Karácsonykor ismét előtérbe kerülnek a családi receptgyűjtemények, amelyek alapjául szolgálnak az ünnepi menüsor összeállításának. A karácsonyi vendéglátás során kiemelten fontos, hogy az ízek és hagyományok megőrzése mellett az élelmiszerbiztonsági szempontokat is maradéktalanul érvényesítsük. Ennek támogatására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja idén is összeállította a legfontosabb élelmiszerbiztonsági iránymutatásokat, amelyek betartása különösen javasolt a hagyományos karácsonyi menüsor elkészítése során.
A karácsony egyik legkedveltebb étele a halászlé, melynek elkészítése minden családban eltérő, azonban az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok megegyeznek. A tökéletes halászlé alapja a friss alapanyag, ezért fontos megbízható helyről vásárolni a halat, figyelve arra, hogy húsa rugalmas, szeme tiszta, illata pedig friss legyen. Fagyasztott hal esetén ellenőrizzük, hogy nincs-e rajta jégkristály vagy elszíneződés, mert ezek többszöri kiolvasztásra utalhatnak. A friss halat 0–2°C között, a hűtő legalsó részében tároljuk, és lehetőség szerint 24 órán belül készítsük el. Fontos, hogy a nyers hal más élelmiszerekkel, különösen készételekkel, ne érintkezzen, így elkerülhetjük a keresztszennyeződés veszélyét. A hal megtisztítása után minden eszközt és munkafelületet alaposan mossunk el forró, mosogatószeres vízzel, és a halas vágódeszkát ne használjuk más alapanyagokhoz. A megfelelő hőkezelés is kulcsfontosságú. A halászlé biztonságos, ha a halhús legalább 10 percig lobogva forr, a kész ételt két órán belül fogyasszuk vagy hűtsük le, a maradékot 1–2 napig tároljuk, újra melegítéskor mindig forraljuk fel.
Az ünnepi asztal másik nagy klasszikus fogása a májas töltelékkel készített, egészben sült pulyka, amely kiemelt odafigyelést igényel. A tölteléket - közvetlen a töltés előtt - frissen készítsük, a májat és a többi hozzávalót lehetőség szerint előre hőkezeljük. A legfontosabb szabály, hogy a pulyka és a töltelék belső hőmérséklete egyaránt elérje a 75°C-ot, ami garantálja, hogy az esetleges kórokozók (pl. Salmonella, Campylobacter) elpusztuljanak. Maghőmérő segítségével érdemes a comb legvastagabb részén, a mellben és a töltelék közepében is ellenőrizni a hőmérsékletet. Az egészben sült pulyka sütése hosszabb időt vesz igénybe: 180°C-on általában 3,5–4,5 óra szükséges a mérettől függően. A maradékokat két órán belül ajánlott lehűteni, és maximum 1–2 napig tároljuk vagy fagyasszuk le.
A mézeskalács a karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan finomsága, melynek készítése során elsősorban a tojás felhasználása igényel nagyobb odafigyelést. A tojást nem szükséges megmosni, legfeljebb közvetlenül a felhasználás előtt. Ha a boltban hűtőből vettük ki a tojást, otthon is tároljuk hűtve. Friss tojásokat használjunk és mindig külön edénybe üssük fel őket. A romlott tojást kellemetlen, kénes szag, híg fehérje és széteső vagy elszíneződött sárgája jelzi, ilyen tojásokat ne használjunk. A mézeskalács készítése közben nehéz megállni, hogy a készülő nyers tésztából ne csipegessen a család, legfőképp a gyerekek. Élelmiszerbiztonsági szempontból azonban nem javasolt nyers tésztát fogyasztani. A tojást tartalmazó ételeket alaposan meg kell sütni vagy főzni, hogy belső hőmérsékletük legalább 75 °C legyen, így elpusztulnak a kórokozók. A nyers süteménytészta fogyasztása is kockázatos, mert a liszt E. coli-t tartalmazhat.
A díszítésnél kerüljük a nyers tojásos máz használatát. A tojás hőkezelés nélkül Salmonella baktériumot tartalmazhat, ami már kis mennyiségben is káros lehet az egészségre. Különösen veszélyes lehet a gyermekekre, idősekre, kismamákra vagy legyengült immunrendszerű személyekre. A biztonságos megoldás a hőkezelt máz (vízgőz felett felvert tojáshab), amely ugyanolyan szép és tartós, mégis alacsonyabb kockázatú.
További hasznos tanácsok és oktatási anyagok a Nébih Oktatási Program oldalán elérhetők:
https://nebihoktatas.hu
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére. A 2025-ben tapasztalt megemelkedett esetszámra reagálva a hivatal megsokszorozta laboratóriumi kapacitását, a vizsgálatok pedig három helyszínen zajlottak. A Nébih hangsúlyozza, hogy a védekezés folyamatos, és arra kéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédelmi előírásokat, valamint a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak.
Tovább >Az Európai Bizottság tavaly év végén betiltotta a biszfenol-A (BPA) használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, ami jelentős változásokat hoz a csomagolóanyagok és fogyasztási cikkek területén. A rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására a Bizottság most egy kérdés–válasz alapú útmutatót adott ki.
Tovább >2025. szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 492 baromfitartó gazdaságban, 89 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 5.248 db vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Észak-macedón Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
Frissítve: 2025.12.22.
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
A salátákat nem csak az egészséges életmód szerelmesei szeretik. Ez a növény sokak kedvence, amit boltból, piacról könnyen beszerezhetünk, viszont nincs is ahhoz fogható, amikor a saját termésünket szelhetjük a többi zöldség mellé. Jó hírünk van az erkélyes lakástulajdonosok számára, hiszen nekik sem muszáj egyből a boltba szaladniuk, ha salátára éheznek, mivel cserépben vagy balkonládákban is termeszthetjük ezt a zöldséget.
Általánosságban elmondható, hogy a saláta kiváló rostforrás. 95%-os víztartalmának köszönhetően vízhajtó hatással rendelkezik, valamint serkenti a vérképzést és a veseműködést egyaránt. Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint például A-, C-, K- és B-vitamint, vagy éppen kalciumot, vasat, magnéziumot.
Fejessalátát termeszteni az egyik legegyszerűbb dolog, mivel elég pár magot szórnunk a cserépbe, balkonládába vagy a szabad földbe, és pár hét leforgása alatt – az öntözést nem elfelejtve – már szedhetjük is a roppanós, egészséges leveleket. A kereskedelemben kapható úgynevezett hobby vetőmagok általában olyan salátafajták magvai, amelyek szabadföldi termesztésre ajánlottak. Ez a termesztési mód azok számára is biztosított, akik nem rendelkeznek fóliával, vagy üvegházzal.
Ha salátatermesztésbe kezdünk talán az első, egyik legfontosabb kérdés: mikor kezdjük?
A fejessaláta hidegkedvelő növény, számára a tavasz, illetve az ősz az optimális termesztési időszak. A nyári melegben a legtöbb fajta nem hoz tömör fejet, hanem gyorsan magszárat fejleszt. Ezt elkerülhetjük nagyon korai magvetéssel. Akár már februárban is vethetjük a magvakat, ha a talajunk megfelelően nedves és porhanyós, de a március sem késő. A saláta magvak még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek, amint kissé felmelegszik a talaj. Ma már vannak olyan fajták, amelyek magszárfejlesztésre kevésbé hajlamosak, ezt a forgalmazók jelzik a tasakon. A fejet nem képző saláta típusok (lollo, tépő) az év későbbi szakaszában is vethetők. A jégsaláták is jobban bírják a meleget, és vannak kifejezetten őszi termesztésre szánt fajták, amelyeket ősz végéig betakaríthatunk, vagy át is teleltethetünk. A fentiek figyelembe vételével tehát a fejes salátát tavasztól-őszig vethetjük, a tépő vagy metélő saláták számára azonban az őszi időszak már nem optimális.
Érdemes úgy időzíteni a vetéseket, hogy egyszerre annyi salátát termesszünk, amennyit biztosan el is fogyasztunk, mivel nem tárolhatók sokáig.
Hova vessük, ültessük?
Mint már említettük, salátát termeszthetünk állandó helyre vetve talajban, cserépben, balkonládában is. A szabadföldi vetéshez ősszel lazítsuk át a földet, valamint jó minőségű komposztot vagy humuszt, esetleg lebomlott szerves trágyát forgassunk a talajba. Olyan helyet válasszunk a magvaknak vagy palántáknak, amely kellő mértékben napos. A magvakat 1-2 cm mélyen 15 cm-es sávban, ritkásan szórva vessük, takarjuk be földdel, majd kissé tömörítsük. Amint a növénykék 1-2 centiméteresek lesznek, ritkítsuk ki az állományt: két növényke között 5-6 cm-t hagyjunk, hogy fejesedéskor legyen megfelelő helye a fejlődéshez. A kiszedett növénykéket akár át is palántázhatjuk egy másik helyre, ebben az esetben ügyeljünk a gyökerek épségére és megfelelő nedvességére. A salátát magunk által melegágyban nevelt, vagy kertészeti szakáruházban vásárolt palántáról is termeszthetünk. Leggyorsabban a vásárolt palántából nevelhetünk fejet.
Mikor öntözzük?
Mivel a saláta gyenge gyökérzetű és nagy lombfelületű növény, így figyelnünk kell a vízellátásra. Egészen a fejképződésig érdemes kis adagokkal, kora reggeli, vagy esti órákban öntöznünk őket. Ha rendszeresen öntözzük, salátáink rendkívül hamar fejesedni kezdenek, és roppanóan friss fejet képeznek.
Mikor szedjük?
A saláta már leveles korában is szedhető, de a fejet képző fajták akkor a legfinomabbak, ha már kialakult a zárt fej. A fej belsejében lévő halványzöld levelek a legzsengébbek.
A már fejesedésnek indult tépősalátákról bátran, folyamatosan szedhetjük a külső leveleket. Fontos viszont, hogy a virágképződés, felmagzás előtt (mikor a saláta magszárat fejleszt) szedjük fel salátánkat, mivel ezt követően már csak rágós, fás leveket kapunk róla.
Milyen kártevők, kórokozók támadhatják?
A saláták nagy ellenségei a pajorok és a drótférgek, valamint a meztelen csigáknak is kedvenc tápláléka, emiatt érdemes csigavédő kerítést állítanunk a salátának köré, vagy fűrészporral beszórnunk növényünket.
Ezeken kívül a salátaperonoszpóra gombabetegség is előfordul a salátán, amely elsősorban a legyengült egyedeket támadja. Esős időben a szürkepenész alulról rohaszthatja a tövet.
Növényvédő szerek használata esetén, már palántakorban (a fej záródása előtt) védekezzünk, és minden esetben várjuk meg az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltét mielőtt elfogyasztanánk a leveleket.
Szupermenta-tipp
Ne tápoldatozzuk túl!
Növényvédőszert csak indokolt esetben, az engedélyokiratnak és a technológiai előírásoknak megfelelően, okszerűen alkalmazzuk!
Forrás: NÉBIH Szupermenta
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.
Tovább >
