null Pontytelepítés 2017. évben

Pontytelepítés 2017. évben

Pontytelepítés 2017. évben
2018. szeptember 18, kedd

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeinken történt ponytelepítések megoszlása 2017. évben.

A haltelepítések eredményességénél és hasznosulásánál fontos, hogy az adott halfaj melyik korosztályát telepítik. A kisebb korosztályok nagyobb egyedszámmal kerülnek ki a vízbe, de a túlélési esélyük jóval kisebb, tehát kevesebb egyed éri meg a „horogérett” kort. A legfiatalabb korosztályoknak a lárvától az előnevelt korosztályig, megfelelő életkörülményre (elsősorban táplálékra) van szükségük a túlélésre, amit nem minden vízterület tud biztosítani. Ezért a legtöbb esetben javasolt az idősebb korosztályok telepítése, hogy ezt a bizonytalan kezdeti időszakot ne kelljen a vízterület halasításakor figyelembe vennünk.

Érdemes tehát megvizsgálni azt is, hogy melyik korosztályokat milyen arányban telepítik a halgazdálkodók. Ebben az esetben az egynyarasnál idősebb korosztályok telepítését vesszük csak figyelembe. Mivel tömegadattal rendelkezünk ezekről a korosztályokról, természetesen ilyen arányban is tudjuk megmutatni részüket a telepítésben. Az idősebb korosztályok kisebb egyedszámot és nagyobb túlélési esélyt jelentenek. Ennek ellenére nem biztos, hogy a telepítés sikerességéhez a fogható méretű halak telepítése a kívánatos.

A ponty nagyon magas aránya miatt ebben az esetben érdemes ezzel a halfajjal külön foglalkozni. Az 1. ábra mutatja, hogy a III. nyaras korosztályt telepítik a legnagyobb arányban. Ez az arány a valóságban még nagyobb, mert a vegyes korosztály egy jelentős része is ide tartozik. A kétnyaras korosztály sokkal kisebb arányt képvisel, de szintén sok halgazdálkodó telepít ilyen korosztályt. Az egynyaras korosztály telepítése kisebb mértékű ennél a halfajnál. Létezik még a háromnyarasnál idősebb korosztály is, ami feltehetően olyan vízterületen népszerű, ahol a megfelelő fogási módszerekkel nagyobb halak megfogására specializálódtak. Itt feltehetően előírás a megfogást követően a nagyméretű halak visszaengedése.

A pontytelepítések esetében több oka van a háromnyaras korosztály nagy arányának a korosztály összetételben. A legtöbb esetben a telepített halat a horgászok nagyon hamar vissza is akarják fogni. Ebben az esetben a telepítés egy rövid ideig nagyobb fogási lehetőséget biztosít, de ennek az időszaknak hamar vége szakad. A fiatalabb korosztályok telepítése esetén a halaknak növekedniük kell a kihelyezés után. Ezzel hasznosítják a terület forrásait és ha nem történik nagyobb elhullás, elvándorlás, vagy nem esnek ragadozók áldozatául, akkor hosszabb távon több fogást eredményezhet. A harmadik nyaras ponty telepítését az is ösztönzi, hogy a beszerzése könnyebb és olcsóbb, mint a fiatalabb korosztályoknak.

A pontyon kívüli többi halfaj esetében az idősebb korosztályok telepítése kisebb arányú (2. ábra). A legtöbb ragadozó halfajnál gyakori az egy-két nyaras korosztály telepítése. Az egyéb halfajok közül a keszegnek van jelentősebb aránya. Ebben az esetben a vegyes korosztályba sorolják gyakran a halakat, amik feltehetően itt is a második és harmadik nyaras korosztályt jelentik.

A többi faj esetében gyakran előfordul, hogy szintén a piac biztosította lehetőségek miatt választják a telepített korosztályt. A keszeg telepítéseinél a vegyes megnevezés gyakran nem csak a fajösszetételre, hanem a korosztály összetételére is utal.

A ragadozók esetében talán más a helyzet. Itt jóval gyakoribb az egynyaras korosztály telepítése. Ennek előnye a nagyobb egyedszám, ami növelheti a telepített halfaj állományát a vízterületen. Feltehetően a magasabb beszerzési ár esetében, amely minden korosztályra vonatkozik, több türelmet tanúsítanak a gazdálkodók és inkább választják a hosszabb távon jobb eredménnyel kecsegtető nagyobb egyedszámú fiatalabb korosztály telepítését. Szintén a horogérett drága hal telepítése ellen szól, hogy a gyors kifogás a kisebb egyedszám miatt érzékenyen érintheti a vízterületet. Nagyobb ragadozó halfaj egyedeinek kihelyezését esetleg néhol károsnak is tartják (különösen harcsa esetében), a más horogérett halfaj (keszeg, ponty) gyérítése miatt.

Az egynyarasnál fiatalabb korosztályok telepítését nem tartalmazzák ezek az ábrák. Ezek a telepítések tömegben alig kimutathatóak, hiszen a telepítésre szánt előnevelt korosztály 1000 egyede is legtöbbször nem éri el az 1 kg-ot. Ebben az esetben nagyon kisméretű halak telepítését végzik abban a reményben, hogy a nagy egyedszám miatt esetleg mégis eléri néhány a kifejlett kort. Ennél sokkal hatékonyabbnak tűnik az egynyaras halak telepítése, ahol a bizonytalansági faktor jóval kisebb, mint az előnevelt vagy lárva korosztályok telepítésekor. Természetesen egynyaras halak vásárlása a legtöbb esetben nagyobb kiadást jelent.

Megyei bontásban mutatja a telepített korosztályok mennyiségét a következő, a 3. ábra. A megyénként eltérő halgazdálkodási vízterületek száma és területei miatt nagy a különbség a kihelyezett halmennyiségek között. A telepített korosztályok arányai azonban hasonlóak, elsősorban abban, hogy a legtöbb megyében a háromnyaras hal telepítési aránya a legmagasabb. Két helyen a vegyes korosztály mennyisége szintén magas, de ez a vegyes korosztály esetében is gyakran magas a harmadik nyaras halak aránya. Az ábrán az összes halfaj korosztályait vettük figyelembe, de mivel a telepített halak között a ponty aránya a meghatározó, az arányok a legtöbb esetben hasonlóak. A kétnyaras korosztály telepítését két megyében helyezik előtérbe, de ezekben a megyékben sem érik el három nyaras korosztály arányát.


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >