null Fagyos tavaszi hajnalok után

Fagyos tavaszi hajnalok után

Fagyos tavaszi hajnalok után
2021. április 12, hétfő

Valószínűleg a globális klímaváltozás egyik hatása, hogy a hazai gyümölcsösökben is növekszik a tavaszi fagykárok gyakorisága, kockázata. Az utóbbi években sajnos szinte menetrendszerűen fordulnak elő ilyenkor durva lehűlések, amelyek a gyümölcsfajok közül legnagyobb mértékben a korai virágzásúakat károsítják. Nem csak az alföldi termőtájakon, de a dombvidéki, nagyobb tengerszint feletti magasságuknál fogva viszonylag biztonságosabb területeken is károsodnak az ültetvények.

A 2020-ban országosan komoly károkat okozó tavaszi időjárási helyzet idén megismétlődni látszik. A 2021 március 20. körüli napokban érkező mínuszok a virágzásra készülő, pirosbimbós állapot körüli fázisban érték a kajszibarack fákat, már ekkor is károsodtak a virágszervek. Az április 4-től, Húsvéttól egy hétig Európa középső részére, a Kárpát-medencére is rátelepedő sarkvidéki, hideg légtömeg még érzékenyebb fenológiai fázisban (fejlettségi állapotban) érte az ültetvényeket. A mandula, kajszibarack és őszibarack ültetvények voltak ekkor a legérzékenyebb állapotban (virágzás vége, sziromhullás, v. sziromhullás utáni fázis). A hajnali lehűlések nagyon sok helyen meghaladták a fajok tűrőképességét. Ez látható ezen az április 9-i hőmérsékleti térképen:

A tavaszi fagyok elleni védekezés a termelők részéről igen nagy energiát és magas költségeket igénylő erőfeszítés.(Paraffin fagyvédelmi gyertyák, mobil fűtő-légkeveréses berendezések, füstölés.) Ezek a módszerek kb. -4 C-ig hatásosak és csak kisugárzási fagyok esetén. Fagyvédelmi öntözésre hazánkban, nagyobb ültetvényekben jellemzően nincs lehetőség. Az idei helyzetet nagyon megnehezítette, hogy a hideghullám tartama alatt napról napra ismétlődtek a hajnali fagyok, a károsodás mértéke összeadódott. Az általuk okozott termésveszteséget a kitettség időtartama, a fajták genetikailag meghatározott tűrőképessége, a növények kondíciója, a védekezés sikeressége befolyásolja – az ültetvényekben bekövetkezett károk pontos nagysága később, a tenyészidőszak előrehaladtával lesz látható. 

A virágzási időszakban, vagy a körül érkező fagyok pusztítása gyakran nem feltűnő azonnal, a fák „szépen” virágoznak tovább, de a virágot felnyitva látható az elfeketedett, vagy elbarnult termő és bibe. Az okozott termésveszteség mértékét a károsodott virágok aránya határozza meg.

Cseresznye a fehérbimbós fázis kezdetén és az ekkor megfigyelt fagykárosodás (Monorierdő, Nébih Fajtakitermesztő Állomás, 2021.04.07.):

Kajszi a sziromhullás fázisban és az ekkor megfigyelt fagykárosodás (Monorierdő, Nébih Fajtakitermesztő Állomás, 2021.04.07.):

Amely virágokat a fagyok életben hagynak, azoknak meg is kell termékenyülniük. A nappali hűvös időjárásban a házi méhek nem mozogtak, ilyenkor a poszméheknek és más természetes beporzó rovaroknak van nagy szerepe.

Nincsenek könnyű helyzetben termelőink. Az egyre nagyobb időjárási kihívások miatt sok minden felértékelődik. A fajok, fajták választásánál azok termésbiztonsága, stressz-tűrőképessége az elsődleges szempontok között kell legyen. Nagyon lényeges, hogy ehhez kapjanak a telepítők elegendő információt, módszeres vizsgálatokra alapozott adatot, amely segíti a választást a sok-sok fajtaújdonság között. A telepítésre tervezett táblák felmérése, a termőhelyi alkalmasság értékelése nemcsak egy formalitás, amelynek eleget kell tenni a pályázatos telepítéseknél, hanem, együtt a helyi termelői tapasztalatokkal, a viszonylag biztonságosabb termőhelyek kiválasztását hivatott segíteni. S az aktív fagyvédelem megoldása sem kerülhető ki ma már a beruházások tervezésénél az érzékenyebb kultúrák esetében.

A tavaszi fagyok rendszeres előfordulása felértékeli a magasabb termésbiztonságú gyümölcsfajokat s a termesztő berendezések alatt történő, legintenzívebb termesztéstechnológiákat is.  
Nagyon fontos, hogy gyümölcsös telepítése előtt tájékozódjunk a terület adottságairól, ebben nagy segítség a termőhelyi kataszterbe sorolás során végzett termőhelyi felmérés, amelyet helyszíni szemle és a talajvédelmi tervben található agrokémiai információk értékelésén alapul.

A termőhelyi kataszterrel kapcsolatos információkért keresse a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságát, az mgei@nebih.gov.hu email címen.
 


Friss hírek

Elegendő és jó minőségű kenyérgabona-vetőmag termett 2021-ben a magyar földeken
2021. szeptember 27, hétfő

Elegendő és jó minőségű kenyérgabona-vetőmag termett 2021-ben a magyar földeken

Aratás után hagyományosan augusztusban – az új kenyér havában –, Szent István napjára sütik az új búzából az első kenyeret. Az ország kenyere csakis kiváló minőségű gabonából készülhet, amelynek alapja a magas beltartalmi értékkel bíró vetőmag. A Nébih örömmel ad számot arról, hogy a jövő évi kenyérsütéshez már rendelkezésre áll a megfelelő vetőmagkészlet, hiszen 2021-ben mintegy 30 ezer hektáron, több mint 200 fajta, összesen csaknem 130 ezer tonna kenyérgabona-vetőmag termett a magyar földeken.

Tovább >

Zöldségpalánta előállítói és forgalmazói tevékenység éves bejelentése és a zöldségpalánta leltár megküldése
2021. szeptember 24, péntek

Zöldségpalánta előállítói és forgalmazói tevékenység éves bejelentése és a zöldségpalánta leltár megküldése

A Rendelet alapján a Nébih nyilvántartásban szereplő engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzemek évente bejelentik a tevékenységüket a Nébih-nek, és megküldik a tárgyévet megelőző év adatait tartalmazó Zöldségpalánta leltárt.

Tovább >