Lovak fertőző kevésvérűsége (FKV, EIA)

• Mi okozza?

  A lovak fertőző kevésvérűségét okozó vírus egy lentivírus nemzetségbe tartozó retrovírus („lentus” = lassú), amely kizárólag egypatás állatokat – így a lovat, a szamarat, az öszvért és a zebrát – fertőz meg. Emberre nem terjed át, ezért közegészségügyi szempontból nem jelent veszélyt az emberekre.

  Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli.

  Védőoltás, vagy egyéb gyógymód  a betegség ellen jelen tudományos álláspont szerint nincs.

• Hol fordul elő?

  A lovak fertőző kevésvérűsége Európa több országában is szórványosan előforduló betegség. Az elmúlt időszak európai járványügyi adatai alapján megállapítható, hogy az Európai Unió tagállamaiban a betegség továbbra is elsősorban sporadikus, egyedi esetek formájában jelenik meg, nagyobb kiterjedésű járványok kialakulása nélkül. 

  Magyarországon az utóbbi években jellemzően 1-3 lóállományt – és azon belül többnyire egy-egy lovat érintett a fertőzés.  

  A betegség hazai előfordulásáról a Nébih Kitörések és Mentességek oldalán érhető el tájékoztatás:

  https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek

  A szomszédos Romániában azonban a betegség endemikus, azaz széles körben elterjedt. Emiatt az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozta a román lovak Unión belüli mozgását. 2012-ben 1641, 2013-ban 946, 2014-ben 610 fertőző kevésvérűség esetet jelentett a román hatóság. A korlűtozásokat későb enyhítették, csak bizonyos régiók esetében voltak érvényben korlátozások. 2022. februárjától csak a származási létesítményre vonatkoznak FKV állategészségühgyi garanciákat kell igazolni a szállítás kísérő INTRA állategészségügyi bizonyítványon (EQUI-INTRA-IND, vagy EQUI-INTRA-CON) a 2020/688/EU rendelettel összehangban.

  További információ:

  https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-lovak-romaniai-utaztatasanak-felteteleirol

  https://portal.nebih.gov.hu/-/lovak-lofelek-szallitasanak-utaztatasanak-mozgatasanak-feltetelei

   

• Hogyan terjed?

  Minden fertőzött állat élethosszig tartó vírushordozó – így a vírus természetes rezervoárjává (fertőző forrásává) válik. A vírust jellemzően fertőzött lovakkal hurcolják be egy-egy állományba, vagy egy korábban mentes területre. 

  A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak. Az ízeltlábúakban a vírus nem szaporodik, és csupán 1-2 óráig marad fertőző képes. Mivel ezek a vérszívó rovarok általában korlátozott távolságra mozognak, ezért a kórokozót sem tudják messzire terjeszteni. Emellett fertőzőképességük nagymértékben függ a felvett vér vírustartalmától: a heveny, lázas szakaszban lévő lovak vérében a vírus mennyisége lényegesen magasabb, mint a tünetmentes időszakokban. Ennek következtében a fertőzés átvitelének valószínűsége is nagyobb az akut szakaszban, míg a nyugalmi periódusban rendszerint többszöri vérszívás szükséges a fertőzés továbbadásához.

  Míg a tünetmentes egyedek vírusürítése alacsony, addig a betegségre jellemző, heveny lázrohamokban szenvedő ló sokkal nagyobb eséllyel adja át a vírust akár közvetetten (vérszívó ízeltlábúakkal), akár közvetlen módon is:  ugyanis nem csak az állat vére, hanem valamennyi testváladéka is potenciálisan fertőzőnek tekinthető. A fertőzött ló orrváladékkal, nyállal, vizelettel, bélsárral, ondóval stb. is ürítheti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik (pl.: zabla, közös etető, harapások), illetve fedeztetés során is átadhatják egymásnak.  A fertőzött vemhes kancákban a vírus átjut a magzatba is: a kanca fertőzött csikót ellik vagy elvetél. A fertőzött kanca teje azonban nem jelent veszélyt a csikóra.

  A betegség terjesztésében szerepet játszhatnak a nem szakszerűen végzett beavatkozások is, például nem steril tűkkel, illetve eszközökkel végzett vérvételek, sebészi beavatkozások stb.

  A vírus ellenállóképessége nagy; beszáradt vérben 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg fertőzőképességét.

  Ezért fontos már a betegség, illetve fertőzöttség gyanújának felmerülésekor az állat elkülönítése. A beteg, illetve betegségre gyanús egyed trágyájának, almának és takarmányhulladékának megfelelő ártalmatlanítása, illetve tartási helyének szigorított módon történő fertőtlenítése.

• Előfordul-e fertőződés érintéssel, ha vér vagy nyál kerül az ember kezére, ruhájára?

  A kórokozó elsősorban fertőzött vér közvetlen véráramba jutásával terjedhet. A fertőzött ló a vírust különböző váladékaival (pl. nyál, bélsár, vizelet, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is ürítheti, azonban az ilyen módon történő fertőzés ritkább, mivel ehhez jellemzően nagyobb mennyiségű vírus átvitele szükséges.

  A fentiek értelmében a vírus mindennapos emberi érintkezéssel, bőrkontaktus útján nem oltható át egyik állatról a másikra.

  A fertőzés átvitelére akkor kerülhet sor, ha a fertőzött ló vérével vagy testváladékaival szennyezett eszközök egy másik állat nyílt sebével vagy nyálkahártyájával érintkeznek. Ezért kiemelt jelentőségű a megfelelő higiéniai gyakorlat betartása: minden olyan eszközt, amely használata során vérrel vagy nyálkahártyával kerül kapcsolatba, alaposan meg kell tisztítani és fertőtleníteni, mielőtt azt egy másik állaton alkalmaznák. Az ilyen alapvető járványvédelmi, higiéniai intézkedések jelentősen csökkentik a fertőzés továbbterjedésének kockázatát.

• Nagyobb esély van a fertőzésre egy zárt istállóban, mint legelőn?

  Zárt istállóban könnyebben terjed a fertőzés, mert a vírus védve van a napsugárzás fertőtlenítő hatásától illetve az istállói környezet viszonylag állandó klímát is biztosít.

• Mekkora területeket repülnek be a vérszívók az idő alatt, amíg a vírus életképes bennük?

  Kísérletek szerint a vérszívókban a vírus csak annyi ideig marad fertőző képes, amíg a rovarok maximum 200-300 méterre jutnak. A rovarok közvetítette fertőzéshez további többszöri megszakított vérszívásra (a rovar egyik állatról a másikra száll) van szükség, hogy a fertőzés megeredjen.  

• Milyen külső élősködők elleni kezelésre és gyérítésre alkalmas módszerek vannak?

  A legyek gyérítése és repellens szerek használata csökkenti a fertőződés esélyét, de a betegség rovarok által történő közvetítésére csak akkor van valós esély, ha a beteg állat maximum 200-300 méteres távolságra van a több állattól. A fertőződéshez vagy közvetlen kontaktus és nagy mennyiségű vírus felvétele, vagy fertőzött állatból megszakított vérszívást rövid időn belül követő újabb vérszívás, illetve nem megfelelően végzett állatorvosi beavatkozás kell.

  Lovakon használható szerek közül a néhány órás hatású permeteken kívül, kb. 10 napos hatású úgy nevezett „pour on” készítmények vannak forgalomba. Erről a szolgáltató állatorvok tudnak bővebb felvilágosítást adni.

  Az istállóban történő légyirtás módjáról érdemes erre szakosodott cégek tanácsát kikérni.

• Bérelt lószállítónánál mire érdemes figyelni?

  Megtekintéssel ellenőrizni szükséges, hogy a jármű állatszállításra kialakított részét kitakarították, korábbi esetleges szállításból ottmaradt alomanyag, vizelet és/vagy trágya nem található benne.

• A patkolókovácsok, akik az egyes lóállományok között mozognak, hogyan járjanak el, annak érdekében, hogy az egyes állományok között ne terjesszenek betegségeket?

  Az alapvető higiéniai szabályok betartásával a betegségek terjesztésének esélye megfelelő szintre csökkenthető. Az állatok váladékaival (nyál, orrváladék, genny, vér, vizelet, bélsár) szennyezett eszközöket tisztítani kell, majd vírusok ellen is hatékony (virucid) fertőtlenítő hatású szerrel kell kezelni mielőtt más állattal érintkezne. Ezáltal elkerülhető, hogy az állatok nyílt sebeibe, nyálkahártyáira más állat testváladéka kerüljön.

  Továbbá fontos, hogy alacsonyabb ismeretlen járványügyi státuszú állat vagy állomány kezelését mindenképpen a magasabb járványügyi státuszú állat vagy állomány kezelése után végezzék.

  (A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségektől igazoltan mentes állat kezelése előbb történjen meg, mint az ismeretlen státuszú vagy beteg állat kezelése).

• Mik a tünetek?

  A lappangási idő a felvett vírus mennyiségétől függően 1 hét vagy néhány hónap is lehet. 

  Heveny esetekben állandó, esetenként hullámzó lefutású 41-42 C°-os láz figyelhető meg.. Egyes esetekben néhány nap elteltével a testhőmérséklet a normális alá csökken és az állatok elhullanak. Többnyire azonban az állatok tompultak, fáradékonyak, és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is imbolyognak. A nyálkahártyákon apró vérzések és a pangásos szívelégtelenség következtében szennyesvörös szín is megfigyelhető. A test mélyebben fekvő részein, a végtagokon, mellkas és a has alján vizenyős duzzanat jelentkezhet. A tünetek pihentetett lovakban 3-5 napon belül elmúlnak.

  Később általában 1-3 vagy csak 6-12 hónapos időközzel a lázrohamok ismétlődnek, és egyre tovább tartanak. A lovak soványodnak, fizikai teljesítő képességük romlik, szőrük fénytelenné válik, továbbá a hátulsó végtagok folyamatos gyengesége, és esetleges vizenyő figyelhető meg.

  Az idő előrehaladtával az általános gyengeség vagy a védekezőképesség csökkenése miatt kialakuló társfertőzések következtében az állat elhullik.

  A szamarak és egyes lófajták ellenállóbbak a betegséggel szemben, általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust hordozzák és szakaszosan ürítik, így veszélyeztetik/fertőzik környezetüket, akkor is, ha egészségesnek tűnnek.

• Honnan tudhatom, hogy lovak fertőző kevésvérűségével fertőzött-e az állat?

  A betegség lefolyása során fellépő tünetmentes időszakok és a fellépő tünetek sokfélesége nehezítik a diagnózis felállítását.

  Ha fertőző kevésvérűség tüneteit észleljük, az állatot lehetőség szerint különítsük el, és hívjunk állatorvost.

  A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében a ló általános állapotától függetlenül (azaz hogy vannak-e tünetei vagy sem) Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb ló kötelező vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) három évenként a tulajdonos költségére el kell végezni.

  Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek – például sport rendezvények vagy bemutatók résztvevői –, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. A fenti kötelezettségeket a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 195. § (1)-(2) pontja írja elő.

  A vizsgálat költségeire a 148/2007 FVM rendeletben foglaltak szerint támogatás igényelhető.

• Hogyan lehet igénybe venni a 148/2007 FVM rendelet alapján igényelhető támogatását?

  A támogatás igénybevételéhez fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes megyei kormányhivatal állategészségüggyel foglalkozó főosztályával, akik pontos felvilágosítást adnak a szükséges iratokról, a kitöltendő nyomtatványokról és a teljesítendő feltételekről.

  Továbbá az állományt ellátó szolgáltató állatorvossal is szerződni kell a 148/2007 FVM rendelet szerint.

   A tartási helynek szerepelnie kell az ENAR nyilvántartásban. A támogatás alá vont összes ló féle rendelkezzen lóútlevéllel. Nagylétszámú állattartó telep esetén (30 vagy több lóféle tartására alkalmas) szükséges továbbá a hatóság által jóváhagyott járványvédelmi tervet készíteni.

• A levett vér beküldéstől számítva mennyi időn belül kapja kézhez a lótartó a vérvizsgálat eredményét?

  A Nemzeti Referencia Laboratórium „anyag átvevőbeli” megérkezést követően 5-7 munkanappal elkészülnek a vizsgálatok, amennyiben nem kell ismételt reakciót elvégezni.

  A postai kilevelezés (utánvétes levél) a posta leterheltségétől függ, egyes esetekben akár plusz egy hét.

  Ha a mintát a körjáratos hűtőkből vesszük fel, az további 3 nappal növeli a szükséges időt.

• Van lehetősége arra, hogy sürgősséggel kérjék a vérvizsgálatot? Ha igen, ennek mik a feltételei és költségei?

  Sürgősséget nem tud vállalni a Nemzeti Referencia Laboratórium , mert előre sohasem tudható melyik mintából kell ismétlő vizsgálatot végezni.

  A vizsgálatok lezárását követően lehet sürgősségi eredményközlést kérni faxon, e-mailban. Illetve az eljárást meggyorsítja, ha a megrendelő közvetlenül a Laboratórium pénztáránál (1149 Budapest Tábornok utca 2.) fizet és adja le a mintát.              

  Továbbá FKV-ELISA  vizsgálat került bevezetésre, hogy sürgős esetben 3-5 nap alatt fertőző kevésvérűség betegségre tudjunk eredményt adni. Az ELISA vizsgálatot abban az esetben végez a Laboratórium, ha a minta beküldőn ezt külön jelölik.

• Mire ügyeljenek a tulajdonosok lovaik kötelező vérvizsgálatával kapcsolatban? Mik azok a tipikus hibák, amelyek elkerülésével megkönnyítik a Nébih munkáját?

  Nagyon gyakori hibák, amik az adategyeztetés miatt a minta átfutási idejét akár jelentősen is növelik a következők:

  Tulajdonos adatai hiányosak (név, cím, születési idő, hely, anyja neve, adószám, MVH regisztrációs szám, ha van) a költségviselő nem írja alá, céges megrendelő esetén nincs bélyegző lenyomat.

  Probléma a kézírás olvashatósága is.

  Ló azonosítása: név ivar nem elég, chip szám, útlevélszám, jegyei, bélyegei (sütése), ezek hiányában a lelet nem adható ki, mert az egyed azonosítása nem egyértelmű.

• Mire ügyeljenek az állatorvosok a lovak kötelező vérvizsgálatával kapcsolatban? Mik azok a tipikus hibák, amelyek elkerülésével megkönnyítik a Nébih munkáját?

  Kérjük az állatorvos kollégákat, hogy a tulajdonosok, lótartók résznél felsoroltakra fokozottan ügyeljenek, a vizsgálati irányokat egyértelműen jelezzék, illetve a vizsgálat  célját (verseny, export, éves ellenőrző, kiállítás) pontosan tüntessék fel.

  Kérjük a kollégákat is az olvasható írásra, illetve az aláírásra, bélyegző használatra.

• Mi az eljárás pozitív laboratóriumi vizsgálati eredmény esetén?

  Amennyiben a lovak fertőző kevésvérűsége irányában végzett laboratóriumi vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, az érintett ló fertőzöttségre gyanúsnak minősül. A hatályos jogszabályi előírások, különösen a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. Ezzel egyidejűleg ismételt laboratóriumi vizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy a fertőzöttség fennállása megerősíthető vagy kizárható-e. Az ismételt vizsgálatok és a járványügyi megfigyelés eredményei alapján az állategészségügyi hatóság a jogszabályokban meghatározott szükséges járványügyi intézkedéseket megteszi. 

   

• Hogyan védhetem meg lovamat a fertőzéstől?

  Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.

  A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért.

  Valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik.

  Ha a lovak más lótartó lovaival találkoznak, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.

  Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.

  Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.

  Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.

  Legálisan szervezett lovas rendezvényen csak egy évnél nem régebbi fertőző kevésvérűségre negatív szűrővizsgálati eredménnyel és azonosító okmányokkal rendelkező ló vehet részt. A rendezvények vonatkozásában nem szükséges szigorítani. Az alapvető intézkedéseket meghatározó 41/1997. FM rendelet szerint az illetékes hatóságot értesíteni kell a rendezvényről, hogy a hatóság az előírt ellenőrzéseket el tudja végezni. A rendezvények a hatóság felügyelete alatt zajlanak.

  Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy nem Uniós ország)  származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.

  A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

• Mire figyeljünk külföldi lószállítások illetve lovastúrák szervezésével kapcsolatban?

  Korábban a Bizottság 2010/346/EU határozata (2010. június 18.) a lovak fertőző kevésvérűségére vonatkozó romániai védőintézkedésekről rendelkezett Románia azon régióiról, ahonnan a lovak fertőző kevésvérűsége fertőzöttség miatt és ennek a betegségnek a más tagállamokba történő behurcolásának megelőzése érdekében tilos volt lófélét vagy azok szaporítóanyagait más tagállamba szállítani. A rendeletet 2022. februárjában hatályon kívül helyeztés, mert javult Románia FKV járványügyi helyzete, de a betegség továbbra is jelen van.

  További információ:

  https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-lovak-romaniai-utaztatasanak-felteteleirol