Az EFSA és az ECDC szerint még mindig magas a zoonotikus baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legújabb jelentése szerint a humán és az állati eredetű baktériumok továbbra is rezisztenciát mutatnak bizonyos antibiotikumokkal szemben. A jelentés kiemel néhány sürgető problémát, és megerősíti azt, hogy az antibiotikum rezisztencia az egyik legkomolyabb közegészségügyi veszély, mivel a baktériumokkal szemben használható gyógyszerek hatékonysága egyre csökken.

Vytenis Andriukaitis, egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős európai biztos megerősítette elkötelezettségét az antibiotikum rezisztencia elleni fellépésben. „Az antibiotikum rezisztencia szintje a különböző EU országokban jelentős eltérést mutat. A baktériumokkal folytatott harc megnyerése érdekében összefogásra, és az antibiotikumok különböző szektorokban történő használatát szabályozó szigorú intézkedések bevezetésére van szükség. Létfontosságú, hogy mindannyian megerősítsük elkötelezettségünket az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelemben azáltal, hogy az EU One Health („Egy Egészség”) akciótervben rögzített kulcsfontosságú területekre összpontosítunk.”

A 2016-os adatok alapján tett megállapítások között szerepel, hogy baromfiból származó baktériumokban  a karbapenemekkel szemben rezisztenciát mutattak ki. Ezeknek az antibiotikumoknak állatokon történő alkalmazása nem engedélyezett. Humán vonatkozásban fontos, hogy négy országban is fluorokinolon (ciprofloxacin)-rezisztenciát mutattak ki ESBL-termelő, multirezisztens Salmonella Kentucky-ban. (A széles spektrumú β-laktamáz (ESBL)-termelő termelő baktériumok a β-laktám antibiotikumokkal szemben multirezisztensek (több antibiotikummal szemben is rezisztenciát mutatnak).  A β-laktám antibiotikumok a széles spektrumú antibiotikumok egyik csoportja, amely magába foglalja a penicillin származékokat, a cefalosporinokat és a karbapenemeket.)

Az EFSA szerint  jelentős kockázatot jelent, hogy baromfi esetében karbapenemekkel szembeni rezisztencia, sertésnél pedig meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus törzsek linezoliddal szembeni rezisztenciája is kimutatható volt, mivel ezek az antibiotikumok a humán gyógyászatban súlyos fertőzések kezelésére szolgálnak. Fontos, hogy a kockázatkezelők is figyelemmel kísérjék ezeket a megállapításokat.

Az ECDC szerint aggasztó, hogy humán mintákból is  a Salmonella és a Campylobacter baktériumok antibiotikumokkal szemben mutatott nagymértékű rezisztenciáját mutatták ki. A multirezisztens baktériumfajok folyamatos kimutatása azt jelenti, hogy a helyzet nem javul. Ennek okát fel kell tárni, és meg kell előzni az erősen rezisztens törzsek terjedését, mint pl. az ESBL-termelő, multirezisztens Salmonella Kentucky.

Főbb megállapítások:

Állatokra és élelmiszerre vonatkozóan:

• A karbapenem antibiotikumokkal szembeni rezisztencia baromfi állományokban nagyon alacsony mértékben volt kimutatható, csirkehúsból izolált baktériumokban pedig két tagállamban detektálták. A karbapenemeket súlyos fertőzések kezelésére használják a humán gyógyászatban; állatokon történő alkalmazásuk nem engedélyezett.
• Két sertésállománnyal kapcsolatba hozható meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium esetén,  linezolid rezisztenciát mutattak ki. A linezolid egyike az utolsóként bevethető antibiotikumoknak a rendkívül ellenálló MRSA okozta fertőzések ellen.
• Egyelőre kedvező hír, hogy a kritikusan fontos antibiotikumokkal szemben érvényesülő, kombinált klinikai rezisztencia alacsony, ill. nagyon alacsony arányban volt kimutatható a baromfiból származó Salmonella (0,2%), Campylobacter (1%) és E. coli (1%) izolátumok esetén.
• A kolisztinnel szembeni rezisztencia alacsony arányban (2%) volt megfigyelhető baromfiból származó Salmonella és E. coli törzsekben.
• Az ESBL-termelő E. coli prevalenciája baromfi esetében tagállamonként markánsan változó,  az alacsonytól (kevesebb, mint 10%) kezdve a rendkívül magasig (több, mint 70%).

Humán vonatkozások:

• Általánosságban elmondható, hogy négy humán Salmonella-fertőzés közül egyet olyan baktériumok okoznak, melyek egy vagy több, a humán és az állatgyógyászatban is általánosan használt antibiotikumra rezisztensek. Ez az arány a S. Kentucky és a S. Infantis (76,3%, ill. 39,4%) esetében magasabb.
• Most először a ciprofloxacinnel szemben nagymértékben ellenálló ESBL-termelő S. Kentucky-t négy országban is detektáltak. Ezeket a baktériumokat a kritikusan fontos antibiotikumokkal sem lehet kezelni.
• A Campylobacter baktériumok, amelyek az élelmiszer eredetű megbetegedések leggyakoribb kórokozói, magas rezisztenciát mutatnak a széles körben használt antibiotikumokkal szemben (a C. jejuni a ciprofloxacinnal szembeni rezisztenciája 54,6%, a C. coli-é pedig 63,8%; a tetraciklinnel szembeni rezisztencia a C. jejuni esetében 42,8%, a C. coli-é pedig 64,8%). A Campylobacter baktériumok rezisztenciája a három vizsgált antibiotikum közül kettővel szemben növekedett (ciprofloxacin és tetraciklin), de a kombinált rezisztencia a kritikusan fontos antibiotikumokkal szemben stabil maradt, és összességében alacsony (C. jejuni esetében 0,6%, a C. coli-é pedig 0,8%). Ennek ellenére legalább háromból egy C. coli fertőzés a fontosabb antibiotikumokra multirezisztens, emiatt a súlyos fertőzések esetén alkalmazható kezelési lehetőségek nagyon lecsökkennek.

A nemrég megjelent, 2016-os adatok alapján készült EFSA-ECDC zoonotikus antibiotikum rezisztencia jelentés az alábbi linken keresztül érhető el.