében szerepel.

A járási hivatalok elérhetőségei megtalálhatók a Kormányhivatalok (kormanyhivatalok.hu) oldalon. A bejelentési eljárás díj és illetékmentes.

A bejelentésre vonatkozó részletes rendelkezéseket az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 20/2021. (V. 17.) AM rendelet tartalmazza.

A bejelentésre vonatkozó formanyomtatvány a Nébih honlapján az alábbi linken érhető el:
https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/elelmiszer/nyomtatvanyok 
(Bejelentési Űrlap a nem engedélyköteles (főleg növényi eredetű) élelmiszer-előállítók részére).

Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló 578/2020. (XII. 14.) Korm. rendelet szerint a nyilvántartott élelmiszer-létesítmény működtetése, az élelmiszer-vállalkozási tevékenység folytatása FELIR azonosító köteles tevékenység. Fontos azonban, hogy a FELIR azonosító megléte önmagában nem jogosít a tevékenység végzésére. Ahhoz, hogy az ügyfél megkezdhesse jogszerű működését, a tevékenységet is be kell jelentenie az előzőekben részletezettek szerint. Amennyiben az ügyfél még nem rendelkezik FELIR azonosítóval, a Nébih azt hivatalból állapítja meg számára, a járási hivatal nyilvántartásba vételi eljárásával egyidejűleg.
Abban az esetben, ha az ügyfélnek a tevékenység nyilvántartásba vétele céljából történő bejelentése előtt vagy az ügyintézés alatt szüksége van FELIR azonosítóra, a Nébih Ügyfélprofil Rendszerben kérheti meg. További részletes információ a Nébih honlapján érhető el.
Fontos, hogy az Éltv. 38/C. § (1) bekezdés szerint élelmiszert nyilvántartásba nem vett (FELIR azonosítóval nem rendelkező) élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra.

Évente felügyeleti díjat köteles fizetni az Éltv. 47/B. § alapján az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely nyilvántartott élelmiszer-vállalkozás (például élelmiszert állít elő). 

A Magyarország területén lévő létesítmény, ahová a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták, első magyarországi tárolási helynek minősül. Amennyiben a kérdéses vállalkozás a külföldről (más Európai Uniós tagállamból, vagy harmadik országból) behozott élelmiszerek első magyarországi tárolási helye, figyelembe kell venni az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet előírásait is.
Az Éltv. 8. § (1) bekezdése alapján az élelmiszer-vállalkozás működtetéséhez élelmiszer-ipari szakképesítés szükséges, amelyre vonatkozó előírásokat az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről szóló 34/2018. (XII. 3.) AM rendelet tartalmazza. A rendelet hatálya nem terjed ki a feldolgozatlan termékek termelésével kapcsolatos tevékenységre és az azt folytató élelmiszer-vállalkozásra, valamint az alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatú, hűtést nem igénylő élelmiszerek csomagolására. Az Éltv. 22. § (1) bekezdés c) pontja alapján az élelmiszer-előállítást végző élelmiszer-vállalkozónak ki kell jelölnie az élelmiszer-biztonsági szaktudással is rendelkező, az élelmiszer-előállító tevékenység közben helyben folyamatosan jelenlévő, azonnali intézkedésre feljogosított felelős személyt is, az erre vonatkozó előírásokat is a fenti AM rendelet tartalmazza.
Az élelmiszer előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szóló 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SzMM együttes rendelet 4.§-a értelmében valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelő módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik őket, rendszeresen megfelelő tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek.
A dolgozók egészségügyi alkalmasságára vonatkozó előírásokat a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg.

A valamennyi élelmiszeripari vállalkozóra vonatkozó általános higiéniai követelményeket az Európai Parlament és a Tanács az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelete határozza meg. Ezen rendelet II. melléklete többek között kitér az élelmiszer előállítására, raktározására és az élelmiszert szállító járművel kapcsolatos higiéniai elvárásokra is.
A 852/2004/EK rendelet 5. cikke értelmében az élelmiszeripari vállalkozóknak a HACCP – Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok – alapelvein alapuló folyamatos eljárást kell kialakítani és működtetni.
A helyes higiéniai gyakorlatokra és a HACCP-elveken alapuló eljárásokra kiterjedő élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek végrehajtásáról és ezen belül a rendszer egyes élelmiszer-vállalkozásokon belüli végrehajtásának megkönnyítéséről/rugalmasságáról a 2022/C 355/01 bizottsági közlemény tartalmaz információkat. 

Az Éltv. 22. § (1) bekezdés alapján az élelmiszeripari vállalkozásoknak önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termékvisszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetnie, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomonkövethetősége.
A nyomonkövetési és termékvisszahívási előírások részleteit a 178/2002/EK rendelet, és annak útmutatója tartalmazza, valamint az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet 5. §-a is előír nyomonkövetési szabályokat.
Az önellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló 28/2017. (V. 30.) FM rendelete tartalmazza.
Az önellenőrzés során alkalmazott módszer lehet a mintavétel és laboratóriumi vizsgálat, a biztonsági/minőségi/összetételi jellemzők megismeréséhez az élelmiszert bármely, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban saját költségére megvizsgáltathatja. Az egyes laboratóriumok akkreditált tevékenységeinek listája a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján található.

Az Éltv. 14. § (2) bekezdése szerint az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója - a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős. 

Az Éltv. 22.§ (2) bekezdése és a gyártmánylapról szóló 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet szerint az élelmiszer-vállalkozás az élelmiszer előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően a feldolgozott élelmiszerre részletes, írásos dokumentációt, gyártmánylapot köteles készíteni és vezetni.  A rendelet útmutatója segítséget nyújt az alkalmazáshoz.

Az előállított, közfogyasztásra szánt termékeket megfelelő, magyar nyelvű jelöléssel kell ellátni.
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet (továbbiakban: Jelölési rendelet) tartalmazza többek között a kötelező adatok felsorolását, az azokra vonatkozó részletszabályokat. A Jelölési rendelet 8. cikke (1) bekezdése szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozó az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák. Az Éltv. 14. § (4) bekezdése szerint az élelmiszer-vállalkozás akkor is felelős az élelmiszer jelöléséért, ha a jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna.
A tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatos információk az alábbi linken érhetők el: http://portal.nebih.gov.hu/-/2016-december-13-tol-kotelezo-lesz-az-elelmiszereken-a-tapertekjeloles 
Az illetékes hatóságok részére a tápértékjelölésben feltüntetett anyagok ellenőrzése során alkalmazandó toleranciákról uniós útmutató készült.
A Jelölési rendeletben foglaltakon kívül az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben foglaltakat is figyelembe kell venni. Továbbá külön rendelkezések az általános jelölési jogszabályban felsoroltakon kívül további kötelező jelölés feltüntetését is előírhatják.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötetei

A Jelölési rendelet 7. cikk (3) bekezdése szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat. 

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet 3. cikke szerint a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat csak akkor lehet a Közösségen belül forgalomba hozott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában alkalmazni, amennyiben az adott állítások megfelelnek e rendelet előírásainak. A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások felsorolása az 1924/2006/EK rendelet Mellékletében szerepelnek.
Tilos az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján vagy még az EFSA általi értékelésük folyamatban van. 
Az engedélyezett állítások listáját – többek között – a  nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012/EU rendelet tartalmazza.

Az élelmiszerekben alkalmazásra nem javasolt növények listája a következő linkeken érhető el:
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (gov.hu)
Továbbá vizsgálni kell a felhasznált összetevők új élelmiszer státuszát is. Az új élelmiszerekről szóló részletes tájékoztató a következő linken érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/jogi-szabalyozas

Amennyiben rendelkezik saját maga által termelt alapanyagokkal, abban az esetben a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelete előírásait kell figyelembe venni:
https://portal.nebih.gov.hu/-/megjelent-a-kis-mennyisegu-helyi-es-marginalis-elelmiszer-eloallitas-es-ertekesites-higieniai-felteteleirol-szolo-rendelet
https://portal.nebih.gov.hu/gyik-kistermeloi-tevekenyseg

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a fentiekben aláhúzott részekre a kurzorral „ráállva” „Ctrl billentyű lenyomás + kattintás” alkalmazásával megjeleníthető magyar előírásnál a link megnyitásának időpontjában hatályos előírás szövege; az uniós rendeletnél pedig az alaprendelet szövege, ahol a megnyitott oldalon, amennyiben van módosítása a rendeletnek, mindig szerepel a legutolsó egységes szerkezet („Jelenlegi egységes szerkezetbe foglalt változat”/„Current consolidated version”) linkje, így az ezt követő dátumra kattintva, a HU jelzésnél érhető el az aktuális szöveg!

Az alábbiakban megadjuk az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabálygyűjteményünk elérhetőségét is:  http://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszer-jogszabalyok-jegyzeke.
A jogszabálygyűjteményben fejezetenként csoportosítva megtalálhatók az egyes területeket érintő jogszabályok, hasznos linkek és útmutatók, a jogszabálygyűjtemény fő fejezetei:
I. Az élelmiszer-előállítás, forgalmazás és a hatósági ellenőrzés legfőbb szabályai
II. Termékspecifikus szabályok  
III. Élelmiszer-feldolgozás során (fel)használt anyagokra/tárgyakra vonatkozó szabályok
IV. Élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokra vonatkozó előírások 
V. Termékvédelem, terméktanúsítás, eredetvédelem
VI. Speciális területekre vonatkozó előírások


Friss hírek

2025. november 26, szerda

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2025.11.26.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2025. november 14, péntek

Tájékoztató a növényvédő szer felhasználáskor keletkező hulladékok jogszerű kezeléséről

A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.

Tovább >