null Újabb lépés a fenntarthatóság felé: a magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak

Újabb lépés a fenntarthatóság felé: a magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak

2023. szeptember 27, szerda

Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel ‒ EU-s módszertan alapján ‒ az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első adatok fejenként 68 kg élelmiszerhulladék „termelést” mutattak, ami azóta 12%-kal, 59,9 kg-ra csökkent a negyedik, 2022 őszi felmérés szerint.
A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.

Élelmiszerhulladékok megoszlása: 2016 óta 27,4%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás mértéke a magyar háztartásokban.  2016-ban 100 háztartásban fejenként 33,14 kg az elkerülhető, 32,00 kg a nem elkerülhető és 2,90 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke.  Összesen 68,04kg. 2019-ban 165 háztartásban fejenként 31,96 kg az elkerülhető, 30,81 kg a nem elkerülhető és 2,72 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke. Összesen 65,49 kg. 2021-ben 282 háztartásban fejenként 25,19 kg az elkerülhető, 35,72 kg a nem elkerülhető és 4,60 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke.  Összesen 65,50 kg. 2022-ben 508 háztartásban fejenként 24,06 kg volt az elkerülhető, 31,43 a nem elkerülhető és 4,37 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke. Összesen 59,85 kg.

A mérések a legnagyobb mennyiségben pazarolt élelmiszerkategóriák terén is javulást mutatnak. Jelentős a csökkenés a pékáruknál: 6 év alatt csaknem 60%-kal sikerült mérsékelni a fejenkénti éves pazarlást a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában is jelentős mennyiséget, csaknem 25%-ot sikerült lefaragni a pazarlásból.

A javuló eredmények ellenére azonban továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).

Magyarországon legnagyobb mennyiségben elpazarolt élelmiszerek: zöldség és gyümölcs, készételek, péktermékek. 2016-ban fejenként 5,61 kg zöldség-gyümölcsöt, 13,28 kg készételt, és 6,50 kg pékterméket pazaroltunk el.  2019-ben fejenként 5,94 kg zöldség-gyümölcsöt, 13,70 kg készételt, és 5,31 kg pékterméket pazaroltunk el.  2021-ben fejenként 4,46 kg zöldség-gyümölcsöt, 10,74 kg készételt, és 3,43 kg pékterméket pazaroltunk el. 2022-ben fejenként 4,53 kg zöldség-gyümölcsöt, 10,06 kg készételt, és 2,72 kg pékterméket pazaroltunk el.

Szeptember 29-hez, az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjához közeledve különösen jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra elérhetjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) 12.3 fenntartható fejlődési célját: felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás Magyarországon.

Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások 80%-a úgy nyilatkozott, hogy ‒ ha kis mértékben is, de ‒ tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén. Mindezt várhatóan az infláció is befolyásolni fogja.

A hazai háztartások összes élelmiszerpazarlása azonban továbbra is 230.000 tonna évente. Fontos tudatosítani, hogy ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei (weboldal, Facebook, Instagram) is segítenek.

További érdekességek:
•    Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek (Eurostat, 2022).
•    A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
•    A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
•    A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os pazarlási szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55.000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 15.000 Ft-ot spórolt egy átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással, amely összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.

Kapcsolódó anyagok:
"Újabb lépés a fenntarthatóság felé: a magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak" című közlemény letölthető formában (docx)
Kutatási összefoglaló letölthető formában (pdf)

Friss hírek

2024. október 11, péntek

Október közepétől fizetni kell a szarvasmarhák BSE vizsgálataiért

A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy 2024. október 14-től az emberi fogyasztás céljából, rendes vágással levágott szarvasmarhák BSE vizsgálatai esetén kötelező lesz a 7.200 Ft + áfa összegű térítési díj fizetése. Magyarországon a BSE vizsgálatok elvégzése a 30 hónaposnál idősebb, Romániából, Bulgáriából vagy 3. országból származó szarvasmarhák esetében kötelező.

Tovább >

2024. október 10, csütörtök

Az EFSA 12, az uniós növényegészségügyre nagy kockázatot jelentő szúbogár fajt azonosított

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a Padovai Egyetemmel (Olaszország) együttműködve 12 olyan szúbogár fajt azonosított, amelyek magas gazdasági vagy környezeti kockázatot jelentenek a növények egészségére az EU területén. Ezek a lomblevelű fákat megtámadó bogarak, melyek megfelelnek a potenciális uniós zárlati károsítóként történő besorolás kritériumainak, egyelőre nincsenek jelen vagy még nem terjedtek el az EU-ban.

Tovább >