2025. szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 864 baromfitartó gazdaságban, 223 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 9.515 db vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Észak-macedón Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
Frissítve: 2026.08.07.
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az elmúlt 30 napban Európában összesen 1 baromfi tartó gazdaságban, 2 fogságban tartott madarakat tartó létesítményből és 45 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Norvégia.
Frissítés: 2026.08.07.
Baromfitartó gazdaságok:
|
Ország |
Kitörések száma |
Állatlétszám |
|
Németország |
1 |
3 500 |
Fogságban tartott madarak:
|
Ország |
Kitörések száma |
Állatlétszám |
|
Hollandia |
1 |
172 |
|
Lengyelország |
1 |
500 |
|
Összesen |
2 |
672 |
Vadmadarak:
|
Ország |
Kitörések száma |
Darabszám |
|
Ausztria |
1 |
1 |
|
Dánia |
1 |
1 |
|
Finnország |
1 |
1 |
|
Hollandia |
21 |
21 |
|
Lengyelország |
1 |
1 |
|
Nagy-Britannia |
1 |
1 |
|
Németország |
11 |
11 |
|
Norvégia |
4 |
7 |
|
Svédország |
1 |
1 |
|
Összesen |
42 |
45 |
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az elmúlt évben egy újabb, paradicsomot károsító vírus került a növényegészségügy látóterébe.
A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) a tobamovírusok csoportjába tartozik.
Legfontosabb gazdanövényei: a paradicsom és a paprika, vadon élő gazdanövényei a fekete csucsor (Solanum nigrum) és a kőfali libatop (Chenopodium murale).
Igazolt előfordulásai:
A vírus első hivatalosan megerősített kimutatása 2014-ben Izraelben történt, majd 2015-ben Jordániában azonosították. Európában 2018-ban az olaszországi Szicíliában és Németországban azonosították először. Szicíliában 2019. elején újra felbukkant. A németországi fertőzést a hatóság felszámolta. Az európai esetek elszigetelt fertőzések voltak.
A Tomato brown rugose fruit virus 2019. elején került fel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) figyelemfelkeltő listájára (Alert list), ahol a nem karantén szervezetek, de potenciális veszélyt jelentő károsítók vannak felsorolva. Ezen károsító gyanúja esetén, mint Magyarországon elő nem fordult nem-honos károsítót, be kell jelenteni a megyei Kormányhivatalnak.
Tünetei: a paradicsomon levélen és termésen is észlelhetők. A tünetek leginkább a növény felső levelein jelennek meg, a levél felülete ráncos, érdes lesz, klorotikus foltok jelennek meg rajta, az erek sárgulnak, és bizonyos esetekben elkeskenyedik a levéllemez.
A terméseken sárgás vagy barnás foltok jelennek meg, ezek felülete később érdessé válik, így friss piaci értékesítésre alkalmatlanok. A termések szabálytalanul növekedhetnek, deformáltakká is válhatnak.
A tünetek megjelenését és változatait befolyásolja a fajta, a fény, a hőmérséklet és a növény tápanyag ellátottsága. A vírus a legsúlyosabb tüneteket a fiatal palántákon okozza.
Miért veszélyes?
A vírus terjedhet palántával és vetőmaggal, de a legfőbb veszélyessége abban rejlik, hogy fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön, cipőn, ruhán, a paradicsom szállítására használt göngyölegen, így könnyen átvihető a hajtatóházak között. Nagyobb távolságra akár fertőzött területről származó paradicsom terméssel is eljuthat.
A vírus további kockázata, hogy az egyéb tobamovírusokra (TMV, ToMV) kifejlesztett Tm-22 rezisztenciagén nem biztosít ellene védelmet, így fertőzést tud okozni a rezisztens fajtákon is.
A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:
A károsítóról további információ az EPPO honlapján található.
A képek forrása: https://gd.eppo.int/taxon/TOBRFV/photos
Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.
Tovább >A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) három növényvédő szer – Decis Forte, Klartan 24 EW, Oroganic – engedélyokiratát módosította, így azok a szüretet követően, egészen a vesszőérettség (BBCH 91) stádiumáig felhasználhatóak a szőlőben. A kiterjesztések célja, hogy a korai érésű szőlőkben is legyen lehetőség a károsító elleni további védekezésre. Az Oroganic készítmény kis kiszerelésben kiskerti felhasználók számára is elérhető és ökológiai termesztésben is engedélyezett.
Tovább >
