Az eritrit károsíthatja a vér-agy gátat, növelve a stroke kockázatát

2025. december 23, kedd

A Coloradoi Egyetem felmérése szerint az eritrit károsíthatja a vér-agy gát sejtjeit, azt a védővonalat, amely beengedi a tápanyagokat, de meggátolja a káros anyagok bejutását az agyba.

A kutatók a sejteket akkora eritritszintnek tették ki, amely egy azzal édesített üdítő elfogyasztása után a vérben jellemző, és olyan sejtkárosodási láncreakciót figyeltek meg, amely fogékonyabbá teheti az agyat a vérrög-képződésre. Ez az eredmény összhangban van a korábbi megfigyeléses vizsgálatokkal, amelyek az eritrit fogyasztását a szívinfarktus és a stroke gyakoribb előfordulásával hozták kapcsolatba. Az eritrit fokozott oxidatív stresszt váltott ki: elszaporodtak a káros, nagy reakcióképességű szabad gyökök, miközben gyengült a szervezet természetes antioxidáns védelme. Ez a kettős terhelés – helyenként sejtpusztulást okozva – rontotta a sejtműködést. Az édesítőszer az erek véráramlás-szabályozó hatását is megzavarta: csökkent a nitrogén-monoxid által közvetített értágulat, miközben emelkedett az endothelin-1 szintje, ami tartós érszűkülethez és az agyi véráramlás romlásához vezethet — jellegzetes mintázataként az ischaemiás stroke fokozott kockázatának. Emellett az eritrit csökkentette a szöveti plazminogén aktivátor (tPA, amely gátolja az alvadási folyamatot) felszabadulását, gyengítve a szervezet természetes vérrög-oldó védekezését. 

A laboratóriumi eredmények egybevágnak több nagymintás megfigyeléses vizsgálatéval, amelyek szerint a rendszeres eritritfogyasztás a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és a stroke emelkedett kockázatával jár: egy több ezer fős kutatásban a legmagasabb eritritszinttel rendelkezők nagyjából kétszer nagyobb eséllyel szenvedtek el súlyos kardiovaszkuláris eseményt. A kutatás klinikai jelentőségének pontos megítéléséhez további, komplexebb vizsgálatokra van szükség.


Friss hírek

2025. december 22, hétfő

Kopi luwak: kutatási eredmények és piaci kilátások

A híres-hirhedt kávékülönlegességet a cibetmacskafélék családjába tartozó közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus) által részben megemésztett kávébogyóból nyerik, a legújabb kutatások szerint azonban a természetes folyamatok laboratóriumban is utánozhatók, és az így kezelt kávészemek ízprofilja megközelítheti az állati ürülékből származó szemekét.

Tovább >

2025. december 19, péntek

Több zöldség és gyümölcs fogyasztása a pihentető alvás titka

A Chicagói és a Columbia Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése gyorsan és természetes módon javíthatja az alvás minőségét.

Tovább >

Biztonságos ünnepi készülődés: élelmiszerbiztonsági tanácsok a karácsonyi menühöz

2025. december 22, hétfő

Karácsonykor ismét előtérbe kerülnek a családi receptgyűjtemények, amelyek alapjául szolgálnak az ünnepi menüsor összeállításának. A karácsonyi vendéglátás során kiemelten fontos, hogy az ízek és hagyományok megőrzése mellett az élelmiszerbiztonsági szempontokat is maradéktalanul érvényesítsük. Ennek támogatására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja idén is összeállította a legfontosabb élelmiszerbiztonsági iránymutatásokat, amelyek betartása különösen javasolt a hagyományos karácsonyi menüsor elkészítése során.

A karácsony egyik legkedveltebb étele a halászlé, melynek elkészítése minden családban eltérő, azonban az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok megegyeznek. A tökéletes halászlé alapja a friss alapanyag, ezért fontos megbízható helyről vásárolni a halat, figyelve arra, hogy húsa rugalmas, szeme tiszta, illata pedig friss legyen. Fagyasztott hal esetén ellenőrizzük, hogy nincs-e rajta jégkristály vagy elszíneződés, mert ezek többszöri kiolvasztásra utalhatnak. A friss halat 0–2°C között, a hűtő legalsó részében tároljuk, és lehetőség szerint 24 órán belül készítsük el. Fontos, hogy a nyers hal más élelmiszerekkel, különösen készételekkel, ne érintkezzen, így elkerülhetjük a keresztszennyeződés veszélyét. A hal megtisztítása után minden eszközt és munkafelületet alaposan mossunk el forró, mosogatószeres vízzel, és a halas vágódeszkát ne használjuk más alapanyagokhoz. A megfelelő hőkezelés is kulcsfontosságú. A halászlé biztonságos, ha a halhús legalább 10 percig lobogva forr, a kész ételt két órán belül fogyasszuk vagy hűtsük le, a maradékot 1–2 napig tároljuk, újra melegítéskor mindig forraljuk fel. 

Az ünnepi asztal másik nagy klasszikus fogása a májas töltelékkel készített, egészben sült pulyka, amely kiemelt odafigyelést igényel. A tölteléket - közvetlen a töltés előtt - frissen készítsük, a májat és a többi hozzávalót lehetőség szerint előre hőkezeljük. A legfontosabb szabály, hogy a pulyka és a töltelék belső hőmérséklete egyaránt elérje a 75°C-ot, ami garantálja, hogy az esetleges kórokozók (pl. Salmonella, Campylobacter) elpusztuljanak. Maghőmérő segítségével érdemes a comb legvastagabb részén, a mellben és a töltelék közepében is ellenőrizni a hőmérsékletet.  Az egészben sült pulyka sütése hosszabb időt vesz igénybe: 180°C-on általában 3,5–4,5 óra szükséges a mérettől függően. A maradékokat két órán belül ajánlott lehűteni, és maximum 1–2 napig tároljuk vagy fagyasszuk le. 

A mézeskalács a karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan finomsága, melynek készítése során elsősorban a tojás felhasználása igényel nagyobb odafigyelést. A tojást nem szükséges megmosni, legfeljebb közvetlenül a felhasználás előtt. Ha a boltban hűtőből vettük ki a tojást, otthon is tároljuk hűtve. Friss tojásokat használjunk és mindig külön edénybe üssük fel őket. A romlott tojást kellemetlen, kénes szag, híg fehérje és széteső vagy elszíneződött sárgája jelzi, ilyen tojásokat ne használjunk. A mézeskalács készítése közben nehéz megállni, hogy a készülő nyers tésztából ne csipegessen a család, legfőképp a gyerekek. Élelmiszerbiztonsági szempontból azonban nem javasolt nyers tésztát fogyasztani. A tojást tartalmazó ételeket alaposan meg kell sütni vagy főzni, hogy belső hőmérsékletük legalább 75 °C legyen, így elpusztulnak a kórokozók. A nyers süteménytészta fogyasztása is kockázatos, mert a liszt E. coli-t tartalmazhat. 

A díszítésnél kerüljük a nyers tojásos máz használatát. A tojás hőkezelés nélkül Salmonella baktériumot tartalmazhat, ami már kis mennyiségben is káros lehet az egészségre. Különösen veszélyes lehet a gyermekekre, idősekre, kismamákra vagy legyengült immunrendszerű személyekre. A biztonságos megoldás a hőkezelt máz (vízgőz felett felvert tojáshab), amely ugyanolyan szép és tartós, mégis alacsonyabb kockázatú.

További hasznos tanácsok és oktatási anyagok a Nébih Oktatási Program oldalán elérhetők:
https://nebihoktatas.hu


Friss hírek

2025. december 19, péntek

Fokozott laboratóriumi kapacitás a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezéshez

Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére. A 2025-ben tapasztalt megemelkedett esetszámra reagálva a hivatal megsokszorozta laboratóriumi kapacitását, a vizsgálatok pedig három helyszínen zajlottak. A Nébih hangsúlyozza, hogy a védekezés folyamatos, és arra kéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédelmi előírásokat, valamint a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak.

Tovább >

2025. december 18, csütörtök

Megjelent az Európai Bizottság útmutatója a BPA betiltásával kapcsolatban

Az Európai Bizottság tavaly év végén betiltotta a biszfenol-A (BPA) használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, ami jelentős változásokat hoz a csomagolóanyagok és fogyasztási cikkek területén. A rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására a Bizottság most egy kérdés–válasz alapú útmutatót adott ki.

Tovább >

null Általános tájékoztató a kender alapú élelmiszerek forgalomba hozataláról és azok szabályozásáról

Általános tájékoztató a kender alapú élelmiszerek forgalomba hozataláról és azok szabályozásáról

2024. január 11, csütörtök

A kender (Cannabis sativa L.) különböző ipari célokra sokoldalúan felhasznált növény. Élelmiszercélú felhasználásra hagyományosan a kender magját használják, amelyből főként olajat állítanak elő.

A kender (Cannabis sativa L.) növény az emberi szervezet működésére ható, bioaktív vegyületeket, ún. kannabinoidokat tartalmaz, ezért a kenderből készült élelmiszerek előállítása során ezeket figyelembe kell venni. Ilyen kannabinoidok például a pszichoaktív hatású THC (Δ9- tetrahidrokannabinol) és a nem pszichoaktív, de farmakológiai hatású CBD (kannabidiol) vegyületek.


THC tartalom
A kender (mint növény) termesztésére, forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályokat a 162/2003. (X. 16.) Korm. Rendelet artalmazza. Ennek megfelelően élelmiszer kizárólag olyan kenderfajtából állítható elő, amelynek THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2%-ot. Az ilyen legálisan termeszthető, élelmiszer célú kenderfajták magja a növény egyéb részeitől eltérően nem tartalmaz THC-t.A kendermagból készült termékben ha THC mutatható ki, az más növényi részből (elsősorban a kender növény lomb- és murvalevelének epidermiszét borító mirigyszőrökből) történő szennyeződést jelez, vagy azt, hogy élelmiszer előállítás céljára nem termeszthető kenderből származik.
Élelmiszerek maximális megengedhető THC tartalmára (THC határértékre) vonatkozó szabályokat a Bizottság (EU) 2023/915 rendelete tartalmazza. Ennek megfelelően a kendermagban, a részben zsírtalanított kendermagban és egyéb kendermagból készített termékben legfeljebb 3 mg/kg, a kendermagolajban legfeljebb 7,5 mg/kg lehet a THC és THC-ekvivalensek mennyisége.

CBD tartalom
A THC mellett a másik fő kannabinoid a nem pszichoaktív, de farmakológiai hatású CBD. Ez a vegyület a legtöbb EU tagállamban gyógyszerhatóanyagnak minősül, ezért a gyógyszerszabályozás alá tartozik vagy élelmiszercélú felhasználás esetén pedig új élelmiszernek minősül és azokat az új élelmiszerekről szóló 2015/2283/EU rendelet szerint engedélyeztetni kell.

Kender részei, mint új élelmiszerek
Új élelmiszereknek nevezzük azokat az élelmiszereket, amelyeket 1997. előtt nem fogyasztottunk jelentős mértékben az EU területén és azok fogyasztása az élelmiszer újszerűségéből adódóan élelmiszerbiztonsági kockázatot vethet fel. Az új élelmiszerekről szóló 2015/2283/EU rendelet több olyan élelmiszer kategóriát sorol fel, amelynek, ha nem igazolt az 1997. előtti fogyasztási hagyománya, akkor azok természetéből, szerkezetéből, felhasználási módjából vagy az alkalmazott előállítási technológiából adódóan kockázatot jelenthet a fogyasztó számára. Emiatt az új élelmiszerek forgalomba hozatalát szigorú élelmiszerbiztonsági értékelés előzi meg az engedélyezés során. A kender növény bizonyos részeiből előállított élelmiszer-összetevők - amelyek 1997. előtti fogyasztási hagyománya az EU területén nem igazolt - a rendelet hatálya alá tartozhatnak azok összetételétől, előállítási és felhasználási módjuktól függően.

Az EU Bizottság honlapján elérhető új élelmiszer katalógusban tájékoztató jellegű információk találhatóak élelmiszer összetevők új élelmiszer státuszára vonatkozóan, azok fogyasztási hagyományai alapján. 

A kenderhez (Cannabis sativa L.) tartozó jelenlegi leírás szerint az ebből a növényből készített számos élelmiszer vagy élelmiszer összetevő nem tartozik az új élelmiszeres rendelet hatálya alá, mivel azok 1997. előtti fogyasztási hagyománya igazolt. Ilyen például a kender magja, a magból hagyományos eljárással (pl. sajtolással) készült olaj, a magból készült liszt és annak zsírtalanított formája. Szintén nem minősül új élelmiszernek a kender levél vizes forrázata önmagában és gyógynövényforrázatokban történő felhasználása. A katalógus hangsúlyozza, hogy kizárólag azok a kenderlevelek használhatók fel forrázat készítéséhez, melyek nem a termő ágvégződésen helyezkednek el. A katalógus azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az EU tagállamok nemzeti szabályozása korlátozhatja ezeknek a termékeknek, mint élelmiszereknek vagy élelmiszer-összetevőknek a forgalomba helyezését. Magyarországon ilyen nemzeti korlátozás a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, jogelőd: OGYÉI) „élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények” listája alapján van érvényben. Ennek jelenleg érvényes változata alapján a magolaj CBD tartalma (feldolgozás során történő szennyeződés) nem haladja meg a 25 mg/kg mennyiséget. 
A kender növényben előforduló kannabinoid vegyületek (pl. kannabidiol, kannabidiolsav, kannabigerol, kannabinol, kannabikromén) élelmiszerek összetevőjeként - a katalógus alapján - új élelmiszernek minősülnek, mivel azok 1997. előtti biztonságos fogyasztási hagyománya az EU területén nem igazolt. Ez vonatkozik mind a kender növényből készült extraktumokra, és minden olyan termékre, amelyekhez kannabinoid tartalmú extraktumot összetevőként adnak hozzá (pl. CBD-vel dúsított kendermag olaj), illetve vonatkozik bármely más növényből készült extraktumra is, amely kannabinoidokat tartalmaz. Új élelmiszernek minősülnek a szintetikusan előállított kannabinoidok is. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) állásfoglalást adott ki a folyamatban lévő CBD összetevők új élelmiszerként történő kockázatértékeléséről, mely szerint a CBD biztonságossága a meglévő tudományos információk alapján egyelőre nem állapítható meg.

Kendermag olaj/kenderolaj és CBD olaj
A kendermag olaj vagy kenderolaj a kender magjából sajtolással előállított olaj, nem minősül új élelmiszernek.
A CBD olaj olyan olajat jelent, amely CBD-t tartalmaz. Gyakran ezt is a kender magjából állítják elő, azonban CBD-vel dúsítják, ezért az ilyen termékek új élelmiszernek minősülnek és ezeket forgalomba hozataluk előtt engedélyeztetni kell a 2283/2015/EU rendelet értelmében.  
Amennyiben viszont a kendermag olajat/kenderolajat a sajtolástól eltérően olyan új technológiával állítják elő, amely besorolható az új élelmiszerekről szóló 2283/2015/EU rendelet 3. cikk (2) bekezdés vii. kategóriájába*, abban az esetben az is új élelmiszernek minősül.
* “az Unión belül élelmiszer előállítására 1997. május 15. előtt nem használt előállítási eljárás során létrejött élelmiszerek, amely eljárás az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéz elő, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére”.


Egészségre vonatkozó állítások
A kender alapú termékeken - ugyanúgy, mint bármely más élelmiszeren - tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha azokat az EU Bizottság az 1924/2006/EK rendeletnek megfelelően engedélyezte és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján vagy még az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) általi értékelésük folyamatban van.

A Bizottság által engedélyezett és elutasított egészségre vonatkozó állítások listája az alábbi  linken érhető el angol nyelven:
https://ec.europa.eu/food/food-feed-portal/screen/health-claims/eu-register
Az értékelés alatt álló állítások listája az alábbi linken kereshető angol nyelven:
http://www.efsa.europa.eu/en/topics/topic/article13.

Az OGYÉI állásfoglalást adott ki a kannabidiollal (CBD) való tevékenységre vonatkozóan. Ebben az állásfoglalásban a megállapítások a CBD-re mint humán gyógyszer hatóanyagra és mint étrend-kiegészítőre vonatkoznak. A kender fentiektől eltérő felhasználási feltételeinek tárgyalásai jelenleg napirendi ponton vannak az EU Bizottságban. Ezekkel kapcsolatos új információk esetén tájékoztatónkat frissítjük.


Friss hírek

2025. november 26, szerda

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2025.11.26.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2025. november 14, péntek

Tájékoztató a növényvédő szer felhasználáskor keletkező hulladékok jogszerű kezeléséről

A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.

Tovább >