A Nébih szilva fajtabemutatót tartott a Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) augusztus végén rendezett szilva fajtabemutatót a hatóság Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán. A bemutatóra érkező résztvevők megismerkedhettek az elmúlt években állami elismerésben részesült fajtákkal, valamint a japán szilvák termeszthetőségével és a szilvafajták kártevőivel. Végül a program zárásaként összesen 35 különböző szilvát értékeltek a bírálók, amelyek között szerepeltek európai és japán szilvák is.
Az új, államilag elismert szilvafajták (például Haganta, Hanita, Jojo, Nábrád, Tegera, Tiszai zamatos) magyar és német nemesítés eredményei.
A japán szilvákról fontos tudni, hogy rendkívül változatosak, a tőlünk délebbre eső területek (Mediterraneum) jellemző gyümölcsei. Magyarországon a korábbi években telepített ültetvények nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, azonban a változó klíma lehetővé tenné e fajták termesztését is. Nagyon értékes gyümölcs, jó ízű, lédús, különleges aromákkal és kiváló gyümölcs mag/hús aránnyal.
A kökényszilvák jellemzően kicsi vagy nagyon kicsi gyümölcsmérettel bírnak: 16-18 gramm között mozognak. Szerepük az egészségmegőrzésben lehet kiemelkedő. Beltartalmi értékeik a kökényhez hasonlítanak, de méretük annál lényegesen nagyobb, valamint a termeszthetőségük sokkal jobb. A kökény gyümölcsét vadon gyűjtik, ami bizonytalan minőséget eredményez, ellenben a kökényszilvák ültetvényben való termesztése biztos alapokra helyezi a jó minőségű, gyógyászati célra is felhasználható alapanyagot.
A szilva legfontosabb rovar kártevői a következők:
- Sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi) és hamvas levéltetű (Hyalopterus pruni): E rovarok a szilvafák nedveivel táplálkoznak, általában a friss hajtáson és levélen, ami gyengíti a növényt, valamint elősegíti a vírusfertőzések terjedését.
- Szilvamoly (Coccyx funebrana): A hernyók a gyümölcsbe fúrnak a kocsány közelében, ami pusztítja a termést. 2-3 nemzedéke lehet 1 évben.
- Gyümölcsdarazsak, poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa flava/H. minuta): A lárvák berágnak a gyümölcskezdeménybe, amivel el is pusztítják azt. Egy imágó 20-30 petét rak le, egy lárva pedig 4-5 gyümölcsöt károsít.
- Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzuki): Nem csupán a sérült gyümölcsöt támadja meg, hanem fűrészes tojócsövének köszönhetően az ép bőrszövetű gyümölcsöt is képes megfertőzni.
A rendezvényen 35 szilvafajtát mutattak be a Nébih szakemberei. Az idei év különlegessége volt, hogy a július és augusztus hónapok nagyon kevés csapadékkal és rendkívül magas hőmérséklettel jártak. Ennek megfelelően a szilvafajták érési ideje is korábbra tolódott. A kirakott szilvamintákat a rendezvény részvevői megtekinthették, megkóstolhatták és bírálhatták.
A bírálaton a fajtákat a termés mérete, nagysága, színe, húsállománya, illata, íze és az összhatása szerint értékelték a bírálók.
A bemutató rendezvény a VP1-1.2.1–23. jelzésű, „Bemutató üzemek támogatása” pályázat keretében valósult meg.
