Vissza

Járványmegelőzés Twitteren? nébih élelmiszer tudomány hálózat jozwiak

Járványmegelőzés Twitteren?

Járványmegelőzés Twitteren?
2016. május 17.

Spanyol uborka, német saláta, egyiptomi görögszéna-mag – sokszor a legfejlettebb országok egészségügye is csak találgatni tud, mi okoz egy halálos áldozatokkal is járó fertőzéshullámot. Újabb és újabb hálózatkutatási megfigyelések segíthetnek abban, hogy ne ismétlődhessen meg az a „bűnbakkeresés”, amelybe például a német sajtó bocsátkozott az öt évvel ezelőtti hasmenésjárvány idején – derül ki a NÉBIH nemrégiben megjelentetett tanulmányából, melyet dr. Jóźwiak Ákos Bernard, a Rendszerfelügyeleti Igazgatóság igazgatóhelyettese jegyez.

A teljes lakosság egyharmada. Ekkora az aránya a nyugati országokban azoknak, akik évente élelmiszer-eredetű megbetegedéssel is küszködnek. Mindemellett minden évben 2,2 millió fő azoknak a – főként fejlődő országban született, kiskorú – áldozatoknak a száma, akik szerte a világon fertőzött ivóvíz vagy táplálék fogyasztását követő gyomorbetegségben hunynak el.

Ha mindezt párhuzamba állítjuk az exponenciálisan, a mezőgazdasági termelésnél gyorsabban növekvő élelmiszerkereskedelemmel – melyben valójában nem is országok, hanem vállalatok jelentik a határokat kijelölő egységeket –, nem nehéz belátni, hogy a bolygó bármely pontján előállított élelmiszer rövid idő alatt képes lehet kórokozók révén egy földrajzilag tőle távol élő közösséget is veszélyeztetni. A kockázatok között számos olyan tényezőt találunk, amely a legújabb kor velejárója, ilyenek a klímaváltozást következtében egyre inkább teret nyerő egzotikus betegségek, a biológiai terrorizmus veszélye vagy a zoonózisok (az állatról emberre terjedő betegségek).

A fogyasztó védelmét szem előtt tartva két fő terület áll az élelmiszerlánc-biztonság fókuszában: az élelmiszer nyomon követése és a várható veszélyek előrejelzése. Mindkettő információigényes tevékenység: előbbit többek között az ENSZ-gondozásban levő kereskedelmi adatbázis, a Comtrade támogatja, míg utóbbit az európai élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszer, a RASFF segíti. Az adatbázisokból kiderül, hogy minél nagyobb az egy területen áthaladó kereskedelmi élelmiszerforgalom, annál később „bogozható ki”, mi okozta a területen elinduló járványt.

A jelenségre jó példa a 2011 májusában, Németországban kirobbanó járvány, melyet az Escherichia coli O104:H4 baktérium okozott. Az európai élelmiszerkereskedelem abszolút centrumterületén felbukkanó, vérszegénységgel és veseelégtelenséggel fenyegető megbetegedéshullámról több, egymással ellentétes információ látott napvilágot a sajtóban. A Robert Koch országos járványügyi intézet és az alsó-szászországi laboratóriumok sokáig a sötétben tapogatóztak a forrást illetően: kezdetben a Spanyolországból importált uborkát „gyanúsították”, majd az Észak-Németországban termelt paradicsomnak és salátának tulajdonították a megbetegedéseket, miközben a járványt valójában elindító, Egyiptomból származó görögszéna-magvakat csak bő egy hónappal az első betegek regisztrálása után nevezte meg a mezőgazdasági minisztérium. A fertőzés végül ötven halálos áldozattal és több mint háromezer megbetegedéssel járt.

A központi területeken átmenő élelmiszerforgalom tehát jelentős kockázatot rejt magában, a számtalan lehetséges fertőzött termék közül nehéz kiválasztani a ténylegesen veszélyeseket. (Érdekes adalék ehhez, hogy e „kockázati piramis” tetején nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe okán Hollandia áll, az általuk termelt, feldolgozott vagy elosztott élelmiszer érinti a legtöbb célország fogyasztóit.) Országok helyett azonban lényegre törőbb vállalatokról beszélni, hiszen a valós kapcsolatok köztük jönnek létre. A munkát nehezíti, hogy jelenleg nincs globálisan egységes, vagy egyáltalán kötelező nyilvántartás e multinacionális cégek élelmiszerkezeléséről.

Hazai szinten természetesen bővebb a hivatali mozgástér, hiszen a magyarországi élelmiszeripari adatok a NÉBIH rendelkezésére állnak.

A hazai szarvasmarha-állomány kapcsolati hálója 2012-2014 között (ábra: Milkovics Mátyás Márton, NÉBIH)

A járványügyi következtetések levonását segíti a felismerés, hogy a hálózatok rendezőelvei gyakran egyeznek, legyen szó egy természetben megfigyelt jelenségről vagy akár emberi kapcsolatokról. Utóbbira mutat példát az a Plos One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány, amely rávilágít: a közösségi média nem csak kommunikációra, de előrejelzések készítésére is alkalmas. A kutatás abból a felismerésből indult ki, hogy a Twitteren ma már milliószámra elérhetőek a rövid, földrajzilag azonosítható, valós idejű üzenetek a helyiek egészségi állapotáról. A közösségioldal-alapú, költségkímélő járványkövetés 85 százalékos pontossággal tudta meghatározni az influenzajárvány által a közeljövőben érintett területeket, miközben két héttel megelőzte az amerikai járványügyi központ (CDC) prognózisait.

Ezek az elemzési módszerek – már csak az előrejelzés pontosabbá tétele miatt is – egyelőre további fejlesztésre várnak, azonban jól mutatják a publikus adatbázisokban rejlő lehetőségeket. Az élelmiszeripar mindenesetre összetettebb a humánegészségügynél, hiszen személyek helyett vállalatok állnak kapcsolatban egymással és a fogyasztóval. A helyzet ugyanakkor reményre ad okot: a már említett németországi E. coli járvány utólagos elemzésében kimutatható volt, hogy a megfelelő fizetési dokumentumokban rejlő adatok ismeretében hamarabb is felderíthető lett volna a veszély.

A globalizációs folyamatok erősödésével és a világnépesség növekedésével az élelmiszeripari nyomon követés és előrejelzés is új kihívások előtt áll, melyek egy részére a hálózatkutatás új módszerei adhatnak választ. A teljes tanulmány elolvasható a Természet Világa 2015/1. különszámában vagy elérhető itt.



Friss hírek

A Makagra nevű étrend-kiegészítő is fennakadt a Nébih rostáján
2019. július 19, péntek

A Makagra nevű étrend-kiegészítő is fennakadt a Nébih rostáján

Végleg megtiltotta a „BoomBoom” megnevezésű férfiaknak szánt étrend-kiegészítő forgalmazását a Nébih
2019. július 18, csütörtök

Végleg megtiltotta a „BoomBoom” megnevezésű férfiaknak szánt étrend-kiegészítő forgalmazását a Nébih

Mikor érett a görögdinnye?
2019. július 16, kedd

Mikor érett a görögdinnye?

Július 31-ig lehet jelentkezni az OMÉK Élelmiszerpazarlás Megelőzéséért Díjára
2019. július 12, péntek

Július 31-ig lehet jelentkezni az OMÉK Élelmiszerpazarlás Megelőzéséért Díjára

Az ezerarcú görögdinnye
2019. július 11, csütörtök

Az ezerarcú görögdinnye

Pályázati felhívás az EFSA igazgatótanácsi tagsági tisztségének betöltésére
2019. július 11, csütörtök

Pályázati felhívás az EFSA igazgatótanácsi tagsági tisztségének betöltésére

Átmenetileg szünetel az online járványügyi képzés
2019. július 11, csütörtök

Átmenetileg szünetel az online járványügyi képzés

A méret- és a darabszám-korlátozást is megsértette a Sajón elcsípett halász
2019. július 9, kedd

A méret- és a darabszám-korlátozást is megsértette a Sajón elcsípett halász

Elkészült a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalmazás jó higiéniai gyakorlati útmutatója
2019. július 3, szerda

Elkészült a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalmazás jó higiéniai gyakorlati útmutatója

Ismét tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2019. július 3, szerda

Ismét tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Vegyél számba! – a csúnya zöldség is lehet finom
2019. július 3, szerda

Vegyél számba! – a csúnya zöldség is lehet finom

Július elsejével indul a nyári szezonális ellenőrzés
2019. július 1, hétfő

Július elsejével indul a nyári szezonális ellenőrzés

Újabb nagytestű ponty illegális áttelepítésére derült fény
2019. június 28, péntek

Újabb nagytestű ponty illegális áttelepítésére derült fény

Megjelent az EFSA legújabb növényvédőszer-maradék jelentése
2019. június 28, péntek

Megjelent az EFSA legújabb növényvédőszer-maradék jelentése

A Nébih ZöldSzámán jelenthetőek a méhpusztulási esetek
2019. június 26, szerda

A Nébih ZöldSzámán jelenthetőek a méhpusztulási esetek

Jelölés és zárjegy nélkül árulta a pálinkát a budapesti zöldséges
2019. június 26, szerda

Jelölés és zárjegy nélkül árulta a pálinkát a budapesti zöldséges