null Új rendelettel egészül ki a hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás

Új rendelettel egészül ki a hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás

2019. november 4, hétfő

2019 novemberében jelenik meg az Európai Unió új növényegészségügyi rendszerének egyik legfontosabb végrehajtási rendelete, amely a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazza. A hatóság decembertől e jogszabály alapján ellenőrzi a növények, növényi termékek és egyes anyagok növényegészségügyi megfelelőségét mind az EU-n belüli forgalmazás, mind pedig a harmadik országból történő behozatal esetén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a novemberben megjelenő rendelet legfontosabb előírásait.

A Nébih honlapján korábban már beszámoltunk arról, hogy az Európai Unió területén termesztett és természeti környezetben élő növények védelme érdekében 2019. december 14-től valamennyi tagállamban életbe lép az új növényegészségügyi rendszer. Szakmai alaprendeletének (2016/2031) egyik legfontosabb végrehajtási jogszabályaként novemberben jelenteti meg a Bizottság a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazó rendeletet.

A végrehajtási rendeletben szerepel a karantén károsítók új jegyzéke, valamint a csak vetőmagokra és egyéb ültetésre szánt növényekre vonatkozó, vizsgálatköteles nemkarantén károsítók listája is. A rendelet tartalmazza azokat a feltételeket is, amelyeknek meg kell felelniük az e károsítók terjesztésére képes áruknak, annak érdekében, hogy elfogadható szint alá csökkenjen a behurcolás és az elterjedés kockázata.

Behozatali tilalom EU-n kívüli országból

  • A korábban is tilalom alá tartozó termékek köre érdemben nem változott, azaz továbbra is tilos az elfogadhatatlan növényegészségügyi kockázatot jelentő áruk behozatala harmadik országokból.
  • Az új rendszer már számol olyan növényekkel is, amelyek importja mindaddig tiltott, amíg el nem készül a behozatalukkal járó kockázatok elemzése. Az ideiglenes tilalmi listára került termékek körét – főként fásszárú, ültetésre szánt növényeket – a már megjelent 2018/2019 számú uniós rendelet tartalmazza. Az egyértelmű azonosíthatóság érdekében az áruk mindkét listában a kapcsolódó vámtarifaszámokkal együtt szerepelnek.

Vizsgálathoz kötött behozatal EU-n kívüli országból

  • Jelentősen bővült azon áruk csoportja, amelyek kereskedelmi forgalom útján kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozhatóak be az erre kijelölt határállomásokon. Az ilyen típusú termékek ellenőrzése minden egyes szállítmányra kötelező jelleggel kiterjed. A korábbiakhoz képest már az Európa Unión kívüli országokból származó, szinte minden gyümölcs és zöldség, fenyőfa, valamint koszorú is ebbe a csoportba tartozik.
  • A rendeletben megjelennek azok az áruk is, amelyeket ugyan kísérnie kell növényegészségügyi bizonyítványnak, de bármely határállomáson beléptethetők és nem vonatkozik rájuk a 100%-os ellenőrzési kötelezettség.
  • Mindössze öt gyümölcsféle (ananász, banán, datolya, durián és kókusz) maradt, amely növényegészségügyi bizonyítvány nélkül kerülhet be az Európai Unióba.

EU-n belüli forgalmazás szabályozása

  • Az EU-n belüli szabad árumozgásban a növényegészségügyi kockázatok kezelésére a már 1993 óta alkalmazott növényútlevél-rendszer szolgál, amely a jövőben is fennmarad. A most elfogadott rendelet meghatározza azokat az ellenőrző vizsgálatokat és különleges előírásokat, amelyeket a növényútlevél kiállításához teljesíteni kell. Az eddigiektől eltérően a dokumentum formátumát is rendelet szabályozza (2017/2313).
  • Jelentősen bővül a növényútlevél alkalmazási köre, hiszen az gyakorlatilag az összes növényi szaporítóanyag (palánta, oltvány, sok vetőmag) szállításához szükséges lesz.

A vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazása

  • A vetőmagok közül többnyire azok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyek előállítására minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. A rendelet meghatározza azokat az eseteket is, ahol nem szükséges növényútlevélnek kísérnie a szaporítóanyagot.
  • Számottevő változást idéz elő a szaporítóanyagok EU-n belüli forgalmazásában a vizsgálatköteles nemkarantén károsítók bevonása a növényegészségügyi szabályozás hatálya alá. A december 14-ei határnapig elvégzett/elvégzendő szemlékkel és vizsgálatokkal e károsítók egy részénél a növényanyag piaci irányelveknek való megfelelését ellenőrizték, a nemkaratén károsítóktól való mentesség igazolására nem volt szükség a növényútlevél kiállításához. Mivel e tekintetben az előírások módosulnak, a Bizottság – a zavartalan kereskedelem érdekében – egy átmeneti időszakot állapít meg, amíg az érintettek felkészülhetnek az új előírásoknak megfelelő eljárásra.

A december 14. előtt előállított szaporítóanyagok közül, amelyek növényfajai

  • a régi rendszer szerint is növényútlevél-kötelesek:

    - a december 14. előtt kiadott (régi) növényútlevéllel még további 4 évig forgalmazhatók,
    - december 14-ét követően a határnap előtti előírásoknak való megfelelés esetén 2020. december 14-ig az új típusú növényútlevéllel hozhatók forgalomba;
  • a régi rendszer szerint nem voltak növényútlevél-kötelesek, de az új rendelet szerint növényútlevél-kötelessé váltak:

    - 2020. december 14-ig növényútlevél nélkül forgalmazhatók,
    - ezt követően csak akkor hozhatók forgalomba, ha a régi rendszerben elvégzett vizsgálatok és az új rendszerben felállított követelmények fedik egymást vagy utólagos vizsgálattal igazolható a megfelelés, aminek alapján kiadható a növényútlevél.

Kapcsolódó jogszabályok:
2016/2031 rendelet
2018/2019 végrehajtási rendelet
2017/2313 végrehajtási rendelet
A rendeletek hatályos változatát az EUR-Lex oldalon olvashatják.

 


Friss hírek

2026. szeptember 7, hétfő

Maradék nélkül délután: családi rendezvénnyel ünnepli a Nébih szemléletformáló programjának 10. évfordulóját

Tizedik évfordulóját ünnepli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. A jubileum alkalmából szeptember 11-én, pénteken 13 és 18 óra között ingyenes családi rendezvényen várják az érdeklődőket a budapesti Millenáris Széllkapu Parkban. Az eseményen a résztvevők játékos formában ismerhetik meg, hogy mit tehetnek a pazarlás csökkentése és a fenntarthatóbb jövő érdekében. A kiállítók között a Maradék nélkül szakmai partnerei közül a Magyar Vöröskereszt, a MiReHu Nonprofit Kft., a Munch és a Szupermenza Program is megjelenik.

Tovább >

2026. szeptember 7, hétfő

Étkeztetésből származó hulladék ("moslék"), mint állati eredetű melléktermék

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.

Tovább >