Kistermelői tevékenység gyakran ismételt kérdések a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet alapján

• 1. Hol kell bejelenteni a kistermelői tevékenységet?

  A rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kistermelői tevékenységet az élelmiszer-előállítás helye szerint illetékes járási hivatalnak kell bejelenteni. 
  Amennyiben a kistermelő élelmiszer-feldolgozást nem végez (például tojást, mézet értékesít) a gazdasági udvar (az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő hely) szerint illetékes járási hivatalnak kell bejelentenie a tevékenységét. 
  Több előállítási hely, illetve több gazdasági udvar esetén a kistermelő tetszés szerint választhat, hogy melyik járási hivatalnál teszi meg a bejelentést.

• 2. Kell-e újra regisztrálni?

  A korábbi 52/2010. FVM rendelet szerint regisztráltakat nem kell újra nyilvántartásba venni, ők továbbra is végezhetik a kistermelői tevékenységüket az I. kategória szerinti mennyiségben. 2024. 05. 01-jét követően azonban a korábbi kistermelőknek is már a 60/2023. AM rendelet szerinti feltételeket kell teljesíteniük.

• 3. Hogyan lehet kategóriát váltani?

  A korábban regisztrált kistermelőnek a II. kategória szerinti tevékenység nyilvántartásba vételét a járási hivataltól kell kérni, amely a tevékenységet nyilvántartásba veszi. A megengedett éves maximális mennyiséget időarányosan kell megállapítani. 

• 4. Több kistermelő állíthat-e elő élelmiszert ugyanazon a helyen?

  Igen, de amennyiben az együttesen előállított mennyiség meghaladja az I. kategóriában meghatározott maximális mennyiséget, a II. mennyiségi kategória szerinti feltételeket kell teljesíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanazon előállító helyen a II. kategóriában meghatározott maximális mennyiségeket több regisztrált kistermelő esetén sem lehet túllépni.

  Ha korábban több családtag is rendelkezett kistermelői regisztrációval a nagyobb mennyiség előállítása érdekében, most elegendő lehet egy kistermelő nyilvántartásba vétele a II. kategória megjelölésével, és a tevékenység végzésében a hozzátartozók, alkalmazottak közreműködhetnek.

• 5. Kell egészségügyi alkalmassági igazolás a I. és II. kategóriában a kistermelői tevékenységhez?

  A rendelet 6. melléklete egyértelműen kimondja:
  „1.6. Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki rendelkezik a közfogyasztásra szánt élelmiszer előállításával, valamint forgalmazásával foglalkozó személy részére a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírt vizsgálatról érvényes igazolással.”
  Tehát valamennyi kistermelőnek rendelkezni kell érvényes „egészségügyi kiskönyvvel”, melyet arra jogosult orvos állít ki a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint.

• 5. Mi a különbség az I. és II. kategória között?

  	I. kategória	II. kategória
  felhasználható	saját alaptermék + vásárolt egyéb összetevő, melynek termelése nem elvárható	saját alaptermék + vásárolt egyéb összetevő
  		saját alaptermék ÉS vásárolt hazai alaptermék + vásárolt egyéb összetevő
  szakképzettség igazolása szükséges	NEM	IGEN
  higiéniai feltételek	6. melléklet
  	1. általános; 2. különleges	1. általános; 2. különleges 3. kiegészítő; 4. hústermék

• 6. Mi a különbség a II. kategóriába tartozó kistermelő és a bejelentett előállító létesítmény által végzett élelmiszer előállítás feltételei között?

  	kistermelő II. kategória	bejelentett élelmiszer-előállító létesítmény (üzem)
  mennyiség	korlátozott a 3. melléklet szerint	korlátlan
  értékesítés	kizárólag Magyarországon	valamennyi EU tagállamban
  higiéniai követelmények	külön helyiség, szükséges kiegészítő helyiségek, alkalmazott foglalkoztatása esetén szociális blokk	önálló létesítmény
  	6. melléklet szerint	852/2004/EK rendelet szerint
  szakképzettség igazolása szükséges	IGEN	IGEN

• 7. Mi számít egyéb élelmiszernek (3. melléklet 22. pont)?

  E rendelet alkalmazásában az „egyéb élelmiszer” kategóriába sorolható minden olyan, kistermelő által egyébként jogszerűen előállítható élelmiszer, amely a 3. mellékletben felsorolt többi termékkategóriába egyértelműen nem sorolható be. 
  Bármely kistermelői élelmiszer előállítása abban az esetben megengedett, ha a kistermelő a rendelet valamennyi erre vonatkozó előírását betartja, tehát
  •    rendelkezik saját alaptermékkel,
  •    az adott termékben egyébként megengedett összetevőket használ fel,
  •    betartja a kategóriának megfelelő higiéniai feltételeket,
  •    a vásárolt összetevők nyomon követhetősége biztosított, azok eredetét számlával igazolja.

• 9. Kenyér előállítható-e kistermelőként?

  Kenyér abban az esetben állítható elő és értékesíthető kistermelőként, ha rendelkezésre áll saját alaptermék. A kenyér esetében, figyelembe véve az összetevőket (liszt, kovász, víz, stb.), alapterméknek a gabona tekinthető. Tehát például saját termelésű búza esetén készíthető kistermelőként kenyér. A liszt őrlése történhet bérmunkában is

• 10. Sütemény előállítható-e kistermelőként?

  Kistermelőként nem állítható elő cukrászati készítmény, mert az vendéglátó-ipari terméknek minősül, és a rendelet nem alkalmazandó a vendéglátó-ipari termékek előállítására.
  „cukrászati készítmény: élelmiszer összetevőkből, cukrászati technológiával előállított vendéglátó-ipari termék, ideértve a vendéglátás keretében előállított fagylaltot is” (62/2011. VM rendelet)
  Kistermelőként előállíthatók a süteménynek is nevezhető, a „finompékáruk” kategóriájába tartozó termékek, például pozsonyi kifli, beigli vagy lekváros bukta. A sütemények esetében saját alaptermék lehet többek között a tojás, a dió, különféle gyümölcsök. A liszt vásárolható összetevőnek tekinthető. 

• 11. Búzafű lé és különféle smoothie (ivólé) előállítható-e kistermelőként?

  A hőkezelés nélkül előállított termékek magas élelmiszerbiztonsági kockázatot hordoznak, mert kórokozók is lehetnek bennük. A mikrobiológiai fertőzöttség kizárása érdekében a termékek rendszeres laboratóriumi vizsgálata elengedhetetlen, amelynek elvégeztetése a kistermelő kötelessége. Ennek hiányában ezen termékek kistermelői előállítása nem támogatható. 

• 12. Jelöletlen tojás árusítható-e kistermelőként?

  A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek a gazdaság helyén, helyi termelői piacon vagy házhoz szállítással értékesített tojáson nem kell feltüntetnie a termelői kódot (tojás bélyegző), jelölés nélkül is árusíthat tojást. A tojás azonban jelölés nélkül nem vihető be üzletbe, és konyhára sem. A tojásokon a termelői kódot kell feltüntetni, melyet a tartási hely nyilvántartásba vétele során a járási hivataltól kap a termelő. 

• 13. Milyen termékek állíthatók elő gyógynövényekből?

  A gyógynövényekből álló élelmiszerek kistermelői előállításának tilalma alól kivételt képeznek az egyetlen gyógynövényből álló termékek, tehát azok kistermelőként előállíthatók. 
  A gyűjtött vagy saját termesztésű egyetlen gyógynövény felhasználásával készült szirup, szörp, lekvár, szárított tea alapanyag jogszerűen előállítható kistermelőként.
  Előállítható például levendula szirup (összetevők: ivóvíz, cukor, levendula, citromlé), hársfavirág szörp (összetevők: ivóvíz, cukor, hársfavirág, savanyúságot szabályozó anyag: citromsav).
  Nem állítható elő kistermelőként több gyógynövény összetevőt tartalmazó teakeverék, szirup, szörp, lekvár vagy (egyéb) feldolgozott termék.
  A több gyógynövény összetevőből álló termék kistermelői előállítása nem megengedett, tekintettel a farmakológiailag aktív anyagok kombinációjában rejlő magasabb egészségügyi kockázatokra (pl. bizonyos kombinációban lévő gyógynövények egymás hatását erősíthetik), a termékkör esetleges speciális élettani hatásaira, annak élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi kockázataira.

• 14. Milyen szakképzettséget kell igazolni?

  Szakképzettség igazolására csak a II. kategóriába tartozó mennyiségek előállítása esetén van szükség.
  A külön jogszabályban meghatározott megfelelő szakképzettséggel a kistermelőnek, vagy a kistermelő tevékenységében közreműködőként vagy segítőként részt vevő (például a kistermelő hozzátartozója, vele egy háztartásban élő személy vagy alkalmazottja), kistermelőként nem regisztrált személyek egyikének kell rendelkeznie.

  A II. kategóriába tartozó mennyiségek előállítása esetén a jelenleg hatályos 34/2018. AM rendeletben, a mikrovállalkozás számára előírt szakképzettségre van szükség, a 3. § (2) bekezdés a) pont szerint:
  aa) legalább az 1. mellékletben meghatározott élelmiszeripari szakképesítéssel vagy rész-szakképesítéssel vagy
  ab) igazoltan az adott tevékenység szerinti besorolási körben megszerzett legalább 5 éves, az adott szakiránynak megfelelő szakmai tapasztalattal;
  A gyógytea-feldolgozás esetén más az előírás:
  c) a mikro- és kisvállalkozás méretű, a TEÁOR 10.8302, 10.8303 besorolási számú gyógytea-feldolgozás tevékenység esetén az 1. és a 2. mellékletben meghatározott gyógynövényalkalmazási szakember szakképzettséggel és igazoltan az adott tevékenység szerinti besorolási körben megszerzett legalább 1 éves, az adott szakiránynak megfelelő szakmai tapasztalattal;
  Feldolgozatlan élelmiszerek esetében nem alkalmazandó a 34/2018. AM rendelet, ezért az ilyen terméket előállító kistermelőnek nem kell igazolnia sem szakképesítést sem a szakmai tapasztalat meglétét. Feldolgozott élelmiszert előállító tevékenységek esetében, amennyiben a 34/2018. AM rendelet nem határoz meg szakképesítési követelményeket, a bejelentésnek nem kell tartalmaznia a szakképesítésre vonatkozó igazoló dokumentumot, azonban a szakmai tapasztalat megszerzését szükséges igazolni.

  A képzések felkutatásában az NSZFH (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) szakmakereső oldala nyújthat segítséget
  https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=595&Itemid=267

• 15. Mit jelent a csomagküldő kereskedelem, átadópont és automatából történő értékesítés?

  A csomagküldő kereskedelem fogalmát a kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV. törvény) az alábbiak szerint határozza meg:
  csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;
  A meghatározás alapján a „csomagküldő kereskedelem útján” az internetes, webáruházi értékesítést jelenti.
  Tekintettel arra, hogy egyes futárszolgálatok az átadást csomag automatákkal is végzik, ez az átadási mód is beleértendő. A rendelet értelmében hűtést igénylő élelmiszerek ilyen módon nem értékesíthetők.
  A rendelet (5) bekezdése szerint „A 4. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti élelmiszer csomagküldő kereskedelem útján való értékesítése esetén az élelmiszer csomagolásának biztosítania kell a szállításhoz szükséges élelmiszer-biztonsági követelményeket, és a kistermelőnek jeleznie kell a szállító felé, hogy a csomag élelmiszert tartalmaz.”

  Az „átadópont” – bár a fogalma nincs definiálva a rendeletben – az általános nyelvtani értelmezés szabályai szerint értendő, a webáruházak által is használt átadási-átvételi pontokat jelenti.
  A rendelet 5. § (6) bekezdésében megfogalmazott szabályozás, hogy „Átadóponton hűtést igénylő élelmiszer csak akkor értékesíthető, ha a végső fogyasztónak történő átadásig folyamatosan biztosított a hűtési lánc.”

  Az „automatából” történő értékesítésnél olyan élelmiszer automatákat kell érteni, amit a kistermelő üzemeltet a végső fogyasztók kiszolgálása céljából, az élelmiszer automatákra vonatkozó szabályozás és higiéniai követelmények betartásával. Automatából a baromfi és nyúlféle húsa, valamint a hal nem értékesíthető.

• Falusi vendégasztal: 1. Hol végezhető a falusi vendégasztal tevékenység?

  A kistermelő gazdaságának helyén, vagy a gazdaság helye szerinti településen alkalmi rendezvény keretében.

• Falusi vendégasztal: 2. Milyen alapanyagot lehet felhasználni?

  A kistermelő által termelt saját alapterméket, összegyűjtött vadon termő alapterméket, valamint az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb olyan vásárolt összetevőt, amelynek megtermelése észszerűen nem elvárható. 
  A kistermelő által előállított élelmiszerek mellett más kistermelőtől vásárolt élelmiszer is felkínálható.

• Falusi vendégasztal: 3. Hány személyig fogadhatnak vendégeket?

  A falusi vendégasztal esetében nem a vendégek száma a mérvadó, erre vonatkozóan nincs szabály. Az érintett kistermelők az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával állíthatnak elő és értékesíthetnek élelmiszert. A falusi vendégasztal tevékenység nem végezhető rendszeresen, mint például a kifőzdei ételkészítés.

• Falusi vendégasztal: 4. Milyen higiéniai szabályokat kell betartani?

  A 6. mellékletben rögzített 1. általános és 2. különleges higiéniai követelményeket.

• Falusi vendégasztal: 5. Vághatnak-e háznál sertést, szarvasmarhát, juhot?

  A falusi vendégasztal keretében a kistermelő a saját gazdaságában nevelt 12 sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát, 1 bivalyt vághat le és dolgozhat fel évente az I. kategória szerinti kis mennyiségeken belül. A vágást és az ahhoz kapcsolódó ételkészítést az állatvágás előtt 48 órával írásban be kell jelenti a járási hivatalnak.
  A vágásból származó húst lefagyaszthatja, és a későbbiekben – sertéshús esetében a Trichinella vizsgálat kedvező eredménye esetén – falusi vendégasztal keretében ételkészítésre felhasználhatja. A helyszínen el nem fogyasztott vagy aznap nem értékesített ételt a kistermelő kizárólag magánfogyasztásra használhatja fel, vagy gondoskodnia kell annak megfelelő módon történő megsemmisítéséről.