Vissza

Az integrált növényvédelem általános elvei

Az integrált növényvédelem általános elvei

Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság, amely a növényi és állati eredetű élelmiszerekkel szemben támasztott szigorú követelményekkel többek között a fogyasztó jogos érdekeit, igényeit fogalmazza meg és képviseli.

Gazdasági növényeink termesztéstechnológiájának fontos része a termés mennyiségét vagy minőségét veszélyeztető károsítók elleni védekezés. Azonban a növénytermesztés során alkalmazott termesztéstechnológiának olyannak kell lennie, hogy fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas, megfelelő minőségű és egészséges növényi terméket hozzon létre, amely nem tartalmaz az emberi egészségre ártalmas vegyületet. Ennek egyik legjobb útja az integrált növényvédelem/gazdálkodás alkalmazása.

A környezet és az egészség védelmét maximálisan szem előtt tartó, a biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat megőrző, de egyúttal jövedelmezőséget is biztosító, és kiváló minőségű, egészséges termékeket előállító integrált gazdálkodási rendszer kidolgozásához és elterjesztéséhez alapvetően fontos a kellő szakmai ismeret, az egységes megközelítésmód és a harmonizált gyakorlat.

Ennek érdekében az Európai Unió irányelvvel szabályozta a növényvédő szerek fenntartható módon történő alkalmazását, 2014-től kötelezően előírva az integrált növényvédelem alkalmazását a tagországokban.

Az integrált növényvédelem alapelveit hazánkban a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. melléklete tartalmazza. Ezen alapelvek a következők:

1. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására az agrotechnikai, biológiai, biotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során az alábbi eszközöket kell alkalmazni:

1.1.Megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek

  • vetésváltás;
  • tápanyag-gazdálkodás;
  • fajta/hibridmegválasztás;
  • vetéstechnológia- és –időzítés;
  • növényápolás;
  • betakarítás, szállítás, tisztítás, tárolás.

1.2.Rezisztens vagy toleráns növényfajták, fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok

1.3.Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerinti meszezés és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító öntözési vagy vízelvezetési eljárások

1.4.A károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával

1.5.A gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezeteknek a fokozott védelme, és tevékenységük erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belüli és kívüli ökológiai infrastruktúrákkal.

2. Növényvédelmi előrejelzés

Környezetkímélő, gazdaságos és eredményes növényvédelmi technológiát csak üzemi előrejelzésre alapozva lehet kidolgozni. Az eredményes növényvédelemhez elengedhetetlen a növényvédelmi helyzet alakulásának folyamatos megfigyelése, előrejelzése. A gazdálkodók munkájának támogatására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával (MNMNK) együttműködésben növényvédelmi előrejelzési szolgáltatást üzemeltet. A NAK növényvédelmi portálján területre és növénykultúrára lebontva férhetőek hozzá az információk. A www.novenyvedelem.nak.hu oldalon térítésmentesen elérhető szolgáltatás alapvető célja, hogy a gazdák saját gazdaságukban hatékonyabb növényvédelmi intézkedéseket végezhessenek. A növényvédelmi kezelések okszerű és optimális időben történő végrehajtásával nemcsak a gazdaságosság növekszik, hanem a környezet terhelése is csökkenthető, és nem utolsósorban megbízható, egészséges élelmiszerek kerülnek a fogyasztók asztalára.

Jelentős fejlesztéseket valósítottak meg növényvédő szer gyártó cégek az elmúlt években Magyarországon, amelyek az ország számos tájegységére, borvidékére online felületen biztosítanak védekezési döntést megalapozó információkat a termelők számára, pl. repcében repce-fénybogár, kukoricában kukoricamoly elleni védekezéshez (DuPont Evalio AgroSystems), vagy időjárási-, betegség- és kártevő előrejelzési SMS szolgáltatás (Bayer CropScience), ill. alma-, szőlő-, szántóföldi növény betegség-előrejelzési szolgáltatás (Syngenta) stb. A szőlő aranyszínű sárgaság kórokozóját terjesztő amerikai szőlőkabóca fejlődésmenetének és rajzásdinamikájának az előrejelzésére a NÉBIH és a megyei KH-ok országos károsító monitoring rendszert működtetnek, amelynek az adatai, eredményei a NÉBIH honlapján elérhetők.

A kórokozók előrejelzése tekintetében a külföldi szereplők mellett új hazai fejlesztők is megjelentek a piacon (pl.: SmartVineyard, Unicomp Informatikai Kft.). Ezek a fejlesztők projekttámogatások segítségével az utóbbi években jelentős műszer- és szoftverfejlesztéseket hajtottak végre. Ez utóbbi részét képezi a különböző kórokozó fertőzési veszélyhelyzetek elemzése és integrálása az előrejelzési rendszerbe.

3. A folyamatos megfigyelés (monitoring) eredményei alapján a hivatásos felhasználónak el kell döntenie, hogy kell-e, és ha igen, mikortól kell növényvédelmi intézkedéseket alkalmazni. A szilárd és tudományosan megalapozott küszöbértékek a döntéshozatal elengedhetetlen elemei. A károsítók esetében a kezelést megelőzően figyelembe kell venni a régióra, a konkrét területekre, a terményekre, és a különleges éghajlati viszonyokra meghatározott küszöbértékeket, ha lehet.

4. A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a hatásos, környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét

5. A felhasznált peszticideknek a célnak a lehető legmegfelelőbbnek kell lenniük, és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve.

6. A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartaniuk (pl.: csökkentett adagok, kevésbé gyakori alkalmazás vagy részleges alkalmazás révén), figyelembe véve azt, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak a kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.

A rezisztencia problémák feltérképezésére herbicid rezisztencia monitoring laboratórium működik Tatán. A megyei növényvédelmi hatóságok szakmai feladatai között szerepel a rezisztencia gyanú figyelemmel kísérése, mintagyűjtés végzése a rezisztenciát igazoló vizsgálatokhoz. Az utóbbi években a szulfonil-karbamid rezisztens fenyércirok terjedésének feltérképezésével, a rezisztens fenyércirok elleni védekezés lehetőségeivel is foglalkozott a NÉBIH és a megyei KH NTO-ok. A védekezési javaslatainkban kiemelt helyen szerepelnek a megelőző nem növényvédő szer használaton alapuló technológiai elemek. Az agrotechnikában, így a vetésforgóban rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki kell használni, mivel a fenyércirok sűrű térállású kultúrákban (kalászosok, repce) kevésbé kap életteret. A problémával legnagyobb területen érintett Fejér megyében több kísérletet végeztek a Fejér megyei KH NTO szakemberei, amelyekben a rezisztens fenyércirok ellen a kémiai védekezés mechanikai gyomirtással való kiegészítését vizsgálták.

7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.

Ha ismert a valamely növényvédelmi intézkedéssel szembeni rezisztencia kialakulásának a kockázata, és ha a károsítók szintje peszticidek ismételt alkalmazását követeli meg a növényeken, a rezisztencia kialakulását gátló hatékony stratégiákat kell alkalmazni a termékek hatékonyságának megőrzéséhez. Ebbe beletartozhat a különböző hatást kifejtő többféle peszticid használata.

8. A peszticidek használatáról vezetett nyilvántartás, valamint a károsítók nyomon követése alapján a hivatásos felhasználónak meg kell vizsgálnia a korábban alkalmazott növényvédelmi intézkedések hatékonyságát.

További elérhető anyagok az integrált növényvédelemről:

2013-ban a NÉBIH megjelentette Az integrált termesztés alapelvei – Ültetvények és Az integrált termesztés alapelvei – Szántóföldi kultúrák 30-30 oldalas kiadványokat, amelyek összefoglalják az integrált szemléletű gyümölcs-, szőlő- és szántóföldi növénytermesztés legfontosabb elemeit. A kiadványokat a NÉBIH és valamennyi megyei kormányhivatal szakmai rendezvényeken terjesztették, pl. növényvédelmi szakirányítók kötelező továbbképző tanfolyamain, szakmai tanácskozásokon és bemutatókon. A NÉBIH NTAI mindkét kiadványt frissítette 2017-ben.

2013-ban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program  (ÚMVP) An11 kódszámú Integrált növény- és talajvédelem című képzési programhoz a NÉBIH munkatársai 39 kultúra integrált növényvédelmi technológiáját dolgozták ki. Az oktatási anyaghoz kérdéssort állítottak össze.

A Növényvédelem folyóirat évente több számban jelenteti meg különböző növényfajok növényvédelmi technológiáját. Ezekben a legújabb környezetkímélő technológiai megoldások megtalálhatók.

Több hazai agrár-felsőoktatási intézményben az agrár- és kertészmérnök BSc alapképzésekben, illetve a növényorvos MSc szintű képzésekben az Integrált növényvédelem alaptantárgyként szerepel. A tananyag évről-évre megújításra kerül. Ezzel biztosítható, hogy a növényvédelmet irányító szakemberek az integrált szemléletnek megfelelően folytassák tevékenységüket.

Kapcsolódó anyagok:

A NÉBIH NTAI 2012-ben indította el a kiskultúrás projektjét, hogy csökkentse azon technológiai hiányosságokat, amelyek a kis területen termesztett növénykultúrákban a termelőket leginkább akadályozzák a termelésben. Az engedélyező hatóság szoros kapcsolatban van a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a szakmai szervezetekkel és szakmaközi, illetve érdekképviselet szervekkel. Rendszeresen kikéri az említett szervezetek véleményét, és az alapján dönt a legfontosabb megoldásra váró kiskultúrás engedélyezési feladatokról. A projekt keretében a NÉBIH a megyei KH-okkal közösen végzett és végez szermaradék-analitikai vizsgálatokat, amelyek szükségesek a kiskultúrás engedély kiadásához. Míg 2012-ben 6 db kiskultúrás engedély kiadására került sor, a célzott projekt indítását követően 3-6 szorosára nőtt az évenkénti kiskultúrás engedélyek száma (2013-2016. között 19 - 36 db/év között változott).


Friss hírek

Tájékoztatás a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerrel kezelt kukorica és napraforgó területekről szóló bejelentések 2018. évi rendjéről
2018. április 12, csütörtök

Tájékoztatás a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerrel kezelt kukorica és napraforgó területekről szóló bejelentések 2018. évi rendjéről

Korábbi EK műtrágya nyilvántartások
2018. március 5, hétfő

Korábbi EK műtrágya nyilvántartások

Tovább korlátozódik a klórpirifosz tartalmú növényvédő szerek felhasználása
2018. február 5, hétfő

Tovább korlátozódik a klórpirifosz tartalmú növényvédő szerek felhasználása

Környezettudatos felhasználók részére: növényvédelemben felhasználható, nem engedélyköteles termékek
2018. január 9, kedd

Környezettudatos felhasználók részére: növényvédelemben felhasználható, nem engedélyköteles termékek

Meghívó az Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban (XXXIV.) című konferenciára
2017. november 17, péntek

Meghívó az Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban (XXXIV.) című konferenciára

Oxifluorfen hatóanyagú készítmények visszavonása
2017. július 7, péntek

Oxifluorfen hatóanyagú készítmények visszavonása

Zöldítéskor ügyeljünk a beporzó rovarokra!
2017. május 15, hétfő

Zöldítéskor ügyeljünk a beporzó rovarokra!

Módosult a cimoxanil hatóanyag tartalmú gombaölő permetezőszerek felhaszmálhatósága
2017. április 28, péntek

Módosult a cimoxanil hatóanyag tartalmú gombaölő permetezőszerek felhaszmálhatósága

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása
2017. április 28, péntek

Pyranica 20 WP atka- és rovarölő permetezőszer engedélyokiratának módosítása

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában
2017. április 11, kedd

Fontos határidő közeledik az anyagok és keverékek osztályozásában, címkézésében és csomagolásában

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról
2017. február 16, csütörtök

A növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálatáról

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül
2016. december 8, csütörtök

Számos glifozát készítmény engedélye visszavonásra kerül

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól
2016. szeptember 12, hétfő

Fajleírás-boom a mikroszkóp alól

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs
2016. május 3, kedd

II. Európai Szelídgesztenye Kongresszus (II. European Congress on Chestnut) a NÉBIH társszervezésében - szelídgesztenye-gubacsdarázs

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
2016. május 2, hétfő

Magyarországon is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!
2016. május 2, hétfő

Mentsük meg a Magyarországi szelídgesztenye állományt a gubacsdarázstól!