Halászati ellenőrzés és nyomon követés támogatása kiemelt projekt

Halászati ellenőrzés és nyomon követés támogatása kiemelt projekt

2025. szeptember 30, kedd

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nagyszabású digitalizációs programot indított a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) részeként.

A „Halászati ellenőrzés és nyomon követés támogatása” című projekt célja az ágazat ellenőrzési és nyomonkövetési rendszerének korszerűsítése. A fejlesztés az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint a hazai költségvetés társfinanszírozásával valósul meg, 1 495 600 000 forint összértékű vissza nem térítendő támogatásból. A megvalósítási időszak 2024. december 1-től 2029. december 31-ig tart.

A MAHOP Plusz-1.1.1-24-2024-00001 azonosítószámú projekt középpontjában új hal és haltermék-nyomonkövetési informatikai rendszer kialakítása áll, amely részben a meglévő rendszer továbbfejlesztésére épül. A Nébih a projekt során egy új rendszer megvalósítását is tervezi, amelynek célja a teljes értéklánc digitális lefedése a haltermeléstől egészen a halkereskedelmi pontokig. A digitális fejlesztési rendszer segíti a termelőket és kereskedőket az adminisztrációs terhek csökkentésében, valamint javítja a hatósági ellenőrzések hatékonyságát.

A MAHOP Plusz Operatív Programból megvalósítandó ellenőrzési és nyomonkövetési projekt kiemelt figyelmet fordít a teljes értéklánc különböző szakaszaira, elsősorban a termelési és feldolgozási pontok ellenőrzésére. Emellett hangsúlyt fektet az állategészségügyi kihívások megelőzésére is, különös tekintettel az ellenőrizetlen haltelepítésekből eredő fertőzések megakadályozására.

A projekt részeként beszerzésre kerülő új ellenőrzési eszközök, szoftverek és képzések révén nő a helyszíni vizsgálatok hatékonysága, ezáltal a fejlesztés számottevő segítséget nyújt az illegális halkereskedelem visszaszorításában.

A program hatékonyságát növeli a projektben megvalósuló informatikai fejlesztés, amely új szintre emeli a magyar halgazdálkodási ágazat digitális ellenőrzését, elősegítve az uniós szabályozási elvárások teljesülését.


 


Friss hírek

2026. augusztus 7, péntek

Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Tovább >

2026. augusztus 6, csütörtök

Szüret után is alkalmazható három növényvédő szer az amerikai szőlőkabóca ellen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) három növényvédő szer – Decis Forte, Klartan 24 EW, Oroganic – engedélyokiratát módosította, így azok a szüretet követően, egészen a vesszőérettség (BBCH 91) stádiumáig felhasználhatóak a szőlőben. A kiterjesztések célja, hogy a korai érésű szőlőkben is legyen lehetőség a károsító elleni további védekezésre. Az Oroganic készítmény kis kiszerelésben kiskerti felhasználók számára is elérhető és ökológiai termesztésben is engedélyezett.

Tovább >

null A szívféreg a kutyákra halálos veszélyt jelent, de a gazdik is megfertőződhetnek

A szívféreg a kutyákra halálos veszélyt jelent, de a gazdik is megfertőződhetnek

2017. május 15, hétfő

Évek óta hallani róla, hogy hazánkban is megjelent már a kutyákat halálos veszéllyel fenyegető megbetegedés, a szívférgesség. A fertőzés kórokozója szúnyogok által terjed, így tavasszal és nyáron kiemelten oda kell figyelni a megelőzésre, főleg a vízpartokon. Mivel a szívférgesség egyre elterjedtebb, ezért a május 10-i szívférgesség napja erre a betegségre kívánja felhívni a figyelmet, amellyel egyébként még a gazdik is megfertőződhetnek. 

Ünnepélyes keretek között jelentették be a téma szakértői, hogy május 10-ét az idei évtől kezdődően a szívférgesség napjává nyilvánították Magyarországon. Mivel itt a tavasz és kezdődik a szúnyogszezon, ezért a kutyájukkal együtt kikapcsolódni vágyóknak a pihenés mellett a vízparti veszélyekre is oda kell figyelniük. Az itt élő vérszívók ugyanis csípéseik révén megbetegedéseket okozhatnak: ezek közül az egyik legveszélyesebb a szívférgesség, amely a kutyákat halálos veszéllyel fenyegeti!

„Számunkra is kiemelten fontos az állatvédelem témája, ezért törekszünk arra, hogy munkánkkal, szakmai tapasztalatainkkal segítséget nyújtsunk az állattartóknak, valamint a témát felkaroló szakmai és civil szervezeteknek, de mi magunk is számítunk tanácsaikra, javaslataikra” – mondta el a rendezvényen Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, aki hangsúlyozta, hogy az állatvédelem szerves része a kutyák egészségére való odafigyelés is.

„Szívügyünk a kutyák szívének egészsége, ezért az idei évtől kezdve a szívférgesség napján, május 10-én szeretnénk minden kutyást arra emlékeztetni, hogy a szúnyogok által terjesztett szívférgesség sok esetben halálos megbetegedés. Szeretnénk, hogy május 10-e az állatorvosi társadalom támogatásával a szívférgesség elleni küzdelem napjaként kerülhessen be a felelős állattartók és az állatorvosok kalendáriumába. Mivel ez a dátum erősen köthető a balatoni kutyás szezon kezdetéhez is, amelyet a gazdik nagy lelkesedéssel várnak, ezért ez a kezdeményezés a felelős és kulturált állattartást is szolgálja” – mondta el Dr. Aladics Balázs állategészségügyi szakember, aki magáról a szívférgességről is fontos információkat osztott meg.

„A szívféreg akár 30 cm hosszúra is megnő és 7-10 évig is élősködhet a kutya tüdejének nagyobb ereiben, ahol fejlődik, szaporodik és vándorol, súlyos egészségügyi problémákat okozva. A szívférgességgel az ember is megfertőződhet, de mivel a lárva nem tud teljesen féreggé fejlődni a szervezetünkben, a szívférgesség ránk nem jelent halálos veszélyt. Viszont a féreg lárvája bekerülhet a tüdőnkbe ahol gócos elváltozásokat okozhat, amelyek mellkasi röntgenvizsgálat alkalmával más problémának tűnhetnek” – tette hozzá a szakember.

Dr. Fekete Mónika kisállat klinikus szakállatorvos elmondta, hogy a szívférgesség Magyarországon az elmúlt 5-6 évben jelent meg. „A kutyák egészségének védelmében egyrészt a szívféreg fertőzés megelőzése fontos, másrészt a szívféreg terjesztéséért felelős szúnyogok csípéseinek megakadályozása. Nagyon fontos emellett az is, hogy évente szívférgesség szűrésre vigyük kutyánkat az állatorvoshoz, ahol megelőző kezelést is kap” – mondta el a szakember, aki azt is kiemelte, hogy mivel a vízpartokon a szúnyogok előfordulása gyakoribb, így például Szegeden vagy a Balaton partján is fokozottabb a veszély.

Évről-évre egyre többen érkeznek négylábú kedvencükkel kikapcsolódni, nyaralni a Balaton-partra és a környező településekre, ezért tartottuk fontosnak elindítani a Kutyabarát Balaton kezdeményezést” – mondta el Fekete Tamás, a Balaton Turizmus Szövetség alelnöke.

„A Kutyabarát Balaton Élménykalauz segítségével például a Balatonnál kutyával is látogatható éttermekről, szállásokról, strandokról, turisztikai látnivalókról, állatorvosokról lehet tájékozódni. A térképet nyomtatott formában hamarosan már minden érdeklődő elérheti a balatoni turisztikai irodákban és a nagyobb városokban, de minden fontosabb információ megtalálható online is” – mondta el a Kutyabarát Balaton projekt alapítója, Sziládi-Kovács Tibor, aki figyelmeztetett arra is, hogy a magyar tengerhez látogatók a kellemes időtöltés közben se feledkezzenek meg a szúnyogok és a szívférgesség elleni védekezésről.

Forrás: kutyabarat.hu/FM


Friss hírek

2026. augusztus 7, péntek

Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Tovább >

2026. augusztus 6, csütörtök

Szüret után is alkalmazható három növényvédő szer az amerikai szőlőkabóca ellen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) három növényvédő szer – Decis Forte, Klartan 24 EW, Oroganic – engedélyokiratát módosította, így azok a szüretet követően, egészen a vesszőérettség (BBCH 91) stádiumáig felhasználhatóak a szőlőben. A kiterjesztések célja, hogy a korai érésű szőlőkben is legyen lehetőség a károsító elleni további védekezésre. Az Oroganic készítmény kis kiszerelésben kiskerti felhasználók számára is elérhető és ökológiai termesztésben is engedélyezett.

Tovább >