A Bizottság betiltotta a biszfenol-A használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban
A Bizottság 2024. december 19-én elfogadta a biszfenol-A (BPA) élelmiszerekkel érintkező anyagokban való felhasználásának tilalmát. A korlátozás a BPA potenciálisan káros egészségügyi hatásai miatt lépett életbe.
A rendelkezést a BPA-nak és más, különleges veszélyes tulajdonságok tekintetében harmonizált osztályozású biszfenoloknak és biszfenolszármazékoknak az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokban és tárgyakban történő felhasználásáról szóló 2024/3190 uniós rendelet mondja ki.
A tilalom azt jelenti, hogy a BPA felhasználása és jelenléte nem engedélyezett olyan termékekben, amelyek élelmiszerrel vagy itallal érintkeznek, mint például a fémdobozok bevonata, lakkozott fedővel rendelkező befőttesüveg, az újrafelhasználható műanyag italos palackok, és egyéb konyhai eszközök.
Mi az a BPA?
A BPA olyan vegyi anyag, amelyet bizonyos élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok, például epoxigyanták előállítására használnak fémcsomagolások (például élelmiszer- és italdobozok), valamint tartós műanyagok (például újrafelhasználható italos palackok) előállítása vagy élelmiszerek feldolgozásához és szállításához használt berendezések bevonásához.
Kisebb mértékben használják olyan termékekhez is, mint a nyomdafestékek és a ragasztók, de más anyagok gyártásához is, például a BADGE, azaz a biszfenol-A-diglicidil-éter, amelyet élelmiszer-tároló és szállítótartályok epoxi alapú bevonataiban használnak.
Fontos kiemelni, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok sokkal szélesebb kategóriát alkotnak, mint az egyszer használatos élelmiszer-csomagolóanyagok és -csomagolások, amelyeket akkor használnak, amikor az élelmiszereket a fogyasztók számára csomagolják. Valójában az élelmiszerek előállításával, feldolgozásával, szállításával és tárolásával kapcsolatos összes anyag és berendezés élelmiszerrel érintkező anyagnak számít. Ide tartoznak az otthonok konyhájában található összes eszköz is (például edények), valamint az étkező asztalon lévő tárgyak (például tányérok, tálak, csészék és evőeszközök), de még az irodákban lévő kávéfőzők és vízhűtők is. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nem csak műanyagból készülnek, sok elemet különféle anyagokból, például fémből, kerámiából, üvegből, gumiból és papírból gyártanak.
Vegyi anyagok az emberi szervezetben
A HORIZON 2020 programban az EU által finanszírozott kutatás során a közelmúltban megmérték Európában a vegyi anyagok mennyiségét az emberek szervezetében és 11 európai ország felnőtt résztvevőinek 92%-ánál mutattak ki BPA-t a vizeletben. A talált BPA-szintek meghaladták az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által meghatározott biztonsági küszöbértékeket. Noha évtizedek óta használják, a legújabb adatok azt mutatják, hogy a BPA endokrin-romboló tulajdonságai mellett a korábban gondoltnál jóval alacsonyabb expozíciós szinten is hatással lehet az immunrendszerre.
A BPA betiltása az EU-ban
A tilalom az EU-tagállamok 2024. év eleji pozitív szavazatait, valamint a Tanács és az Európai Parlament vizsgálati időszakát követően lépett életbe és figyelembe veszi az EFSA legújabb tudományos értékelését. Az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a BPA potenciálisan káros hatással van az immunrendszerre, így javasolták annak tilalmát, melyet nyilvános konzultáció és az összes tagállammal folytatott kiterjedt szakmai egyeztetés követett.
2011. januárjában az EU-ban már betiltották a BPA használatát a polikarbonát cumisüvegek gyártásában. Az EFSA néhány évvel későbbi frissített véleményét követően 2018. szeptemberétől betiltották a BPA-t a csecsemőknek és három év alatti gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó műanyag palackokban és csomagolásban is. Ezzel egy időben az EU szigorúbb korlátozásokat vezetett be a műanyag élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok esetében a BPA-ra vonatkozóan, valamint ugyanazokat a határértékeket alkalmazta az olyan bevont anyagokra (például fémdobozokra) is, amelyek fő felhasználása, hogy élelmiszerekkel érintkezésbe kerülnek.
A közelmúltban az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és a tagállamok egy 148 biszfenolból álló csoportot értékeltek, és ezek közül 34 korlátozását javasolták az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges hormonális vagy reprotoxikus hatásai miatt.
Az EFSA 2023 áprilisában közzétett véleménye a tolerálható napi bevitelt (TDI) mindössze 0,2 nanogramm/ttkg-ra csökkentette az „ immunrendszerre gyakorolt potenciális káros hatások” alapján. Arra a következtetésre jutott, hogy a BPA jelenlegi expozíciós szintje minden korcsoportban kockázatot jelent a fogyasztókra. A véleményre adott azonnali válaszként javasolta a Bizottság 2023. júliusában a BPA betiltását az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, és kezdeményezett nyilvános konzultációt a 2024 év elején közzétett rendelettervezetettel kapcsolatban.
Mire vonatkozik a tilalom?
Az EU tagállamai 2024. júniusában elfogadták a tiltó rendelkezést, ezt követően az Európai Parlament és a Tanács zöld utat adott az uniós jogba való átültetésre.
A bevezetett tilalom egyaránt vonatkozik a BPA csomagolásban, például fémdobozokon használt bevonatokra, valamint a BPA felhasználására fogyasztási cikkekben, például újrafelhasználható műanyag italos palackokban, és egyéb konyhai eszközökben.
A rendelet a BPA mérési módszereivel kapcsolatban is hoz szabályokat, többek között a kimutatási határt is megállapítja, mely 1 μg/kg, kivéve, ha az európai uniós referencialaboratórium mást állapít meg.
Ezen kívül a rendelet megfelelőségi nyilatkozat kiállítását is kötelezővé teszi, melynek elemeit pontosan meghatározta a rendelet III. melléklete és aminek a kiskereskedelmet kivéve a szállítói lánc minden szereplőjénél rendelkezésre kell állnia a 8. cikkel összhangban.
Kivételek
Korlátozott számban, de vannak kivételek a tilalom alól azokra az esetekre, amikor nem állnak rendelkezésre biztonságos alternatívák. Ilyen lehet a műanyag szűrőmembránok gyártása, amelyek bizonyos élelmiszerek mikrobiológiai biztonságának biztosításához szükségesek, amennyiben az ilyen felhasználás nem jelent kockázatot a fogyasztókra nézve. Ám ezek használatát felülvizsgálat alatt szükséges tartani.
A tilalom kapcsán átmeneti időszak lesz érvényben – annak érdekében, hogy az ipar alkalmazkodni tudjon és elkerülhető legyen az élelmiszerlánc esetleges megszakadása – az alábbiak szerint:
AZ EGYSZER HASZNÁLATOS ÉLELMISZEREKKEL ÉRINTKEZÉSBE KERÜLŐ VÉGSŐ ÁRUCIKKEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
| TÍPUS | ÁTMENETI IDŐK A BPA FELHASZNÁLÁSÁVAL GYÁRTOTT ÁRUCIKKEKRE | PÉLDÁK | ||
| 1. | Gyümölcs vagy zöldség tartósítása céljából használt egyszer használatos árucikkek (kivéve gyümölcslevek és nektárok) | 2028. január 20-ig hozhatók forgalomba. | Az alkalmazandó átmeneti időszak lejártát követő 12 hónap alatt (2029. január 20-ig) fel lehet tölteni és le lehet zárni. Az így keletkező csomagolt élelmiszer a készletek kimerüléséig forgalomba hozható. | BPA felhasználásával gyártott lakkozott vagy bevont fém konzervdobozokban vagy lakkozott fedővel rendelkező befőttesüvegben tartósított gyümölcsök és zöldségek. |
| 2. | Halászati termékek tartósítása céljából használt egyszer használatos árucikkek | BPA felhasználásával gyártott lakkokat és bevonatokat tartalmazó feldolgozott halászati termékek tartósítására használt konzervdobozok. | ||
| 3. | Egyszer használatos árucikkek, amelyeknek csak a külső fémfelületére visznek fel BPA felhasználásával gyártott lakkot vagy bevonatot | Egyéb konzervdobozok. | ||
| 4. | Az 1.-3. pontba nem tartozó egyszer használatos árucikkek | 2026. július 20-ig hozhatók forgalomba. | Az alkalmazandó átmeneti időszak lejártát követő 12 hónap alatt (2027. július 20-ig) fel lehet tölteni és le lehet zárni. Az így keletkező csomagolt élelmiszer a készletek kimerüléséig forgalomba hozható. | Az 1-3. pontban foglalt élelmiszerektől eltérő termékek tartósítására használt konzervdobozok, melyek belső felületére is kerül biszfenol típusú vegyületet tartalmazó bevonat, üvegek lakkozott fedele, italos palackok, fóliák, tasakok, és bármely más termék, mely egyszer használatos és élelmiszerrel érintkezik. |
A TÖBBSZÖR HASZNÁLATOS ÉLELMISZEREKKEL ÉRINTKEZÉSBE KERÜLŐ VÉGSŐ ÁRUCIKKEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
| TÍPUS | ÁTMENETI IDŐK A BPA FELHASZNÁLÁSÁVAL GYÁRTOTT ÁRUCIKKEKRE | PÉLDÁK | ||
| 1. | Élelmiszeripari berendezésként használt árucikkek | A gyártók által 2028. január 20-ig első alkalommal forgalomba hozhatók. | A gyártók által első alkalommal forgalomba hozott árucikkek legkésőbb 2029. január 20-ig forgalomban maradhatnak. A forgalmazási határidő nem vonatkozik az árucikkek használatának kivezetésére, tehát azok pl. az adott berendezés részeként mindaddig használhatóak, míg működőképesek. |
Cukrászati öntőformák, tömítések, szivattyúk, karimák, mérőeszközök és betekintőablakok. |
| 2. | Az 1. pontba nem tartozó többszöri használatra szánt árucikkek |
A gyártók által 2026. július 20-ig első alkalommal forgalomba hozhatók. |
Étel vagy ital tároló edények, sütő-főző eszközök vagy bármely egyéb élelmiszerrel érintkezésbe kerülő többször használatos tárgy, eszköz. | |
A rendelet más biszfenol vagy biszfenolszármazék, illetve veszélyes biszfenolok és veszélyes biszfenolszármazékok felhasználásának korlátozását is előírja az alábbiak szerint:
• Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak, amelyeket más biszfenol vagy biszfenolszármazék felhasználásával gyártottak, nem tartalmazhatnak BPA-maradékot.
• A BPA-tól eltérő veszélyes biszfenolok vagy veszélyes biszfenolszármazékok élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak gyártása, illetve azok felhasználása az 5. és 6. cikkel összhangban engedélyezési eljáráshoz kötött, mely alól a kivételek az 5. cikk (3) bekezdésében találhatóak.
Forrás:
(1) https://food.ec.europa.eu/food-safety-news-0/commission-adopts-ban-bisphenol-food-contact-materials-2024-12-19_en
(2) https://ec.europa.eu/newsroom/sante/items/859180/en