Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.
A 2012-ben bevezetett és 2018-ban aktualizált GHP nem csupán egy gyakorlatias szabálygyűjtemény, hanem a hazai vendéglátás alapvető élelmiszer-biztonsági sorvezetője. A mindennapi munka mellett a szakképzésben is meghatározó szerepet tölt be.
A 2026. január 30-án megalakult munkacsoport ereje a két kiadást is megért útmutató mögött meghúzódó széles körű szakmai összefogásban rejlik. A KÖZSZÖV kezdeményezésére összehívott munkacsoportban részt vesz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a szektor meghatározó szakmai szervezetei, mint a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, a Magyar Cukrász Ipartestület, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia, a Pannon Gasztronómiai Akadémia, a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség, az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum, az Élelmiszer-higiénikusok Társasága, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület, a Nébih Maradék Nélkül Program, a Maradék Nélkül Alapítvány, akik a saját csatornáikon gyűjtik össze a szakma javaslatait.
A cél, hogy a gyakorlati tapasztalatok, a napi szintű kihívások, a technológiai innovációk és az időközben megváltozott jogszabályok beépüljenek az új útmutatóba.
A jelenleg hatályos, útmutató a Nébih hivatalos portálon elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21392/2018_GHP_2_kiadas_online.pdf
A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Tovább >Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek településen egy pecsenye kacsa telepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása jelenleg folyamatban van. A betegség jelentkezésének és tovább terjedésének megelőzése a teljes baromfi ágazat szempontjából kulcsfontosságú. A Nébih kéri a járványügyi előírások maradéktalan betartását, ugyanis az enyhülő időjárás következtében a vadon élő madaraktól történő fertőződés kockázata is megnőtt.
Tovább >2025. szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 655 baromfitartó gazdaságban, 148 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 6.776 db vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Észak-macedón Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
Frissítve: 2026.02.06.
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
A jód a természetben széleskörűen elterjedt, az emberi szervezet normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges (esszenciális) elem. Hozzájárul a pajzsmirigy hormonjainak termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez, részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához, az idegrendszer normál működéséhez, a bőr normál állapotának megőrzéséhez, elősegíti a gyerekek megfelelő növekedését.
A jód az emberi szervezetbe táplálékkal és ivóvízzel kerül be. A kontinensek belső területei és a hegyvidékek természetes vizei gyakran jódhiányosak. Megfelelő mennyiségű jód hiányában hosszabb távon anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek lépnek fel. Magyarországon a lakosság többsége (kb. 80%) jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Az enyhe jódhiány pótlásának legegyszerűbb módja a jódozott só fogyasztása. Ezenkívül jódban gazdag forrás lehet például az áfonya, a tojás, a tengeri élelmiszerek (tengeri halak), a tej továbbá az ezekből készült termékek, valamint a jódban nagyon gazdag tengeri moszatok és általában a sótűrő növények. A tapasztalatok szerint azonban a tengeri moszatok olyan jelentős koncentrációban tartalmazhatnak jódot (esetenként arzént, kadmiumot), hogy azok az emberi egészségre kockázatot jelenthetnek, ezért fogyasztásuk kiemelt körültekintést igényel.
A felnőttek számára megfelelő mennyiségű jódbevitel 150 μg, terhes és szoptató anyák esetén pedig 200 μg naponta. Különösen fontos, hogy a várandós és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek megfelelő mennyiségű jódot fogyasszanak.
A jódhiány hosszú távon a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet. Ezt főleg idős korban gyakran a pajzsmirigy megnagyobbodásával (göbök, golyva) próbálja ellensúlyozni.
A túlzott jódbevitel következményei egyénenként erősen különbözőek. Egyesek hátrányos következmények nélkül tolerálnak nagy bevitelt is, míg másoknál, az ajánlott bevitelhez közeli értékek esetén is káros hatások mutatkoznak.
Európában az élelmiszerügyi tudományos bizottság a felnőtteknél 600 μg/nap-ban határozta meg a hosszú távon biztonságos jódbevitel felső határát. Fiataloknál ez az érték kisebb, korcsoportonként változó, 1–3 éves gyermekek esetében pl. napi 200 μg.
További információk:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H0464&from=HU
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1536046486853&uri=CELEX:32010R0957
https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3660
http://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/efsa_rep/blobserver_assets/ndatolerableuil.pdf
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1536047182432&uri=CELEX:32018H0464
http://szupermenta.hu/mitol_kulonbek_a_specialis_sok_nebih_so-termekteszt_2/#more-7871002
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.
Tovább >
