Kulcsfontosságú időszak következik az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben

Az amerikai szőlőkabóca a súlyos károkat okozó szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma (FD) fő terjesztője. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a betegség megelőzésének kulcsa a következő hónapokban a lárvák pontos megfigyelése és időben történő gyérítése.

Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés alapja a pontos megfigyelés, amely kulcsszerepet játszik az ültetvények egészségének megőrzésében. A károsító helyzet alakulását a területi növényvédelmi szakemberek is folyamatosan nyomon követik és ez alapján fogják ki adni a helyi védekezési felhívásokat. A szakemberek által végzett megfigyelés mellett azonban elengedhetetlen, hogy a szőlőtulajdonosok maguk is rendszeresen vizsgálják ültetvényeiket.

Az amerikai szőlőkabóca tojásai a két évesnél idősebb részek kérge alatt telelnek, majd időjárástól függően május közepétől július elejéig kelnek ki a lárvák, ezért ebben az időszakban a heti rendszerességű ellenőrzés kiemelten fontos. A megfigyelések során elsősorban a tőkék alsó részén található hajtásokat kell vizsgálni, mivel a lárvák, majd később a nimfák is jellemzően az alsó levelek fonákján vannak. A legmegbízhatóbb eredményt a kora reggeli órákban végzett ellenőrzés biztosítja, amikor a rovarok még kevésbé mozgékonyak. Ültetvényenként több ponton, összesen száz, véletlenszerűen kiválasztott levél fonáki oldalát érdemes átvizsgálni, az egyedek pontos megszámlálásával. A lényeg a vizsgálat időzítése, mivel erős napsütésben vagy közvetlenül csapadék után a lárvák gyors helyváltoztatásra képesek, ami torzíthatja az eredményeket. 

A kártevő öt lárvastádiumon (L1-L5) megy keresztül, amelyek során a lárvák mérete fokozatosan nő, színe az áttetsző fehértől az elefántcsont árnyalaton át sárgás, okkeres vagy vörösesbarna tónusig változik, miközben egyre határozottabbá válnak a szárnykezdemények. Az azonosítást minden fejlődési alaknál segíti az utolsó potrohszelvényen látható két fekete folt. A lárvák már a harmadik fejlődési szakaszban (L3) képessé válnak a fitoplazma felvételére, így nemcsak közvetlen kárt okoznak, hanem a betegség terjesztésében is szerepet játszanak, ami jelentősen növeli a kockázatot. A növényvédő szeres beavatkozás már a korai lárvaállapotokban indokolt, mivel a rovar néhány hét alatt fertőzőképessé válik, így az időben végzett kezelés kulcsfontosságú a további terjedés megakadályozásában. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez alkalmazott készítmények elérhetőek a Nébih portálon.

A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a lárvák elleni rovarölő szeres védekezés nemcsak az adott ültetvény egészségi állapotát védi, hanem térségi szinten is hozzájárul a fertőzések visszaszorításához. Az FD betegség az emberi egészségre nem jelent veszélyt, a hatósági intézkedések pedig nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását. 

Minden további hasznos és aktuális információ elérhető a Nébih portálon: 
https://portal.nebih.gov.hu/fd-betegseg