null Szennyvizet, szennyvíziszapot vagy szennyvíziszap komposztot a termőföldre

Szennyvizet, szennyvíziszapot vagy szennyvíziszap komposztot a termőföldre

Szennyvizet, szennyvíziszapot vagy szennyvíziszap komposztot a termőföldre

A szennyvizek, szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása a talajok szervesanyag, és tápanyag-utánpótlásának egyik eszköze. Alkalmazásukkor azonban körültekintően és szakszerűen kell eljárni, mert a szennyvíziszapok tartalmazhatnak toxikus anyagokat, melyek a talajt károsíthatják.

A szennyvizek, szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása régóta szabályozott körülmények között, a környezetvédelem és egyben a talajvédelem szempontjait szem előtt tartva történik.

Milyen szennyvíz vagy szennyvíziszap használható fel termőföldön?

Mezőgazdasági területen hasznosítható szennyvíz a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező, határértéket meg nem haladó szennyezőanyag tartalmú víz.

A szennyvíziszap iszapot is kezelni kell ahhoz, hogy kikerülhessen földjeinkre. Ez történhet biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (különösen biogáz előállítás, komposztálás révén). Szennyvíziszapnak nevezzük a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapokat is, melyek szennyezőanyag tartalma az előírásoknak megfelel.

A szennyvíziszap komposzt olyan kezelt szennyvíziszap, amelyhez a megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és komposztáló telepen állították elő.

Figyelem! Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel.

A mezőgazdasági felhasználáshoz szigorú feltételeknek kell megfelelni

A betartandó határértéket jogszabály tartalmazza [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet].

Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható mennyiség szállítható ki.

Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben.

Várakozási idő:

  • Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet, szennyvíziszapot, szennyvíziszap komposztot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni.

  • Hagyományos művelésű, magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges.

  • Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel.

  • Ez utóbbi esetben a talaj szennyvízzel történő öntözése megengedhető a vegetációs időn belül is, de a kijuttatás befejezésétől a betakarításig legalább három hét várakozási időt kell betartani.

Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely

  • határértéket meghaladóan tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és káros anyagokat,

  • pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb (5,5–6,2 között csak mésztrágyázással),

  • szélsőséges mechanikai összetételű, azaz durva homok vagy nehéz agyag,

  • termőrétegének vastagsága 60 centiméternél kevesebb,

  • talajvizének szintje 150 cm-nél magasabb, 

  • fagyott, hóval borított, vízzel telített,

  • 6 %-nál nagyobb lejtésű (szennyvíz és folyékony szennyvíziszap),

  • 12 %-nál nagyobb lejtésű (víztelenített szennyvíziszap).

Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel:

  • védett természeti területen, továbbá azon a földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak,

  • rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen (szennyvíziszap),

  • felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott parti sávjában és hullámterében, árvíz és belvíz, valamint a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken,

  • azokon a karsztos területeken, ahol a felszínen vagy 10 méteren belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

Figyeljünk arra is, hogy az ivóvízbázisok védőterületén külön jogszabály határozza meg a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználásának feltételeit.

Szennyvíziszap komposztnál tilos a mezőgazdasági felhasználása, ha az nem felel meg a talajhigiénés mikrobiológiai előírásoknak, és a határértékek betartása mellett is a kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 t szárazanyag/ha/év adagot. Az engedélyezett mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig tárolható, de a tárolás céljára minden évben más helyszínt kell kijelölni. Felszínre történő kijuttatása után azonnal be kell dolgozni.

Be kell szerezni a hasznosításához a kihelyezéssel érintett terület földhasználójának és tulajdonosának hozzájárulását is.

Hogyan kaphatunk engedélyt a felhasználásra?

A szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet, vagy a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi tervet, amelyet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készíthet el. A talajvédelmi terv kitér a kijuttatni kívánt szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt minőségi jellemzőire és a kiválasztott mezőgazdasági terület talajának alkalmasságára.

Csatolni kell a kérelemhez a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa.

Szennyvíziszap komposzt esetében a kérelemhez mellékelni kell a komposztáló telep hulladékkezelési engedélyét is.

A kérelemkor fizetendő talajvédelmi hatósági eljárás díja szennyvíz vagy szennyvíziszap felhasználás esetén 144.000 Ft, szennyvíziszap komposzt hasznosítása esetén 110.000 Ft. A fizetés módjáról itt talál információt.

A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóság szakhatóságként bevonja a járási népegészségügyi intézetet (szakhatósági eljárás díja: 27.700 Ft), a területi vízügyi hatóságot (szakhatósági eljárás díja: 14.000 Ft), a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget (szakhatósági eljárás díja: 14.000 Ft), és ki kell kérni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság véleményét. A szakhatósági eljárások díjának befizetéséről szóló igazolást a kérelemhez csatolni kell.

Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.

Az engedély legfeljebb öt évig érvényes, amely meghosszabbítható. Az engedély ugyanazon területen történő további folytatásának, ellenőrző vizsgálatok alapján végzett ismételt engedélyezésének díja az engedélyre megállapított díj 50 %-a, azaz szennyvíz vagy szennyvíziszap esetében 72.000 Ft szennyvíziszap komposzt esetében pedig 55.000 Ft.

A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés és a komposztálótelep üzemeltetőjének kötelességei

A szennyvíz, szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kell kiállítani, amelyhez csatolni kell a felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból vagy szennyvíziszap komposztból a kijuttatási időszak előtti laboratóriumi vizsgálat eredményeit. A szennyvíziszap komposztálás céljára történő átadásáról, átvételéről szintén bizonylatot kell kiállítani, amelyhez pedig a komposztálás céljára átadott szennyvíziszap laboratóriumi vizsgálat eredményeit kell csatolni.

Nyilvántartást kell vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.

Minden év március 31-éig meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat a jogszabályban meghatározottak szerint [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet].

Az engedélyes bejelentési kötelezettsége

Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét, helyrajzi száma és területe megjelölésével.

 

Letölthető anyagok:
Formanyomtatvany szennyvíz szennyvíziszap engedélykérelem
Formanyomtatvany  szennyvíziszap komposzt engedélykérelem
Szennyvíz_ szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt átadás-átvételi bizonylat
Szennyvíziszap átadás-átvételi bizonylat szennyvíziszap komposzt előállítás céljára
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék

 


Képe


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >