Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

2026. január 16, péntek

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

A fertőzött egyedeket Baranya vármegye ASP-vel fertőzött területén találták meg.  A fertőzés, az ASP vaddisznókban történő természetes terjedésével kerülhetett át Horvátországból. Az esetek megerősítését követően a hatóság további három vadgazdálkodási egységet nyilvánított fertőzötté, míg öt vadgazdálkodási egység területét pedig magas kockázatú kategóriába sorolta át. 
Fontos kiemelni, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az általa okozott gazdasági kártétel adja, amely egyrészt a megbetegedett állatok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból ered. Éppen ezért kiemelten fontos a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása, melyhez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.
A hatóság kéri az állattartókat, hogy amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot!
A betegségről, az elrendelt előírásokról és korlátozásokról, illetve az érintett területekről szóló részletes, folyamatosan frissülő információk a Nébih portálon megtekinthetők:
https://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis 


Friss hírek

2026. január 16, péntek

Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról

A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki. Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.

Tovább >

2026. január 14, szerda

Csökkentek az adminisztratív feladatok az eGN-ben

2026. január 5-én elfogadásra került a gazdálkodók adminisztratív feladatainak mérséklése érdekében módosított, 2026-os évre vonatkozó csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló formanyomtatvány. A Gazdálkodási Napló a hatályos jogszabályoknak és pályázati felhívásoknak megfelelően a továbbiakban is vezethető papíralapon, illetve elektronikus úton egyaránt.

Tovább >

Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról

2026. január 16, péntek

A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki. Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.

Hazánk és az Európai Unió (EU) számára fontos az ASP megelőzése, ellenőrzése és felszámolása, mivel egyaránt súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztésre, a vaddisznó populációra és a környezetre. A téma kiemelt jelentőségét mutatja, hogy uniós előírás szerint minden tagállamnak nemzeti akciótervvel kell rendelkeznie a vaddisznóállomány szabályozására. Magyarország új ASP Akcióterve elkészült, az országos főállatorvos pedig a következő öt évre 2026. január 5-én elfogadta.

Az új ASP Akcióterv 2026. január 5-től 2031. február 28-ig terjedő időszakra és az ország teljes területére vonatkozik. A dokumentum, többek között összeveti az aktuális tudományos eredményeket az Európai Bizottság iránymutatásaival. Kiemelten foglalkozik a diagnosztikai kilövés, a vadászat, a befogás, a takarmányozás, valamint a kerítéssel történő védekezés témakörével. Új fejezetet szentel az ASP Tanácsadói Hálózat működésének és feladatainak, valamint részletezi a vadászati és diagnosztikai tevékenységek lehetséges negatív hatásait a védett fajokra és területekre, továbbá az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket a védett területeken.

A szabad területi vaddisznóállomány esetében továbbra is a cél a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km² állománysűrűség elérése és fenntartása. Azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik 2025. február 28-ig elérték és 2026. február 28-ig meg is tartják ezt a szintet, hosszú távú cselekvési tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tartják fent ezt az állománysűrűséget. Akik nem érték el a célértéket, vagy 2026. február 28-án ismét meghaladják azt, legkésőbb 2027. február 28-ig kötelesek elérni a kívánt állománysűrűséget, és ennek megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Az új Akcióterv szerint a tervek elbírálása a vármegyei főállatorvos feladata, míg a Tanácsadó Hálózat az Országos Járványvédelmi Központ iránymutatásával kidolgozza azon vadászatra jogosultakkal kapcsolatos intézkedések elveit, amelyek területén nem sikerül elérni 2027. február 28-ig a kívánt állománysűrűséget. Az intézkedések tartalmazni fogják a vadászatra jogosultak felelősségre vonásának, valamint a vaddisznóállomány gyérítésére vonatkozó külső segítség igénybevételének szabályait. 

Az ASP akcióterv elérhető a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/902001/Nemzeti+Akcioterv+a+vaddisznoallomany+szabalyozasarol+2.0.pdf 


Friss hírek

2026. január 16, péntek

Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2026. január 14, szerda

Csökkentek az adminisztratív feladatok az eGN-ben

2026. január 5-én elfogadásra került a gazdálkodók adminisztratív feladatainak mérséklése érdekében módosított, 2026-os évre vonatkozó csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló formanyomtatvány. A Gazdálkodási Napló a hatályos jogszabályoknak és pályázati felhívásoknak megfelelően a továbbiakban is vezethető papíralapon, illetve elektronikus úton egyaránt.

Tovább >

null Új veszélyt jelenthet a paradicsomot károsító ToBRFV vírus Európában

Új veszélyt jelenthet a paradicsomot károsító ToBRFV vírus Európában

2019. május 23, csütörtök

Az elmúlt évben egy újabb, paradicsomot károsító vírus került a növényegészségügy látóterébe.
 

A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) a tobamovírusok csoportjába tartozik.

Legfontosabb gazdanövényei: a paradicsom és a paprika, vadon élő gazdanövényei a fekete csucsor (Solanum nigrum) és a kőfali libatop (Chenopodium murale).

Igazolt előfordulásai:

A vírus első hivatalosan megerősített kimutatása 2014-ben Izraelben történt, majd 2015-ben Jordániában azonosították. Európában 2018-ban az olaszországi Szicíliában és Németországban azonosították először. Szicíliában 2019. elején újra felbukkant. A németországi fertőzést a hatóság felszámolta. Az európai esetek elszigetelt fertőzések voltak.

A Tomato brown rugose fruit virus 2019. elején került fel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) figyelemfelkeltő listájára (Alert list), ahol a nem karantén szervezetek, de potenciális veszélyt jelentő károsítók vannak felsorolva. Ezen károsító gyanúja esetén, mint Magyarországon elő nem fordult nem-honos károsítót, be kell jelenteni a megyei Kormányhivatalnak.

Tünetei: a paradicsomon levélen és termésen is észlelhetők. A tünetek leginkább a növény felső levelein jelennek meg, a levél felülete ráncos, érdes lesz, klorotikus foltok jelennek meg rajta, az erek sárgulnak, és bizonyos esetekben elkeskenyedik a levéllemez.

A terméseken sárgás vagy barnás foltok jelennek meg, ezek felülete később érdessé válik, így friss piaci értékesítésre alkalmatlanok. A termések szabálytalanul növekedhetnek, deformáltakká is válhatnak.

A tünetek megjelenését és változatait befolyásolja a fajta, a fény, a hőmérséklet és a növény tápanyag ellátottsága. A vírus a legsúlyosabb tüneteket a fiatal palántákon okozza.

Miért veszélyes?

A vírus terjedhet palántával és vetőmaggal, de a legfőbb veszélyessége abban rejlik, hogy fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön, cipőn, ruhán, a paradicsom szállítására használt göngyölegen, így könnyen átvihető a hajtatóházak között. Nagyobb távolságra akár fertőzött területről származó paradicsom terméssel is eljuthat.

A vírus további kockázata, hogy az egyéb tobamovírusokra (TMV, ToMV) kifejlesztett Tm-22 rezisztenciagén nem biztosít ellene védelmet, így fertőzést tud okozni a rezisztens fajtákon is.

A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:

  • a megbízható forrásból való szaporítóanyag beszerzése
  • jó tápanyag ellátottság biztosítása, a növény megfelelő fény és hőmérsékleti viszonyok közötti nevelése, a vegetatív és generatív részeinek egyensúlyban tartása
  • a tünetes növények eltávolítása
  • higiéniai eljárások alkalmazása mind a személyi állomány, mind az eszközök vonatkozásában,
  • a göngyöleg és a mechanikai eszközök fertőtlenítése

A károsítóról további információ az EPPO honlapján található.

A képek forrása: https://gd.eppo.int/taxon/TOBRFV/photos


Friss hírek

2026. január 16, péntek

Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2026. január 16, péntek

Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról

A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki. Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.

Tovább >