null Mikor kell vetésbejelentést írni?

Mikor kell vetésbejelentést írni?

Mikor kell vetésbejelentést írni?
2015. március 18, szerda

A vetésbejelentés a vetőmag szaporítás első kulcseleme. A bejelentés pillanatától lesz a növénytermesztésből szaporítóanyag előállítás. A kultúrák sajátságai miatt növényfajonként eltérő időben van ennek a határideje.

Akik vetőmag (illetve burgonya esetében vetőburgonya) szaporítással foglalkoznak, jól tudják, hogy tevékenységüket be kell jelenteniük a területileg illetékes vetőmag-felügyeleti hatóságnak. A növény- és talajvédelmi engedélyeken túl, már lehetőleg vetés előtt, illetve vetést követően minél hamarabb tájékoztatni kell a hatóságot arról, hogy melyik táblák növényállományát szeretnék hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíteni. A vetésbejelentést a honlapon megtalálható V141-es számú űrlapon kell megtenni, minden esetben mellékelve az érintett táblák elevetett vetőmagjának származási igazolásával. Nem magyarországi előállítási anyamag esetén csatolni kell egy fémzárolási címkét is.

A vetésbejelentést szuperelit szaporítási fok esetén a NÉBIH, illetve más szaporítási fokú előállítás esetén a megyei kormányhivatal vetőmag és szaporítóanyag felügyeleti osztálya ellenőrzi és bírálja el. Az esetleges hiánypótlásra fordított időt is figyelembe véve indokolt, hogy a vetésbejelentést ne halogassák az utolsó pillanatig. Amint eldől, hogy melyik táblában lesz vetőmag szaporítás, mielőbb jelentsék be a gazdák a vetést, nehogy kicsússzanak a határidőből.

A szántóföldi fajokra vonatkozó határidő a vonatkozó jogszabályok alapján a következő:

  1. őszi vetésű növények esetében a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények kivételével december 15-ig;

  2. a dugványozással, palántázással szaporított növények és a rizs esetében június 1-jéig;

  3. a szareptai mustár, fehér mustár, fekete mustár, borsó, tavaszi káposztarepce, tavaszi réparepce, olajretek és mézontófű esetében április 15-ig;

  4. az egyéb tavaszi vetésű növények esetében május 20-ig;

  5. az évelő növények esetében a fűfélék kivételével első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól;

  6. a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények esetében október 31-ig;

  7. a fűfélék esetében első ízben a telepítés évében, maghozó évben április 15-ig, nem maghozó évben május 20-ig;

A zöldség fajokra vonatkozó határidő a vonatkozó jogszabályok alapján a következő:

  1. borsó március 31. napjáig;

  2. sóska, spenót április 15. napjáig;

  3. egyéb tavaszi vetésű növények május 20. napjáig;

  4. palántázott növények június 1. napjáig;

  5. őszi vetésű növények esetében szeptember 30. napjáig;

 

Példa:
Szántóföldi borsó vetőmagot kíván a gazda szaporítani, akkor a v141-es űrlapot, a származási igazolással együtt április 15-ig kell megküldeni az illetékes Megyei Kormányhivatal vetőmag szakhatóságának. A hatóság megvizsgálja a beküldött dokumentumokat és elbírálja a vetésbejelentést. Esetenként hiánypótlásra szólítja fel a bejelentőt.

Abban az esetben, ha annyira korán vetette a gazda a borsót, hogy április 15-re, már le is virágozna a tábla, úgy kell időzítenie a vetésbejelentést, hogy a hatóság még időben végre tudja hajtani a vetésbejelentés alaki és tartalmi ellenőrzését. Ha elmarad egy szántóföldi szemle, akkor fémzárolásra sem kerülhet sor. A tábla termése nem forgalmazható vetőmagként.

 

Kapcsolódó jogszabályok
48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról 14. §
50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 21. §
Kapcsolódó nyomtatvány
V141
V142


Friss hírek

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala
2022. január 18, kedd

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Bio termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?
2022. január 18, kedd

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?

Manapság már alapvető fogyasztói igénynek tekinthető, hogy az úgynevezett „földesáruk” megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. A Nébih felhívja a termesztők, kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztókét pedig arra, hogy tudatos vásárlóként ne csak „szemre” vásároljanak, a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyék meg!

Tovább >