Országos parlagfű helyzetkép (2025.08.15.)

Augusztus közepén a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban.

A parlagfüvek nagysága általában a 2-4 levelestől a 180 cm-es magasságig terjed, a legfejlettebb egyedek Zala vármegyében a kettő méteres magasságot is elérik, Hajdú-Bihar vármegyében 200-220 cm-es nagyságúak. A parlagfű növények döntő többsége (60-100%-a) már generatív állapotban van. Főhajtásuk csúcsán a porzós virágzat fejlődik, a fő virágzati tengely hossza többnyire 2-20 cm közötti. 
A száraz, igen meleg időjárás felgyorsította a parlagfű növények fenológiai fejlődését. Az egész országban virágzik a parlagfű. A virágzó parlagfüvek száma és a pollentermelés mértéke napról napra magasabb. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a vármegyék többségében 50-100% közötti (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 20-30%, Győr-Moson-Sopron vármegyében 30-40% közötti). Egyre magasabb koncentrációban van jelen a levegőben a parlagfű pollenje, hamarosan várható a pollenszórás csúcsidőszaka. Baranya vármegyében a legfejlettebb egyedeknél a termős fészkekben már megkezdődött a termések fejlődése is. A száraz időjárás miatt a parlagfűkelés jelentősen visszaesett, a legszárazabb térségekben a csírázás teljesen megszűnt.
A nyári betakarítású kultúrnövények aratása befejeződött. Az őszi búza betakarítását helyenként megakasztották csapadékos periódusok. A betakarított területeken a szalma bálázása és a bálák lehordása nagyrészt lezajlott.  A gabonafélék gyomelnyomó képessége a vegetációs időszak végére elmaradt az általában jellemzőtől. A betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult, és a csapadékos térségekben a parlagfű kelése is megfigyelhető volt az esőket követően. Mindezek miatt a csapadékosabb térségekben a tarlók parlagfű-fertőzöttsége közepes, helyenként erős. A csapadékban szegény térségekben a tarlók többségén jelentős parlagfű borítottság nem jellemző. Jelenleg a fokozódó aszály miatt a parlagfű csírázása a legtöbb tarlón jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A tarlóhántás és a tarlóápolási munkálatok időszaka zajlik. A termelők többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére a gyomok, így a parlagfű elleni védekezés érdekében, azonban vannak olyan területek is, ahol ez időben nem történt meg. A fokozódó aszály miatt szárazzá váló talaj sok területen nem kedvező a megfelelő tarlóhántáshoz, ezért a gazdálkodók nagyobb arányban végeznek gyomirtószeres tarlókezelést. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a szikleveles és a 60 cm-es nagyság közötti. A gabonatarlókon a vegetatívból a generatív állapotba való átmenet zajlik, egyre nagyobb arányban vannak jelen virágbimbós parlagfüvek, több megyében pedig már virágzó egyedek is találhatóak (Békés vármegyében a virágbimbós egyedek aránya már 60 %, a virágzóké pedig 20 %). Az őszi vetések alá is megkezdődött a talajmunka, ahol ezt a talajnedvesség lehetővé tette.
A napraforgó állományok többségének fejlettsége magképződés és barnaérés közötti. A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. Az ország nagy részén a tavaszi csapadékeloszlás nagyon egyenetlen volt, emiatt változóan alakult, hogy a preemergens kezelések megkapták-e a szükséges bemosó csapadékot. Ahol megfelelő mennyiségű csapadék hullott, ott hatékony volt a gyomirtás is, így a parlagfű sem jellemző, de sok helyen aszály uralkodott. Emiatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést, mely a legtöbb helyen sikeresnek bizonyult. Azonban a nyári forró, csapadékszegény időszakok hatása a napraforgón is megmutatkozik, a záródott állományok gyomelnyomó képessége elmarad a szokásostól, így nagyobb lehetőséget ad a gyomnövények utánkelésének, állományon belüli növekedésének. A napraforgó magassága alacsonyabban alakul a korábbi években jellemzőnél, valamint az alsó levelek száradása is sok helyen megfigyelhető. Összességében a parlagfű-fertőzöttség általában nem számottevő, de jelentősebb az ilyenkor megszokottnál. A napraforgó területeken parlagfű elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, tőhiányos állományokban, táblaszéleken, táblaszegélyeken és forgókban fordul elő jelentősebb mennyiségben. A táblaszéleken található parlagfű foltok, sávok néhány helyen a táblák belsejébe is behatolnak. Már látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű utolérte vagy túlnőtte a napraforgót.
A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok többségének fejlettsége a szemfejlődés és teljesérés, helyenként sajnos növényszáradás közötti. A kukorica fejlődését korábban a hideg időjárás akadályozta, később az aszály nehezítette meg. Az ország nagy részén a tavaszi csapadékeloszlás nagyon egyenetlen volt, emiatt változóan alakult, hogy a preemergens kezelések megkapták-e a szükséges bemosó csapadékot. Ahol a preemergens kezelések megkapták a bemosó csapadékot, ott a kukorica területek többnyire parlagfű mentesek. A táblák többségén azonban a gazdálkodók korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek. A kukorica állománykezelések, a legtöbb esetben sikeresek voltak, parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak. Sok gazdálkodó nemcsak kémiai, hanem mechanikai gyomirtást is végzett. Mindennek köszönhetően a kukoricaállományok többnyire parlagfű mentesek vagy a parlagfű csak kis mennyiségben, elvétve található meg bennük. Jelentősebb parlagfűfertőzés elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken és a forgókban fordul elő. A nyár elejére jellemző aszály hátrányos hatása a kukoricanövényeken szinte mindenütt megmutatkozott, növekedésben visszamaradtak, kevesebb levélzettel rendelkeznek, megkezdődött a levélzet száradása, ugyanakkor a parlagfű fejlődésének sem kedvezett.  A csapadékosabb térségekben júliusban az eső hatására az állományok részben regenerálódtak, azonban a legszárazabb térségekben, a leggyengébb vízgazdálkodású területeken ez már nem mentette meg a kukoricát. A csapadékviszonyoknak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek. A legszárazabb térségekben, elsősorban az Alföldön, az öntözetlen táblákon sokfelé részleges vagy teljes növényszáradás következett be és termés nélküli kukoricaállományok jellemzőek. Az elmúlt hét időjárását a napos, meleg idő jellemezte, csapadék nélkül, így a fokozódó aszály miatt gyorsult a kukorica levélzet leszáradása, ami tovább rontja a gyomelnyomó képességet. 
Az ültetvényekben a parlagfűfertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. A mechanikai és kémiai gyomirtás folyamatos, bár a gyomok növekedésének üteme az aszály miatt lelassult, ezért a kezelésekre is ritkábban volt szükség. A száraz talajállapot a mechanikai gyomirtás elvégzéséhez nem volt kedvező. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő, ami az ültetvények többségére jellemző. Helyenként az elhanyagolt állományokban, friss telepítésekben nagyobb parlagfű-fertőzöttséget lehet észlelni.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a 2-4 leveles fejlettség és 180 cm-es nagyság közötti. Általánosan jellemző, hogy a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű, legfejlettebb parlagfüvek, Hajdú-Bihar vármegyében 200-220 cm magas, Zala vármegyében kettő méteres magasságot is elérő példányokat is lehet találni. A ruderáliákon is egyre nagyobb a virágzó egyedek aránya (Hajdú-Bihar vármegyében 50-60%, Békés vármegyében 80%, Zala vármegyében 100%). A száraz, meleg nyári időszakokban a parlagfű kelés mértéke jelentősen mérséklődött.  Az utak mentén, ruderáliákon folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a parlagfüvek gyors újrahajtása figyelhető meg.