Országos parlagfű helyzetkép (2026.10.22.)

Október utolsó dekádjának elejére gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfűnövények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A parlagfüvek többségénél a termésérés, magszóródás, növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Virágzás már szinte csak a kaszálás után újrasarjadt és a későn kelt egyedeknél figyelhető meg.

Október második dekádjára markáns hidegfront érte el hazánkat, aminek köszönhetően napközben már jellegzetes őszi időjárás uralkodik. A hajnalok már jellemzően hidegek és a nappalok is hűvösek, fagypont közeli hőmérsékletek is előfordultak néhány megyében. Számottevő csapadék a ciklon megérkezésekor hullott az ország legnagyobb területén az elmúlt két hét folyamán, ám mivel az év eddigi legnagyobb része szélsőségesen aszályosan alakult, a talajok továbbra is szárazak a mélyebb rétegekben. A legtöbb parlagfűnövényre sok helyen már a növényelhalás jellemző: levélszíneződés, elbarnulás, lombhullás, a föld feletti részek elhalása.
A szántóföldeken a betakarításokkal, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel fertőzött területek nagysága jelentősen csökkent.
A nyári betakarítású kultúrnövények tarlóinak parlagfűvel való fertőzöttsége általában alacsony vagy gyenge, ritkábban fordulnak elő erősebben fertőzött területrészek. Az aszály miatt a parlagfű csírázása a legtöbb tarlón elenyésző mértékben volt jellemző. A termelők többsége kiemelt figyelmet fordított a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére, ahol a talaj azt lehetővé tette. Nagyon sok területen viszont a száraz talajállapotok miatt a mechanikai művelést nem tudták jó minőségben végrehajtani, ezért a gazdálkodók a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást és nagyobb arányban végeztek gyomirtó szeres tarlókezelést. A fertőzött gabonatarlókon legnagyobb arányban a termésérésben lévő egyedek jellemzők. Az őszi káposztarepce vetése befejeződött azokban a térségekben, amelyek talajviszonyai alkalmasak voltak a munka elvégzésére, de az ország nagy részén nagyon nagy mértékben akadályozzák ezt a száraz viszonyok. Emiatt a korábbiakban jellemzőnél jóval kisebb területen vetettek őszi káposztarepcét idén a gazdálkodók. Ahol kikelt a repce, ott a szikleveles és 11 leveles állapot közötti fejlettség jellemző. Az őszi kalászosok talajelőkészítési és vetési munkálatai még folyamatban vannak az országban, melyek végrehajtásával a parlagfű-fertőzöttség lecsökkent. A korábbi vetések 1-3 leveles fenológiai állapotban vannak.
A napraforgó-állományok betakarítása a megyék többségében befejeződött. A betakarítás előtti állományszárítást az átlagosnál kevesebb helyen kellett elvégezni, mivel a napraforgó-állományok a nyári szárazság hatására jelentős mértékben leszáradtak. A gyomirtás a legtöbb helyen sikeres volt, a parlagfű ellen hatékonynak bizonyult, az állományokban a parlagfűfertőzés nem volt jelentős, valamint a rendkívül száraz körülmények sem kedveztek a további térnyerésének. A napraforgó területeken parlagfű elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, tőhiányos állományokban, táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban és műtárgyak mentén fordult elő jelentősebb mennyiségben. A betakarítással nagymértékben csökkent a parlagfű előfordulása.
A kukorica-állományok többsége teljesérés-növényszáradás fejlettség közötti. A legtöbb megyében a növényszáradás, kényszerérés miatt már korán megkezdődött a szemeskukorica betakarítása, amely a legtöbb megyében már a vége felé közelít, vagy már be is fejeződött. A kukoricaállományok többnyire parlagfű mentesek voltak, vagy csak kis mennyiségben, elvétve volt található meg bennük. Jelentősebb parlagfűfertőzés elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, a táblaszéleken, táblaszegélyeken, a forgókban és a műtárgyak mentén fordult elő. A hosszú ideig tartó rendkívüli aszály nagyon súlyos károkat okozott a kukoricanövényeken az ország nagy részén. Az állományok magassága idén alacsonyabb volt az átlagosnál. A levelek nagymértékben leszáradtak, cső a növények egy részénél nem is képződött. A hosszú szárazság miatt a növények egy része szinte teljes mértékben elszáradt. Az Alföldön a legszárazabb térségekben, öntözés nélkül az állományok sok területen gyakorlatilag elszáradtak, felsültek, a csőképződés elmaradt. Sok területen kényszerültek a gazdálkodók a silózással történő kényszerbetakarításra. Mostanra a szemes kukorica betakarításával a parlagfű is megsemmisült.
Az ültetvényekben a parlagfűfertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. A kémiai gyomirtást, a kaszálásokat vagy mechanikai sorközműveléseket többnyire elvégezték. Több gazdálkodó sorközművelést végzett míg kellő mennyiségű nedvesség volt a talajban, de a nyár legnagyobb részében a talajállapotok ezt nem tették lehetővé. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem vagy alig található, ám az elhanyagolt ültetvényekben és a friss telepítésekben helyenként nagyobb számban van jelen. A rendkívül száraz körülmények nem kedveztek a parlagfű térnyerésének az ültetvényekben sem, a gyomnövények többsége a legtöbb ültetvényben kisült.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, műtárgyak mentén, a sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége. Általában a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és legfejlettebb parlagfüvek. Október második felére a ruderáliákon is elvirágzott a parlagfű, a termésérés, magszórás, növényelhalás a jellemző parlagfűfejlettség. Mostanra a parlagfű csírázása a legtöbb területen megszűnt. A csapadékszegény és hűvös tavaszi időjárás, valamint a nyár során jellemző száraz talajállapotok miatt a parlagfű kisebb borítottsággal van jelen. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást.