null A hazai és külföldi élelmiszerek vizsgálati tapasztalatairól (2014 év végi vizsgálat)

A hazai és külföldi élelmiszerek vizsgálati tapasztalatairól (2014 év végi vizsgálat)

A hazai és külföldi élelmiszerek vizsgálati tapasztalatairól (2014 év végi vizsgálat)
2017. február 17, péntek

Mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számára kulcsfontosságú, hogy biztosítsa a lakosság számára a jó minőségű élelmiszerekhez való hozzájutást. E célok a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában és az idén kihirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Programban egyaránt megjelennek.

Hagyományaink védelme, valamint bizonyos élelmiszerek magas minőségének szavatolása a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) megalkotásának és folyamatos bővítésének a célja. A MÉ számos élelmiszerre, illetve élelmiszercsoportra vonatkozóan tartalmaz élelmiszerminőségi, élelmiszerjelölési és élelmiszerbiztonsági szabályokat, amelyeket kötelező betartani a MÉ-ben szereplő, hazánkban forgalomba hozott termékek esetében. E munka kapcsán 2016-ban szigorodtak például a húskészítményekre, valamint a pékárúkra vonatkozó követelmények, de olyan hagyományos termékeket is szabályozunk segítségével, mint a Dobostorta.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a hatósági vizsgálatokon túl komplex terméktesztek során is rendszeresen ellenőrzi a Magyarországon gyártott, illetve forgalmazott élelmiszerek biztonságát és minőségét. Ezen felül időszakonként célellenőrzéseket is végzünk, melynek keretein belül az egyik, 2014-es vizsgálatsorozat éppen arról szólt, hogy ugyanazon márkatermékek minőségét vizsgáltuk és hasonlítottuk össze: a vizsgálat alá vont mintaelemeket hazai, illetve osztrák áruházláncok (SPAR, METRO, LIDL, HOFER/ALDI) kiskereskedelmi egységeiből szereztük be. A vizsgálat során 24 féle azonos vagy nagyon hasonló termék-mintát hasonlítottunk össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a vásárlók felé közvetített információk (jelölésük) valóságtartalma szempontjából.

Az eredmények kiértékelése során az alábbi következtetéseket tettük:

  • Az édesipari termékek közül a közismert márkatermékek, mint pl. Milka tejcsokoládé, Lindt étcsokoládé, Raffaello desszert, Mon Cheri desszert sem összetételi (cukor-, zsírtartalom), sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek egymástól bárhol is kerültek forgalomba.
  • Az ostyás édességek (Manner ostyák) terén azt tapasztaltuk, hogy a beltartalmi mutatók közel azonosak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar minták esetében.
  • A közkedvelt Nutella kenhető kakaós mogyorókrém esetében is az állomány volt eltérő, a magyar termék-minta kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest, csakúgy, mint a Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládé esetében, ahol a cukor- és zsírtartalom azonos, mégis a magyar változatnál az étcsokoládé burok szájban kissé nehezebben olvadó volt, mint az osztrák párjánál.
  • A Barilla száraztészta típusok nem mutattak eltérést érzékszervi szempontból sem.
  • A Rio Mare tonhalkonzervek érzékszervi tulajdonságai sem különböztek egymástól, azonos nettó tömeg mellett közel 2%-kal több halat tartalmazott az osztrák minta.
  • A fűszerek csoportján belül a babérlevelet vizsgáltuk, itt nem találtunk lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.
  • Az italok közül a Coca cola magyar változatának illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6%-kal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.
  • A Monster energiaital (zöld) esetében az energia és tápérték adatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.
  • A poralakú ízesítők vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és íz-beli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára. Pl. a Nesquick kakaópor esetében a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.
  • A vanillin cukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukrok esetében a magyar változat 3% vanília rúd őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.
  • Knorr márkajelzéssel kétféle porkeveréket vizsgáltunk, egyik esetben sem sikerült a termékazonosságot igazolni, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2%-ka1 több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3%-kal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20%-kal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. Az érzékszervi bírálat során nem véletlen a megállapítás: „…jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül.”
  • A Knorr Fix Carbonara spagetti alap és az osztrák Knorr Carbonara szósz első látásra azonosnak tűnik, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1%-kal több tejszínport), míg az osztrák alteregója három féle sajtot is tartalmaz 5% mennyiségben. A magyar alap-por tápérték jelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli értékek tekintetében, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.
  • A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital) érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen, melyek azt mutatják, hogy jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek: a magyar puding hígabb állományú, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge; az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik; a joghurtnál az aroma minőség-különbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.

Friss hírek

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra
2022. december 8, csütörtök

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Tovább >

Lezárult a drónos növényvédelmi szolgáltatást hirdető vállalkozások támogató ellenőrzési kampánya
2022. december 5, hétfő

Lezárult a drónos növényvédelmi szolgáltatást hirdető vállalkozások támogató ellenőrzési kampánya

Támogató helyszíni szemlékkel segítette az elmúlt időszakban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltató vállalkozásokat annak érdekében, hogy a jövőben a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően nyújthassanak szolgáltatásokat a hazai gazdáknak. A szemlék hasznos, gyakorlatias tapasztalatokkal zárultak, így várhatóan jövő tavasszal is folytatódnak.

Tovább >