2020-ban is aktívak voltak az Unió élelmiszerlánc-biztonsági szakemberei

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések a világjárvány idején sem maradtak el – derül ki az Európai Bizottság által összeállított éves RASFF jelentésből. A 2020-ban közzétett mintegy négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre. A 196 hazánkat is érintő ügy főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódott.

Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az élelmiszerek és takarmányok riasztási rendszerének (RASFF) éves jelentését. A nemrég közzétett 2020-as összegzés alapján a tagállamok tavaly mintegy 3862 élelmiszer- vagy takarmánykockázatról szóló bejelentést tettek (ebből 1430 riasztás) a RASFF-on, amelynek nagy része élelmiszerekhez kötődött.

Az összeképet tekintve kiemelhető, hogy – a COVID-19 világjárvány következtében visszaesett globális kereskedelemmel összhangban – a határ-visszautasításokról szóló értesítések számra nagymértékben csökkentek (-30%), ami a bejelentések számában is tükröződik. Ugyanakkor a bejelentések közül a riasztások (gyors intézkedését követelő esetek) növekedése már hatodik éve jelentős. Az elmúlt hét évben a riasztások száma megduplázódott, 2019-hez képest pedig 22%-kal nőtt. 

EU-s szinten a leggyakrabban jelentett probléma (több, mint 300 eset) tavaly az indiai szezámmagban kimutatott, az EU-ban nem engedélyezett, karcinogén etilén-oxid szennyezés volt. Az érintett termékek igen változatosak: lisztkeverékek, kenyerek, pékáruk, kekszek, müzlik, kétszersültek, sós snackek és krékerek, tahini, fűszerkeverékek, magkeverékek, ázsiai készételek, madáreleség.

A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is a legtöbb bejelentés élelmiszertermékekre vonatkozott, és csupán a bejelentések kis százaléka érintette a takarmányokat (6%) és az élelmiszerrel érintkező anyagokat (3%). Utóbbiak esetében gyakori ügy volt a műanyagból (általában melaminból), valamint bambusz vagy más „természetes alapú” anyag (rizs, kukorica összetevő) hozzáadásával készülő konyhai eszközökből (tányérok, szedőkanalak, gyerekétkészletek) kimutatott károsanyag kioldódás. A használat során kioldódott vegyületek ugyan csak hosszútávon okozhatnak problémát, ennek ellenére az Európai Unió betiltotta az ilyen alapanyagból készült termékek forgalmazását. (A témáról e cikkünkben is olvashatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/bambusz-es-muanyag-egyutt-hatarozottan-nem-)

Hazánk 2020-ban 196 RASFF ügyben volt érintett, ami jelentős (több, mint 20%-os) növekedést jelent az előző évhez képest: 179 esetben élelmiszerrel, 11 esetben takarmánnyal, 6 esetben pedig élelmiszerrel érintkező anyaggal adódott probléma. Itthon leginkább az étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek, a baromfihús és a belőle készült termékek, a takarmányok, valamint a gabona- és sütőipari termékek tekintetében fordult elő kockázat.

A Nébih, mint magyar hatóság 28 ügyet (ebből 13 riasztást) jelentett: a bejelentés legtöbbször összetételbeli problémák, patogén mikroorganizmus, idegen anyag vagy mikotoxin jelenléte miatt, leggyakrabban Kínából származó termékre vonatkozott.

A RASFF fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja  Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.