MYMATCH projekt a klímaváltozás okozta élelmiszerbiztonsági kihívások megoldásáért

MYMATCH projekt a klímaváltozás okozta élelmiszerbiztonsági kihívások megoldásáért

2025. január 20, hétfő

Az Európai Horizont programnak köszönhetően decemberben elindult a MYMATCH kutatási és innovációs projekt. A négy éven át tartó projekt 9 európai országból 12 elismert partnert köt össze annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az élelmiszerbiztonság sürgető kérdéseire a klímaváltozásból fakadó kihívásokkal összefüggésben. A tervek szerint a projekt végeredménye egy mesterséges intelligencián alapuló Mikotoxin Menedzsment Platform lesz, amely személyre szabottan segíti majd az élelmiszerrendszerben részt vevőket.


Projektáttekintés
A klímaváltozás jelentősen növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatokat azáltal, hogy elősegíti a kórokozók szaporodását, a szennyező anyagok előfordulását az élelmiszer-ellátási láncban, valamint újabb lehetséges problémaköröket is rejthet magában. A MYMATCH fókuszában a gombák által termelt mikotoxinok állnak, különösen az Aspergillus, Fusarium és Alternaria fajoké, amelyek gyakran fordulnak elő kukoricában, búzában, paradicsomban és magvakban. Közös összefogassál a MYMATCH célja:

  1. A gombák és mikotoxinok előfordulásához kapcsolódó kockázatok előrejelzése és csökkentése.
  2. Az emberi (különböző étrendeket figyelembe vevő) és állati mikotoxin-kitettség értékelése.
  3. Hatékony kockázatkezelési intézkedések megvalósítása.

Az adatok gyűjtése számos szinten történik majd, az irodalomkutatástól kezdve a kontrollált környezeteken át egészen a szabadföldi kísérletekig, és alapvető adatkészleteket generálnak a projekt célkitűzéseinek teljesítéséhez. Ez lehetővé teszi a pontos klímaváltozási szcenáriókon alapuló prediktív modellek tökéletesítését, hogy előre jelezzék a mikotoxinok európai élelmiszerrendszerekben való előfordulását.


Legfontosabb várható eredmények
A MYMATCH projekt végeredményeként egy mesterséges intelligencia alapú Mikotoxin Menedzsment Platform jön létre, amelyet úgy terveztek, hogy minden élelmiszerrendszeri szereplőt személyre szabott előrejelzésekkel, ajánlásokkal és megelőzési stratégiákkal támogasson. Ez a platform segíti az agrárélelmiszeripari kutatókat, gazdálkodókat, ipari és politikai szereplőket, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és hatékonyan kezeljék a fenyegetéseket rövid és hosszú távon egyaránt. A MYMATCH eszközei és módszerei könnyen kiterjeszthetők lesznek más szennyezőanyagokra is. Olyan potenciális felhasználókkal együtt fogják kialakítani, mint például az EFSA.


Projektindító találkozó az UCSC-ben, Piacenzában
A MYMATCH projekt hivatalosan az Università Cattolica del Sacro Cuore (UCSC) által Piacenzában (Olaszország) 2024. december 12-13-án megrendezett indítótalálkozóval kezdődött. A projekt koordinátor csapata Paola Battilani professzor asszony vezetésével fogadta a partnereket, hogy megvitassák a projekt céljait, megosszák egymással tapasztalataikat, és megtervezzék a következő négy év ütemtervét.


Előretekintés
A sokrétű szakmai partnerei együttműködéseknek köszönhetően a MYMATCH projekt forradalmasítani fogja az élelmiszerbiztonság stabilitását a klímaváltozás okozta problémák ellenére is. 

_______________________________________________________________________________

Press release: Launch of the MyMatch project: addressing food safety in the face of climate change. 
Piacenza, Italy – December 2024 
Contact: contact.mymatchproject@gmail.com, LinkedIn: @MyMatch Project. 
We are excited to announce the launch of the MyMatch research and innovation (R&I) project, an ambitious initiative funded under the Horizon Europe program. Starting in December 2024 and running for the next four years, MyMatch brings together 12 esteemed partners from 9 European countries to tackle the pressing issue of food safety in the context of climate change. 

Project overview 
Climate change significantly increases food safety risks by promoting the growth of pathogens and the occurrence of contaminants in the food supply chain, and introducing new hazards. MyMatch focuses on the impact of climate change on mycotoxins produced by fungi such as Aspergillus, Fusarium, and Alternaria, which are commonly found in maize, wheat, tomato, and nuts. Thanks to a strong and multi-actor partnership, MyMatch aims to: 

1.    Predict and mitigate risks associated with fungi and mycotoxin occurrence.
2.    Assess mycotoxin exposure in humans (considering different diets) and animals.
3.    Implement effective risk management measures.

Data collection will occur at various levels, from literature to controlled environments and open fields, generating essential datasets to fulfil the project's objectives. This will enable the improvement of predictive models based on accurate climate change scenarios to anticipate mycotoxin occurrence in European food systems. 

Key expected outcomes 
The final output of MyMatch will be the AI Mycotoxin Management Platform, designed to support all food system actors with tailored predictions, recommendations, and mitigation approaches. This platform will assist agri-food researchers, farmers, industry stakeholders, and policymakers in making informed decisions and taking effective threat-mitigation actions, both in the short and long term. MyMatch tools and methods will be easily extendable to other contaminant issues and will be co-created with potential users like EFSA. 

Kick-off Meeting at UCSC, Piacenza 
The MyMatch project officially kicked off with a meeting hosted by Università Cattolica del Sacro Cuore (UCSC), the project coordinator, in Piacenza (Italy) on December 12-13, 2024. The coordination team, led by Prof. Paola Battilani, welcomed partners to discuss project goals, share insights, and plan the roadmap for the next four years.

Looking ahead 
With the combined efforts of its partners, MyMatch is set to revolutionize food safety management in the era of climate change. Stay tuned for updates and follow our journey towards a safer and more resilient food supply chain.  


Friss hírek

2024. május 7, kedd

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)

Tovább >

2024. február 22, csütörtök

SMP FOOD 2022 AMRtool projekt

Pályázat címe: Improvement of data collection of the volume of sales and use of veterinary antimicrobial medicinal products in Hungary

Tovább >

null Magyarországi fertőző bronchitis vírus (IBV) izolátumok biológiai tulajdonságainak jellemzése állatkísérletes és molekuláris biológiai eszközökkel

Magyarországi fertőző bronchitis vírus (IBV) izolátumok biológiai tulajdonságainak jellemzése állatkísérletes és molekuláris biológiai eszközökkel

NÉBIH-es kutató: Dr. Farsang Attila

Támogató szervezet: Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A csirkék fertőző bronchitis vírusa (infectious bronchitis virus, IBV) a Nidovirales  rend, Coronaviridae család, Coronavirus genusába tartozik, a madarak felső légúti rendszerét, valamint petevezetékét és veséjét károsíthatja. A vírus RNS-örökítőanyagokat a szervezetbe juttatva támadja a gazdaszervezetet, tünetként tüsszögést, köhögést, könnyezést, tollborzolást, tojástermelési zavarokat és megnövekedett vízigényt okozva. Az ellene való specifikus védekezést nehezíti, hogy rendkívül magas mutációs rátával bír és igen ragályos: direkt kontaktussal és cseppfertőzéssel terjed, de alomanyag és takarmány is közvetítheti.

Az IBV első leírása óta (Beach & Schalm, 1936) a vírus számos variánsát, illetve szerotípusát azonosították, amelyek mutációk, illetve rekombinációk révén jöttek létre (Jia et al, 1995; Lee & Jackwood, 2000). Európában a következő szerotípusok forulnak elő leggyakrabban: M41, 4/91, D274, Italian02 and D388 (QX). A járványt okozó szerotípus minél hamarabbi pontos azonosítása, biológiai sajátosságainak egzakt ismerete alapvető a járvány megfékezése és a károk enyhítése szempontjából, különösen, ha új szerotípus okozza a megbetegedéseket. A jelenlegi szabad áruforgalom, az állatok szállításának határokon átívelő szabadsága különösen fontossá teszi, hogy jobban megértsük az IBV jellemzőit, a kórokozó „viselkedését”, illetve a mögöttes genetikai okokat, mert csak ekkor lehetünk képesek hatékonyan felvenni a harcot az IBV okozta megbetegedésekkel.

Szerológiai szempontból a legfontosabb a spike protein ún. S1 egysége, amely a protektív immunitásért felelős epitópokat hordozza. Akár 5%-os változás az S1 szekvenciájában csökkentheti az adott szerotípussal szembeni oltás eredményességét. Éppen ezért ahhoz, hogy az immunizálás hatékony legyen, figyelembe kell venni az előforduló IBV szerotípusok S1 variánsait. Jelenleg az IBV több mint 20 ismert szerotípusát különböztetik meg az S1 neutralizáló képessége, valamint a kapcsolódó S1 nukleotid szekvencia alapján (Cavanagh, 2007). A 4/91 szerotípus, amely Magyarországon is előfordul, 21-25% különbséget mutat aminosav szinten más, ismert IBV szerotípusokkal szemben (Adzhar et al, 1997). Ez a különbség általánosan is kifejezhető, az egyes szerotípusok 20-25%-ban különböznek egymástól az S1 protein aminosav szekvenciáját tekintve. Ez a különbség gyenge védettséget eredményez a csirkékben a heterológ IBV törzsekkel történő fertőződés esetén. Érdekes módon már 2-3 %-nyi eltérés az S1 proitein aminosav szekvenciájában a szerotípus megváltozását idézheti elő (Cavanagh, 2007).

Mindezeket tekintve egyáltalán nem meglepő, hogy a jelenlegi vakcinák nem képesek megfelelő védelmet biztosítani a heterológ IBV törzsekkel szemben. Ráadásul a az élővírus tartalmú oltóanyag vakcinatörzse maga is képes terjedni és hozzájárulni új patogén törzsek kialakulásához, amely szinte lehetetlenné teszi a virulens és a vakcinatörzs megkülönböztetését (Farsang et al, 2002).

Az IBV-nek ez a sajátsága két fontos kihívás elé állítja a baromfiágazatot: 

  1. A diagnosztikai esszéket állandóan újra kell tervezni és bővíteni az újabb szerotípusokkal, hogy a lehető legszélesebb diagnosztikus spektrumot érjük el.
  2. A törzs variációk figyelembe vételével folyamatosan újabb vakcinákat kell előállítani.

Friss hírek

2025. április 30, szerda

Pest vármegye - 03. számú vizsgálat - Tálalókonyha (közétkeztető) - Budapest

Pest vármegye - 02. számú vizsgálat - Barlang Étterem - Budapest

Tovább >

2025. április 22, kedd

Tanúsító szervezet elismerése

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 34/2013. VM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni.

Tovább >