Vízhasználat Információs, Ellenőrzési és Integrált hatósági feladatokat ellátó Keretrendszer (VIZEK) kialakítása

KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023

A kedvezményezett neve: Belügyminisztérium
 
Konzorciumi tagok:

• Agrárminisztérium
• Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
• Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.
• Országos Vízügyi Főigazgatóság
• AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.
• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
• Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség

A támogatás összege: 7.647.323.397 Ft
Támogatás mértéke: 100%
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2023.09.30.
A projekt tartalmának bemutatása:
A projekt átfogó célja, hogy a tényleges vízhasználatokkal (kiemelve a mezőgazdasági célú vízhasználatot), azok technikai jellemzőivel, térbeliségével és időbeli lefolyásával kapcsolatban pontos adatokat és információt szolgáltasson a vízügyi igazgatási szervek, vízügyi hatóságok, a döntéshozók és a statisztikai szervek felé, csökkentse a vízhasználók és hatóságok adminisztratív terheit a vízhasználathoz kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárás gyorsításával és egyszerűsítésével. Lehetővé teszi a potenciális vízigényekre vonatkozó előzetes vízügyi információk elérhetőségét az állampolgárok számára egy innovatív, szolgáltató szemléletű, felhasználóbarát hatósági eljárások elektronizálását támogató komplex informatikai alkalmazással.
 
A projekt előrehaladása az alábbiak szerint alakul:
 
A fejlesztés keretében megvalósult a vízjogi engedélyezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok elektronikus megvalósításának támogatása, mely az engedélyek nyilvántartásán és szakmai megalapozásán túl az engedélykérelmek beadásának, valamint az engedélyek kiadásának online lehetőségét is biztosítja. Létrejött egy olyan elektronikus nyilvántartás, amely a vízi létesítményekkel, vízi munkákkal és vízhasználatokkal összefüggő jogokat, kötelezettségeket és egyéb információkat tartalmazza, ezáltal az elektronikus vízikönyvekkel a kiadott engedélyek elérhetővé válnak valamennyi vízügyi hatóság számára. Kiépült a bírság-nyilvántartási és folyamatszervezési rendszer, amely képes a hatósági ellenőrzések és szemlék során kiszabott bírságokkal kapcsolatos feladatok teljes - a bírság kiszabásától a bírság befizetéséig tartó - folyamatának nyomon követésére és végrehajtására, valamint megvalósult a szakemberek munkájának mobil eszközökkel történő támogatása, ennek segítségével a bírság kiszabása akár azonnal elindíthatóvá válik. Az ügyfélkapuhoz történő csatlakozással elérhető a vízkészletjárulék bevallásokat rögzítő szoftver, amely az elektronikus eljárás, a jogszabályi változások és a meghatározott járulékokkal kapcsolatos feladatok (kiszabástól a befizetésig) teljes folyamatát nyomon követ.
 
A VIZEK keretrendszer már a projekt tervezési szakaszában bekapcsolódott a rendelkezésre álló elektronikus központi szolgáltatásokba (KEÜSZ/SZEÜSZ). Megvalósult az integráció a következő nyilvántartásokkal és központi szolgáltatásokkal:

• Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ), 
• Összerendelési Nyilvántartás (ÖNY), 
• Rendelkezési Nyilvántartás (RNY),
• Személyre szabott Ügyintézési Felület (SZÜF), 
• Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás (BKSZ) 
• és az Elektronikus Elszámolási és Fizetési Rendszer (EFER). 

A rendszer fejlesztése és üzembe állítása óta eltelt időben a központi szolgáltatások bővültek, valamint létrejött a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB), amelyen keresztül számos közigazgatási nyilvántartás érhető el. A VIZEK rendszer SZEÜSZ integrációjának továbbfejlesztése, összekapcsolása valósult meg a Jogosultság Kezelési Ügynökkel és a KKSZB-n elérhető nyilvántartásokkal (Cégnyilvántartás, Személyiadat és Lakcímnyilvántartás. Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása). A projekt keretében újként megvalósuló alkalmazásfejlesztés a VIZEK rendszer összerendelése a Vízügyi Igazgatóságok és az Országos Vízügyi Főigazgatóság ügyiratkövető rendszereivel, hiszen ezáltal csökkennek az ügyintézők adminisztratív terhei és felgyorsul az ügyintézési folyamat.
 
Megvalósul a Vízügyi Objektum Nyilvántartás adatainak publikálása KKSZB-n, így a jövőben szolgáltatásként elérhető lesz más közigazgatási rendszerek számára. A VIZEK keretrendszert kiegészítik az NFK hatósági feladataival összefüggő fejlesztések: integráció kerül kialakításra az NFK hatósági rendszerével, kiegészülnek a kapcsolódó ügyfél oldali funkcióik, elérhető lesz a bejelentési adatlap a mezőgazdasági öntözési célú kutak bejelentéséhez a VIZEK keretrendszerbe integráltan.
 
A projekt szkópjában a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások mellett további szakmai feladat az Integrált Hatósági Rendszer modul fejlesztési folyamatainak bővítése a tűzvédelmi, piacfelügyeleti, veszélyes üzemi, veszélyes szállítmányi, létfontosságú rendszerek és létesítményvédelmi, nukleárisbaleset-elhárítási és polgárvédelmi hatósági szakterületek (a továbbiakban: hatósági feladatok) vonatkozásában. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mint szakhatóság által használt szakhatósági munkafolyamatokat támogató modul úgy kialakításánál figyelmet fordítottak arra, hogy az maximálisan megfeleljen az egyes szakterületek, a szakhatósági eljárások folyamatában a felkérő hatóság által elvárt kritériumoknak (pl. elvárt adatkörök, adatformátum stb.).
 
A felsorolt hatósági feladatok ügyintézése jelenleg részben elektronizált a korábbi fejlesztéseknek, illetve a benyújtás tekintetében az ideiglenesen alkalmazásra került e-Papír szolgáltatásoknak köszönhetően. A papíralapról való áttérés, a teljes körű elektronizálásra csak a szükséges folyamatszervezési és rendszerfejlesztési feladatok elvégzését követően tud megtörténni, egyedül ez teszi lehetővé az e-Papírról való integrált rendszerműködésre, valamint az ügyfél oldali ügyintézést is jelentős mértékben támogató folyamatokra történő áttérést is. A VIZEK projekt keretében, annak eredményeire, illetve rendszerelemeire építetten a vízügyi és vízvédelmi eljárásokon túlmutató hatósági feladatokhoz tartozó ügytípusok sztenderdizálását és elektronizálását is el kell végezni tekintettel arra, hogy a vízügyi terület adta fejlesztéseknek köszönhetően olyan méretgazdaságosság érhető el a folyamat-sztenderdizáció, illetve a rendszerfejlesztések tekintetében, ami – az eredeti projekt méretéhez és a többi ügyre fejlesztendő, elkülönülten megvalósuló új rendszerek bekerülési költségéhez mérve – kisebb többletráfordítással jelentős darabszámú újonnan elektronizált ügytípust eredményez.