Országos parlagfű helyzetkép (2023.06.30.)
Június második felében megérkezett az év első komolyabb hőhulláma, továbbá jellemzőek voltak a záporok és zivatarok is egyenlőtlen területi eloszlásban. A júniusi meleg, csapadékos időjárás optimális feltételeket biztosított a parlagfű növekedéséhez, a talajok nedvességtartalma pedig elősegítette az újrakelést, illetve a lekaszált területeken a sarjadást is gyorsította. A parlagfű kelése jelenleg is folyamatos.
Június végén a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is heterogén képet mutat az országban. A parlagfüvek többsége az intenzív hajtásnövekedés fázisában van, a sziklevelestől a 60 cm-es nagyságig található meg (Tolna és Hajdú-Bihar vármegyékben többségük 60-80 cm-es). A legfejlettebb egyedek általában 80-100 cm-es nagyságúak (Hajdú-Bihar vármegyében 100-150 cm-esek, illetve Baranya vármegyében 100-120 cm-es egyedek is fellelhetőek). Több vármegyében kis mennyiségben már találhatunk virágbimbós fejlettségű egyedeket (Hajdú-Bihar vármegyében 10-15 %-os arányban). Hajdú-Bihar vármegyében már néhány virágzó parlagfüvet is megfigyeltek, amely többnyire a parlagfű ritka, Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia változatának terjedésével magyarázható.
Az őszi káposztarepce a becőérés fenológiai stádiumban van. A hűvös, csapadékos időjárás miatt az érése elhúzódott, illetve erőteljes, jól fejlett állományok találhatók, emiatt sok helyen kellett állományszárítást végezni. Mivel az állományok gyomelnyomó képessége megfelelő, és jól záródó, parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett egyedek kis mennyiségben találhatóak, jellemzően főleg kiritkult foltokban, táblaszéleken. Az őszi káposztarepce betakarítása még nem kezdődött el.
Az őszi árpa betakarításával megkezdődött a nyári betakarítási időszak. A betakarítást sok helyen nehezítette a viharok következtében kialakult megdőlt állományok jelenléte. Az őszi búza fejlettsége a tejes érés és teljes érés közötti. Az őszi vetésű kultúrnövények állományai jól fejlettek és erőteljes zárt állományokat képeznek. Az érési folyamatok során azonban csökken a levélzet, így különösen a korai érésű fajták esetében, egyre több fény jut a talajfelszínre, és ennek következtében az állományokban is beindult a parlagfű kelése. A betakarításig ezen egyedek számottevő méretet várhatóan nem érnek el, azonban a tarlókon fejlődésük fel fog gyorsulni, hiszen a talajok megfelelő nedvességkészlettel rendelkeznek. Az eredményes védekezés érdekében a korai tarlóhántásoknak nagy jelentősége lesz, mely néhány helyen már meg is történt az aratást követően. Jelenleg erőteljesebb parlagfű fertőzöttség csak a táblaszéleken figyelhető meg.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömében csillagbimbós állapotban, illetve a virágzás kezdetén vannak. A vármegyék többségében az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések befejeződtek. amelyek a már kikelt parlagfű ellen hatásosnak bizonyultak. Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A területek többségén a napraforgó állományok jól záródtak, gyommentesek és parlagfű leginkább csak a táblaszéleken, a forgókban és a sorhiányos helyeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Néhány területen azonban. ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, általában csak foltszerűen nagyobb borítottsággal van jelen a parlagfű.
A kukorica állományok hajtásnövekedés fenológiai állapotban vannak, 7-14 levelesek, néhány megyében a legfejlettebbek már címerhányás fejlettségűek. A preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén a gazdálkodók korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek. A sorközművelést szintén nagy arányban részesítették előnyben, az esők miatt tömörödött talajfelszín és az erős gyomnyomás miatt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. Napjainkra erőteljes, jó gyomelnyomó képességű állományok alakultak ki, amelyekben a parlagfű általában csak kis mennyiségben, elvétve található meg,
Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban és kiritkult táblarészeken tapasztalható.
Ültetvényekben a tavaszi aszpektus gyomnövényei már elszáradtak. A csapadékos, meleg időjárás kedvező feltételeket teremt a parlagfű csírázásához és fejlődéséhez az ültetvényekben. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található. Viszont helyenként, az elhanyagolt területeken akár 75-120 cm nagyságúak is lehetnek a parlagfüvek. Folyamatosak a mechanikai sorközművelések, valamint a glifozátos sorkezelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, tereptárgyak környékén, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
Ruderális területeken is nagyon kedvezők a feltételek a parlagfű csírázásához, fejlődéséhez. Itt a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős gyomosodást eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Ezeken a területeken a parlagfű fejlettsége az 5-6 leveles állapottól az intenzív hajtásnövekedés állapotig, 80-120 cm-es nagyságig tart, de Hajdú-Bihar megyében helyenként virágbimbós, illetve már virágzó állapot is előfordul. A közlekedési utak mentén a kaszálásokat folyamatosan végzik, azonban a kedvező feltételek miatt a növények gyors sarjadása figyelhető meg.