null Újabb lépés a fenntarthatóság felé: a magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak

Újabb lépés a fenntarthatóság felé: a magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak

2023. szeptember 27, szerda

Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel ‒ EU-s módszertan alapján ‒ az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első adatok fejenként 68 kg élelmiszerhulladék „termelést” mutattak, ami azóta 12%-kal, 59,9 kg-ra csökkent a negyedik, 2022 őszi felmérés szerint.
A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.

Élelmiszerhulladékok megoszlása: 2016 óta 27,4%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás mértéke a magyar háztartásokban.  2016-ban 100 háztartásban fejenként 33,14 kg az elkerülhető, 32,00 kg a nem elkerülhető és 2,90 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke.  Összesen 68,04kg. 2019-ban 165 háztartásban fejenként 31,96 kg az elkerülhető, 30,81 kg a nem elkerülhető és 2,72 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke. Összesen 65,49 kg. 2021-ben 282 háztartásban fejenként 25,19 kg az elkerülhető, 35,72 kg a nem elkerülhető és 4,60 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke.  Összesen 65,50 kg. 2022-ben 508 háztartásban fejenként 24,06 kg volt az elkerülhető, 31,43 a nem elkerülhető és 4,37 kg a lehetségesen elkerülhető élelmiszerpazarlás mértéke. Összesen 59,85 kg.

A mérések a legnagyobb mennyiségben pazarolt élelmiszerkategóriák terén is javulást mutatnak. Jelentős a csökkenés a pékáruknál: 6 év alatt csaknem 60%-kal sikerült mérsékelni a fejenkénti éves pazarlást a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában is jelentős mennyiséget, csaknem 25%-ot sikerült lefaragni a pazarlásból.

A javuló eredmények ellenére azonban továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).

Magyarországon legnagyobb mennyiségben elpazarolt élelmiszerek: zöldség és gyümölcs, készételek, péktermékek. 2016-ban fejenként 5,61 kg zöldség-gyümölcsöt, 13,28 kg készételt, és 6,50 kg pékterméket pazaroltunk el.  2019-ben fejenként 5,94 kg zöldség-gyümölcsöt, 13,70 kg készételt, és 5,31 kg pékterméket pazaroltunk el.  2021-ben fejenként 4,46 kg zöldség-gyümölcsöt, 10,74 kg készételt, és 3,43 kg pékterméket pazaroltunk el. 2022-ben fejenként 4,53 kg zöldség-gyümölcsöt, 10,06 kg készételt, és 2,72 kg pékterméket pazaroltunk el.

Szeptember 29-hez, az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjához közeledve különösen jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra elérhetjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) 12.3 fenntartható fejlődési célját: felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás Magyarországon.

Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások 80%-a úgy nyilatkozott, hogy ‒ ha kis mértékben is, de ‒ tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén. Mindezt várhatóan az infláció is befolyásolni fogja.

A hazai háztartások összes élelmiszerpazarlása azonban továbbra is 230.000 tonna évente. Fontos tudatosítani, hogy ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei (weboldal, Facebook, Instagram) is segítenek.

További érdekességek:
•    Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek (Eurostat, 2022).
•    A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
•    A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
•    A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os pazarlási szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55.000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 15.000 Ft-ot spórolt egy átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással, amely összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.

Kapcsolódó anyagok:
"Újabb lépés a fenntarthatóság felé: a magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak" című közlemény letölthető formában (docx)
Kutatási összefoglaló letölthető formában (pdf)

Friss hírek

2024. június 19, szerda

Holnaptól tűzgyújtási tilalom lesz két vármegyében

Az elmúlt napok kánikulája jelentősen növelte az erdőtüzek kockázatát, ezért 2024.06.20-tól Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben a hatóságok tűzveszélyes időszakot hirdetnek ki.

Tovább >

2024. június 14, péntek

Új funkció az EUTR-keresőben: már az erdőgazdálkodók korlátozásai is elérhetőek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR keresőjében az erdőgazdálkodók adatai név és születési dátum vagy adószám alapján kérdezhetők le. Az újabb EUTR fejlesztésnek köszönhetően már az erdőgazdálkodók esetleges felfüggesztése vagy eltiltása is látható a rendszerben.

Tovább >