A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a 45/2012/VM rendelet 17. § (3) bekezdése által előírt éves állati melléktermék jelentésére elektronikus felületet fejlesztett ki.
Legutóbb módosítva: 2024.11.22
FIGYELEM! 2023-as tárgyévre meghosszabbítottuk a bejelentési időszakot 2024.12.31-ig!
Kinek kell a 2023-as évre állati melléktermék jelentést beküldenie?
A következő tevékenységet végzőknek:
Az adminisztratív terhek csökkentését célzó kormányzati deregulációs törekvésekkel összhangban 2024. január 1-től módosult az állati melléktermékekre irányadó 45/2012. (V. 8.) VM rendelet.
A továbbiakban az elsődlegesen keletkezett és átadott állati eredetű melléktermékek mennyiségéről nem szükséges jelentést tennie például az állattartó telepeknek, vágóhidaknak, hús- tojás, tejüzemeknek, vendéglátóipari egységeknek, közkonyháknak, éttermeknek.
Viszont az átvett – esetlegesen továbbadott – állati eredetű melléktermék mennyiségét, és az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltetőnek továbbra is jelentenie kell telephelyenként a tárgyévet követő év március 1-jéig.
FIGYELEM! A 2023-as tárgyévre vonatkozó jelentési időszak meghosszabbodott 2024. 12. 31-ig!
További információt olvashat az alábbi linken:
https://portal.nebih.gov.hu/-/allati-mellektermek-elektronikus-bejelentesi-rendszer-mr-
Hol adjam le a jelentést?
Az úgynevezett MR felületen, mely a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén keresztül érhető el: https://allatimellektermek.nebih.gov.hu A fenti linkre kattintva is először a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén keresztül be kell jelentkezni az elektronikus ügyintézéshez!(https://upr.nebih.gov.hu/login)
Gyakran ismételt kérdéseket megtekintheti a következő linken:
https://portal.nebih.gov.hu/-/gyik-allati-mellektermek-bejelentesi-rendszer
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 19. §-a értelmében az állati melléktermék állati eredetű melléktermékek nyomonkövethetősége érdekében be kell tartani az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkének, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet 17. cikkének előírásait. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, valamint az állati eredetű melléktermékek szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, értékesítését, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles a keletkezett állati eredetű melléktermékekről nyilvántartást vezetni, és azt legalább két évig megőrizni.Ennek megfelelően a bevallói körbe tartoz(hat)nak többek között az alábbi létesítmények:
• fuvarozók
• állat eledel gyártók
• égető/megsemmisítő üzemek
• szerves trágya és talajjavítót előállító üzemek
• takarmány előállítók
• biogáz előállító üzemek
• oktatási, kutatási, diagnosztikai intézmények
• a 45/2012/VM (V.8.) rendelet által előírt engedélyes üzemek és nyilvántartott tevékenysége
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet által előírt állati melléktermék bevallási időszak minden év január 1-től március 1-ig tart, mely alatt a megelőző évre (időszakra) vonatkozó állati melléktermékekre vonatkozó adatokat kell megadni.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) Magyar Közlöny 205. számában megjelent legutóbbi módosítása értelmében a papíralapon történő éves jelentés leadás jogszabályi lehetősége a Járási Hivatalokban megszűnik.
A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 17.§ 2) bekezdését, valamint a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 4. mellékletét a 174/2023. (XII. 27.) AM rendelet 2024. január elsején hatályon kívül helyezte, így a 2024. március 1. határidőre vonatkozóan korábban fennálló jelentési kötelezettségük 2024. január elsejével megszűnt.
A 2023-as tárgyév vonatkozásában már csak azoknak a NÉBIH által nyilvántartott partnereknek kell állati eredetű melléktermék jelentést leadniuk a Rendelet 5. és 6. számú melléklete szerint, akik az átvett állati eredetű melléktermékek szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végzik.
FIGYELEM! Amennyiben technikai probléma miatt nem tudja leadni a felületen az éves állati eredetű melléktermék jelentését, úgy kérjük az alábbi sablonok közül az Ön számára relevánsat töltse ki, írja alá és beszkennelve küldje meg az allatimellektermek@nebih.gov.hu e-mail címre. Az e-mailben kérjük, hogy indokolja meg pontosan a technikai problémát!
45/2012. (V. 8.) VM rendelet mellékletei:
5. I. Jelentés a 2023. évben átvett állati eredetű melléktermékekről, az átadók szerinti bontásban (.docx)
5. II. Jelentés a 2023. évben átvett és kezelt állati eredetű melléktermékekről (.docx)
5. III. Jelentés a 2023. évben átvett és feldolgozva vagy feldolgozatlanul továbbadott állati eredetű melléktermékekről (.docx)
6. Jelentés a 2023. évben szállított állati melléktermékről(.docx)
Kérdés esetén ügyfélszolgálatos munkatársaink az alábbi e-mail címeken érhetőek el.
Nébih Ügyfélprofil Rendszerével, meghatalmazásokkal, általános jellegű kérdésekkel kapcsolatosan: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu
Állati melléktermékekkel, az MR szakrendszer használatával kapcsolatos szakmai kérdésekkel: allatimellektermek@nebih.gov.hu
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.
Tovább >Az elmúlt 30 napban Európában összesen 192 baromfitartó gazdaságban, 21 fogságban tartott madarakat tartó létesítményből és 842 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Albánia, Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-macedón Köztársaság, Feröer szigetek, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Nagy-Britannia, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna.
Frissítés: 2024.11.22.
Baromfitartó gazdaságok:
|
Ország |
Kitörések száma |
Állatlétszám (db) |
|
Albánia |
1 |
20 |
|
Ausztria |
5 |
147 879 |
|
Bulgária |
1 |
373 907 |
|
Cseh Köztársaság |
2 |
31 044 |
|
Észak-macedón Köztársaság |
1 |
4 |
|
Franciaország |
7 |
128 842 |
|
Hollandia |
1 |
22 793 |
|
Lengyelország |
9 |
729 985 |
|
Magyarország |
148 |
2 264 643 |
|
Nagy-Britannia |
2 |
23 268 |
|
Németország |
3 |
13 557 |
|
Olaszország |
8 |
305 162 |
|
Románia |
1 |
47 |
|
Törökország |
3 |
3 901 222 |
|
Összesen |
192 |
7 942 373 |
Fogságban tartott madarak:
|
Ország |
Kitörések száma |
Állatlétszám |
|
Cseh Köztársaság |
5 |
167 |
|
Észak-macedón Köztársaság |
1 |
37 |
|
Franciaország |
1 |
18 |
|
Lengyelország |
3 |
244 |
|
Moldovai Köztársaság |
3 |
312 |
|
Norvégia |
1 |
96 |
|
Szlovákia (Szlovák Köztársaság) |
4 |
93 |
|
Törökország |
1 |
204 |
|
Ukrajna |
2 |
1 230 |
|
Összesen |
21 |
2 401 |
Vadmadarak:
|
Ország |
Kitörések száma |
Darabszám |
|
Ausztria |
25 |
45 |
|
Cseh Köztársaság |
3 |
7 |
|
Feröer szigetek |
2 |
3 |
|
Franciaország |
4 |
8 |
|
Horvátország |
4 |
6 |
|
Izland |
3 |
3 |
|
Lengyelország |
15 |
48 |
|
Magyarország |
7 |
13 |
|
Moldovai Köztársaság |
1 |
3 |
|
Nagy-Britannia |
12 |
16 |
|
Németország |
27 |
28 |
|
Norvégia |
3 |
173 |
|
Olaszország |
24 |
26 |
|
Portugália |
2 |
2 |
|
Románia |
2 |
5 |
|
Spanyolország |
4 |
6 |
|
Svájc |
1 |
1 |
|
Szlovákia (Szlovák Köztársaság) |
4 |
399 |
|
Szlovénia |
25 |
50 |
|
Összesen |
168 |
842 |
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság: vajon érett, jó ízű lesz? A megfelelő érettség és a kellemes íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, ez a kérdés valahogy mégis a görögdinnye esetében vált különösen fontossá. Cikkünkben összegyűjtöttük, mire érdemes odafigyelni a vásárlás során.
A dinnyék szakértő ábrázattal való paskolása és/vagy kopogtatása, a több száz kilós dinnyehalom átválogatása a tökéletes példány kiválasztása érdekében, sajátos rítusa a nyárnak. A megfelelő dinnye kiválasztása a hagyomány szerint nagy figyelmet, tapasztalatot igényel, már-már művészet, igazi férfimunka, amelynek jutalma a megdicsőülés a valóban kiváló ízű dinnye megkóstolása után. De ha mégsem sikerült volna a kiválasztás, és szégyenszemre tököt vettünk dinnye képében, akkor nyilvánvalóan átvertek minket, csaló minden dinnyeárus és az idén amúgy is rosszak a dinnyék.
Az igazság az, hogy a görögdinnye érettségének a megállapítása valóban szakértelmet igényel, de leginkább a dinnyetermelőtől. Általában a táblán több helyről vett minták megkóstolása alapján döntik el a betakarítás időpontját, vagyis azt, hogy érett-e már a dinnye, vagy még szüksége van egy kicsi hízlalásra. Mivel a görögdinnyét a gyümölcsök többségéhez hasonlóan az ún. biológiai érettség állapotában fogyasztjuk, az érettség szintjére kóstolás nélkül is lehet következtetni bizonyos jelekből.
Árulkodó lehet a dinnye kocsánya, hiszen az érett gyümölcs már készen van, az anyanövényre már egyre kevésbé van szüksége, ennek megfelelően a kocsány kezd száradni, barnulni (a fán termő gyümölcsök ugyebár lepottyannak). Az erős, friss, zöld kocsányú dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget.
A csíkos héjú fajtáknál érdemes a színre is figyelni, a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín az érett állapotot jelzi. Az ütögetésre jelentkező kongó hang nem jelenti feltétlenül azt, hogy a dinnye megérett, sokszor csupán arra utal, hogy a dinnye belseje nincs megszakadva, magas a víztartalma. Ez az információ leginkább a szezon végén érdekes, amikor már arra is ügyelnünk kell, hogy kiszűrjük a túlérett, belül löttyedt dinnyéket.
A jó görögdinnye megvásárlása tehát nem kis mértékben a szerencsén is múlik, de az előzőekben említettek mellett az sem baj, ha van egy megbízható zöldségesünk, aki tudja, kitől kell hozni az árut ahhoz, hogy a vevők elégedettek legyenek.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nemrég kiadott tudományos jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a szacharin emberi fogyasztása biztonságos, ezért megemelte a megengedhető napi beviteli értéket (ADI), mely 5 helyett most már 9 mg/testtömeg kilogramm.
Tovább >
