Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.20.)

Gyakorlatilag véget ért az idei parlagfű pollenszezon, a parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. A legfejlettebb parlagfüvek életciklusa már véget ért, a növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés – magszóródás - növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszíneződése (antociánosodása, barnulása), elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Minimális pollenszórás néhány megyében már csak a későn kelt parlagfüvreknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó egyedek esetében figyelhető meg. Újabb egyedek kelése már nem tapasztalható.

A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfű fertőzéssel érintett terület nagysága jelentősen csökkent.
A nyári időszakban a gabonatarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. Emiatt a szokásosnál többször kellett talajművelést végezni. Gyomirtó szeres tarlókezelést is az átlagosnál nagyobb területen végeztek a gazdálkodók. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek voltak, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű volt. Mostanra a nyári betakarítású növények tarlóinak többségén a tarlóhántást, tarlóápolást elvégezték. 
Az őszi káposztarepce kelése és fejlődése heterogén képet mutat, sok helyen vontatott az őszi szárazság miatt. A repce állományok többségében 2 leveles és 12 leveles állapot közötti fejlettségűek. A későn lekerülő növények után még zajlik az őszi kalászosok magágyelőkészítése, illetve folyamatban vannak a vetési munkálatok. A korábbi vetések már kikeltek, és 1-3 leveles fenológiai állapotban vannak.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén tavasszal imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek voltak, vagy alacsony volt a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordult elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal volt jelen a parlagfű. A betakarításhoz közeli időszakban helyenként látni lehetett olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A gazdálkodók többsége élt az állományszárítás lehetőségével. A napraforgók betakarítása a megyék többségében befejeződött. A napraforgó tarlók elmunkálását az őszi gabonák vetéséhez a gazdálkodók folyamatosan végzik, így javul a korábban parlagfűvel fertőzött területek kultúrállapota. 
A kukorica területeken tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókon, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica állományok a teljesérés fenológiai állapotban vannak, a levelek száradása az egész növényen megtörtént. Folyamatban van a kukorica betakarítása, néhány megyében már a végéhez közelít. Azokon a kukorica tarlókon is folynak a talajelőkészítési munkálatok, ahova őszi kalászos vetését tervezik.
A vegetációs időszak csapadékos időjárása az ültetvényekben is erős fertőzési nyomást idézett elő. Az átlagosnál több parlagfű volt jelen, melyek több kelési hullámban csíráztak. Sok területen a sorok aljának harmadik gyomirtó szeres kezelése is megtörtént. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Az ültetvények többségében a szüreti munkák ütemezésével összhangban a termelők folyamatosan végezték a területek gyom- és parlagfű-mentesítését. Helyenként az elhanyagolt ültetvényekben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben a még betakarítás előtt álló kultúrák táblaszélein, táblaszegélyein, sikertelenül gyomirtott területein, kiritkult táblarészein, mezsgyehatárokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek voltak a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok a dominánsak. A ruderális területeken lehet megtalálni a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományokat. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást.