Országos parlagfű helyzetkép (2026.08.14.)

Augusztus második hetében a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban.

A növények fejlettsége szikleveles és 150 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől. A legfejlettebb egyedek nagysága Csongrád-Csanád és Zala vármegyében meghaladja a 150 cm-t, Békés vármegyében 170-215 cm nagyságúak. A növekedés jellemzően megtorpant, a vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszaka zajlik, ám a kedvezőtlen körülmények hatására a fiatalabb, kisebb méretű egyedeknél is jellemző, hogy gyorsan bekövetkezik a generatív stádiumba való átváltás. A parlagfű növények döntő többsége (80-100%-a) már generatív állapotban van. Főhajtásuk csúcsán a porzós virágzat fejlődik, a fő virágzati tengely hossza többnyire 2-20 cm közötti. Országszerte megkezdődött a parlagfű virágzása, egyre növekvő arányban (20-90%-os arányban) lehet találni virágzó parlagfűnövényeket.

Augusztus első két hetében folytatódott az aszályos időjárás. Tovább fokozódott a forróság, amelyet csak az elmúlt néhány napban követett némi enyhülés. A hajnali órákban ekkor kellemesen hűvössé vált a levegő, ám a nappali maximum hőmérsékletek még így is legtöbbször 30℃ felettiek voltak. Számottevő csapadék továbbra sem esett az ország területén, aminek már nem csak a mezőgazdasági kultúrákban, hanem a természetes vegetációban is szemmel látható következményei vannak. Jelenleg az ország túlnyomó részén a talaj legfelső rétege kritikusan száraz, amely a csírázás számára sem kedvező már, így a parlagfűkelés is jelentősen visszaesett, a legtöbb területen a csírázás teljesen megszűnt.

Az őszi vetésű kultúrnövények betakarítása befejeződött. Jelenleg a tarlóhántás és a tarlóápolási munkálatok időszaka zajlik. A tarlókon a legnagyobb problémát a szárazság okozza. A parlagfű kelésének és fejlődésének megelőzése érdekében a gazdálkodók – ha az időjárás is engedi – igyekeznek elvégezni a tarlóhántást, azonban az ország legnagyobb részén ehhez nem kedvez a száraz talajállapot. Emiatt a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást. Jelenleg a fokozódó aszály miatt a parlagfű csírázása a legtöbb tarlón jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A tarlók parlagfűvel való fertőzöttsége általában alacsony vagy gyenge, ritkábban fordulnak elő erősebben fertőzött területrészek. A gabonatarlókon a vegetatívból a generatív állapotba való átmenet zajlik. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége többnyire szikleveles és a 55 cm-es nagyság közötti (Baranya és Zala vármegyében a legnagyobbak már 98 cm nagyságúak), Békés, Hajdú-Bihar és Zala vármegyében pedig kis mennyiségben már virágzó egyedek is előfordulnak. Az őszi vetések magágy készítéséhez egyelőre nem megfelelőek a körülmények. 

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó-állományok fejlettsége többnyire zöldérés és barnaérés közötti. Elsősorban az ország keleti részén, különösen az Alföldön jellemző volt, hogy a vetés idején rendkívül száraz volt a talaj. A Dunántúlon a későbbi vetéseknél, illetőleg a szárazabb térségekben kelési problémák is felléptek. Emiatt sok helyen egyenetlen kelés, egyenetlen állomány, heterogenitás volt megfigyelhető. Mivel a tavaszi csapadékeloszlás egyenetlen volt, emiatt változóan alakult, hogy a preemergens kezelések megkapták-e a szükséges bemosó csapadékot. Ahol megfelelő mennyiségű csapadék hullott, ott hatékony volt a gyomirtás parlagfű ellen is (Baranya, Somogy és Tolna megyében), de sok helyen aszály uralkodott. A szárazabb térségekben a tartamhatással rendelkező készítmények többségében nem kapták meg a szükséges bemosó csapadékot. Emiatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést, mely sikeresnek bizonyult a parlagfű visszaszorítása szempontjából. Azonban a jelenlegi időjárás miatt a megfelelő tőszámmal rendelkező, jól záródó állományok gyomelnyomó képessége is elmarad a megszokottól. A nyár során többször jelentkező, valamint jelenleg is tartó rendkívüli aszály következményei megmutatkoznak az állományokon, sok napraforgótáblán a levelek súlyos száradása következett be, továbbá mostanra több területen a kaszatképződés is sérült. Összességében a gyomirtás a legtöbb helyen sikeres volt, a parlagfű ellen hatékonynak bizonyult, az állományokban a parlagfűfertőzés nem jelentős, valamint a rendkívül száraz körülmények sem kedveztek a további térnyerésének. A napraforgó területeken parlagfű elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, tőhiányos állományokban, táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban és műtárgyak mentén fordul elő jelentősebb mennyiségben. Már látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A gazdálkodók hamarosan megkezdik a deszikkálási munkákat, bár a rendkívül száraz időjárás miatt várhatóan erre kevesebb helyen lesz szükség. 

A kukoricaállományok többségének a fejlettsége virágzás vége és sárgaérés, és sajnos növényszáradás közötti. A napraforgóhoz hasonlóan a kukorica kelését is az ország nagy részén megnehezítette a tavaszi aszály, ezért ezeken a területeken kezdetben az egyenetlenül kelt, heterogén állományok voltak jellemzők, de ezt később a május közepi csapadék mérsékelte valamelyest. Az állományok többnyire záródtak, de az aszály következtében sok helyen romlani kezdett gyomelnyomó képességük. Az ország nagy részén a tavaszi csapadékeloszlás nagyon egyenetlen volt, emiatt változóan alakult, hogy a tartamhatással rendelkező gyomirtó szerek megkapták-e a szükséges bemosó csapadékot. Ahol ez megvalósult, ott a kukorica területek többnyire parlagfűmentesek. Sok területen viszont a szárazság miatt nem kapott elég bemosó csapadékot a tartamhatással rendelkező gyomirtó szer, emiatt a területek többségén a gazdálkodók posztemergens gyomirtást végeztek. A kukorica állománykezelések a táblák többségén sikeresek voltak, parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. Sok gazdálkodó nemcsak kémiai, hanem mechanikai gyomirtást is végzett. A kukoricaállományok többnyire parlagfűmentesek vagy a parlagfű csak kis mennyiségben, elvétve található meg bennük. Jelentősebb parlagfűfertőzés elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, a táblaszéleken, táblaszegélyeken, a forgókban és a műtárgyak mentén fordul elő. A hosszú ideje tartó rendkívüli aszály nagyon súlyos károkat okozott a kukoricanövényeken az ország nagy részén. Az állományok alacsonyabbak az átlagosnál. A levelek nagymértékben leszáradtak. Cső a növények egy részénél nem is képződött. A hosszú szárazság miatt a növények egy része szinte teljes mértékben elszáradt. Az Alföldön a legszárazabb térségekben, öntözés nélkül az állományok sok területen gyakorlatilag elszáradtak, felsültek, a csőképződés elmaradt. Sok területen zajlik a silózással történő kényszerbetakarítás.  A jelenlegi időjárás a parlagfű térnyerésének sem kedvez.

Az ültetvényekben a parlagfűfertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. A kémiai gyomirtás és kaszálás folyamatos. Több gazdálkodó sorközművelést végzett míg kellő mennyiségű nedvesség volt a talajban, ám a jelenlegi talajállapotok a legtöbb helyen már nem teszik ezt lehetővé. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem vagy alig található, ám az elhanyagolt ültetvényekben és a friss telepítésekben helyenként nagyobb számban van jelen. A jelenlegi körülmények nem kedveznek a parlagfű térnyerésének az ültetvényekben sem, a növények sok esetben kisültek a sorközökben.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, műtárgyak mentén, a sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.

A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a szikleveles fejlettség és a 160 cm-es nagyság közötti. Általában a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfüvek, amelyek között is egyre növekszik a virágzó egyedek aránya. Mostanra sok helyen a gyepek kisültek, viszont a talajok további száradása kedvezőtlenül hatott a parlagfű csírázására, ezért a parlagfűkelés a legtöbb területen jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A csapadékszegény és hűvös tavaszi időjárás, valamint a jelenleg is száraz talajállapotok miatt a parlagfű kisebb borítottsággal van jelen. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást.