Javuló helyzet az illegális faanyag-kereskedelemben: nincs már extrém magas kockázatú vármegye
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a faanyag kereskedelmi lánc felügyelet 2025-ös ellenőrzési adatai, valamint az illegális fakitermeléssel kapcsolatban más hatóságoktól és szervektől származó statisztikák alapján elkészítette összefoglalóját. A jelentés a hazai illegális fakitermelés és kereskedelem helyzetét mutatja be. A tavalyi adatok szerint extrém magas kockázati besorolást egyetlen vármegye sem kapott. Továbbá a hatóság 110 köbméter elkobzott faanyagot adott át térítésmentesen, elsősorban pályázó önkormányzatok részére.
A hatóság illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorítására irányuló munkájának alapvető célja a klímaváltozás megelőzése és káros hatásainak enyhítése a fával borított területek védelmével. Emellett a fagazdaság kifehérítésére és a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelésére is kiemelt figyelmet fordít a hatóság.
A már kilenc év adatainak összehasonlításával készült elemzésben szereplő kockázati pontszámok alakulása jól mutatja, hogy a gyakori és következetes EUTR ellenőrzések hatékonysága növelte a jogkövetési hajlandóságot többek között Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegyékben. Ugyanakkor további fokozott EUTR ellenőrzések szükségesek a nagyon magas és a magas kockázati besorolású vármegyékben. Az ismételt jogsértések esetén pedig egyre súlyosabb szankciók kiszabása indokolt egészen a jogsértő magatartás megszűnéséig.
A hivatal EUTR felügyelői 2025-ben 234 esetben, összesen több mint 62 millió forint értékben szabtak ki erdővédelmi és eljárási bírságot. Emellett 110 köbméter elkobzott faanyagot adtak át ingyenesen, elsősorban pályázó önkormányzatok részére.
A 2025-ös adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magas kockázati besorolást kapott, Pest vármegye kockázati besorolása magas maradt. Baranya, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék pedig közepes kockázati kategóriába kerültek. Budapest főváros, Békés, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék 2025-ben alacsony közepes kockázati besorolást kaptak, ugyanakkor Csongrád-Csanád vármegye az alacsony kategóriában maradt.
A 2025-ös évre vonatkozó részletes elemzés a Nébih EUTR-oldalán olvasható.