Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv

Az Európai Unió által 2009-ben elfogadott, a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke értelmében minden tagállamnak Nemzeti Cselekvési Tervet (NCST) kell kidolgoznia.
Ebben konkrét célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédő szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a növényvédőszer-használat mezőgazdasági eredetű kockázata.
A cselekvési terv kidolgozása során a fentieken túl szem előtt kell tartani a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmét, és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, az ún. Víz Keretirányelvben (VKI) megfogalmazott fő elveket. A VKI bevezetett egy új rendszert a vizek kémiai szennyezésének ellenőrzésére és a megelőzésre, melyet a vízgyűjtőgazdálkodási tervekben kell részletesen bemutatni. A VKI előírja egy ún. elsőbbségi anyagokat tartalmazó lista összeállítását, valamint ezek környezetminőségi határértékeinek megállapítását (EQS irányelv, 2008/105/EK). Elsőbbségi anyagok azok a kémiai szennyező anyagok, köztük a növényvédő szerek is, melyek károsíthatják a vízi ökoszisztéma működését vagy az emberi egészséget. Felszín alatti vizek esetében a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 118/2006/EK irányelv minőségi előírásokat határoz meg a növényvédő szerekre és származékokra, melyek túllépése esetén intézkedéseket kell tenni a jó állapot visszaállítására. A felszíni vizekre vonatkozóan a VKI és EQS irányelv előírja továbbá az elsőbbségi anyagok rendszeres monitorozását, a vizek kémiai állapotának értékelését, és ahol a környezetminőségi határérték túllépése tapasztalható, ott alap és kiegészítő intézkedési programokat kell végrehajtani.
1989 és 2009 között 60%-kal csökkent Magyarországon a felhasznált növényvédő szerek mennyisége. Az Európai Közösséghez történt csatlakozás óta az engedélyezési hatóság több száz növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét vonta vissza, és ezek egy jelentős részét azért, mert az európai uniós felülvizsgálat során e növényvédő szerek hatóanyagairól nem bizonyosodott be, hogy használatuk megfelel a legszigorúbb biztonsági követelményeknek. Az Európai Bizottság idő közben elkészítette a kockázatot jelentő helyettesítendő anyagok listáját, mely lista folyamatosan felülvizsgálatra kerül. Fontos, hogy minél hamarabb megoldjuk azon, hazánkban engedélyezett növényvédő szerek kiváltását, melyek kivonása várható, vagy indokolt az erről szóló uniós engedélyezési rendelet – a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK (2009. október 21.) európai parlamenti és a tanácsi rendelet – alapján.
Mivel a növényvédő szerek tisztán természetes mértékegységben (kg, l) kifejezett felhasználási mennyiségének csökkenése már nem feltétlenül esik egybe a környezeti és egészségi kockázatok csökkenésével, ezért a Nemzeti Cselekvési Terv célja mindenekelőtt a növényvédőszer-használatból adódó kockázatok mérséklése és az okszerű, szakszerű használat általánossá tétele. Az eddig megtett szigorítások mellett továbbra is célunk, hogy a növényvédő szer használata mezőgazdasági tevékenység fenntartásához, a növények és növényi termékek károsítóktól való megvédéséhez, és a jó minőségű, biztonságos élelmiszer megtermeléséhez szükséges szinten és módon történjen. Ezen cél elérésének útja az integrált növényvédelem alkalmazása valamennyi területen, ahol növényi terméket állítanak elő.
A Nemzeti Cselekvési Tervet a Növényvédelmi Bizottság elfogadását követően 5 évente felülvizsgálja. 2024-ben sor került az NCST második felülvizsgálatára is, ezen felülvizsgált terv 2024-2028 időszakra érvényes.
A felülvizsgált cselekvési terv fő célja a továbbiakban is az, hogy visszaszorítsa az okszerűtlen, illetve helytelen növényvédő szer felhasználást, előmozdítsa az integrált növényvédelem, valamint a biztonságosabb alternatív növényvédelmi technológiák kidolgozását és bevezetését Magyarországon. A technológia fejlődését jelzi az is, hogy a légi növényvédelemre vonatkozó hazai szabályozás a hagyományos légi mezőgazdasági járműveken túlmenően már tartalmazza a pilóta nélküli légi járművel (drón) történő növényvédő szer kijuttatásra vonatkozó speciális feltételeket is.