Friss hírek

2025. december 19, péntek

Fokozott laboratóriumi kapacitás a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezéshez

Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére. A 2025-ben tapasztalt megemelkedett esetszámra reagálva a hivatal megsokszorozta laboratóriumi kapacitását, a vizsgálatok pedig három helyszínen zajlottak. A Nébih hangsúlyozza, hogy a védekezés folyamatos, és arra kéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédelmi előírásokat, valamint a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak.

Tovább >

2025. december 18, csütörtök

Megjelent az Európai Bizottság útmutatója a BPA betiltásával kapcsolatban

Az Európai Bizottság tavaly év végén betiltotta a biszfenol-A (BPA) használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, ami jelentős változásokat hoz a csomagolóanyagok és fogyasztási cikkek területén. A rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására a Bizottság most egy kérdés–válasz alapú útmutatót adott ki.

Tovább >

Felhívás: el kell kezdeni az aktuális mezei pocok fertőzöttség felmérését

2016. október 5, szerda

Egyes megyékben az utóbbi hetekben növekedés tapasztalható a mezei pocok (Microtus arvalis) egyedszámában. Főleg Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében gócosan ruderális területeken, zöldség kultúrákban és évelő pillangósokban nőtt a kártevők száma, ami már fokozott figyelmet és intézkedést igényel. A Nébih felhívja mind a növényvédelmi szakemberek, mind a termelők figyelmét, hogy a pontos károsító-helyzet ismerete és a kármegelőzés érdekében mielőbb kezdjék el a fertőzöttség felmérését. 

Fontos, hogy a felmérést ne csak a veszélyeztetett területeken, hanem azokon a táblákon is elvégezzék, ahol tavaly nem volt mezei pocok kártétel. A rezervoár területekre (az évelő pillangósokra és a ruderális területekre) fordítsanak különös figyelmet. A magas egyedszám fokozott veszélyt jelent az őszi vetésekre és az állókultúrákra.

A mezei pocok veszélyes kártevőnek minősül, a védekezési kötelezettséget jogszabály írja elő. A helyi védekezés szükségességéről a felmérés eredménye alapján kell dönteni. A védekezési mód megválasztásakor és a kezelések végrehajtásakor kövessék az integrált növényvédelem elvét: ne csak a növényvédő szeres, csalétkes védekezésre gondoljanak, a megfelelő mélységű talajművelés, a ragadozó madarak számára kihelyezett ülőfák is nagy segítséget jelentenek a túlnépesedés megelőzésében, mérséklésében.  Mivel kedvező körülmények, száraz őszi időjárás esetén tovább növekedhet a kártevő egyedszáma, ezért a továbbiakban is elengedhetetlen a folyamatos odafigyelés és a hatékony intézkedés.

A károsító-helyzet felméréséhez és a védekezéshez szükség szerint vegyék igénybe növényorvos, növényvédelmi szakember irányítását.


Friss hírek

2025. december 19, péntek

Fokozott laboratóriumi kapacitás a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezéshez

Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére. A 2025-ben tapasztalt megemelkedett esetszámra reagálva a hivatal megsokszorozta laboratóriumi kapacitását, a vizsgálatok pedig három helyszínen zajlottak. A Nébih hangsúlyozza, hogy a védekezés folyamatos, és arra kéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédelmi előírásokat, valamint a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak.

Tovább >

2025. december 18, csütörtök

Megjelent az Európai Bizottság útmutatója a BPA betiltásával kapcsolatban

Az Európai Bizottság tavaly év végén betiltotta a biszfenol-A (BPA) használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, ami jelentős változásokat hoz a csomagolóanyagok és fogyasztási cikkek területén. A rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására a Bizottság most egy kérdés–válasz alapú útmutatót adott ki.

Tovább >

null A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai

A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai

2018. szeptember 11, kedd

A jód a természetben széleskörűen elterjedt, az emberi szervezet normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges (esszenciális) elem. Hozzájárul a pajzsmirigy hormonjainak  termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez, részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához, az idegrendszer normál működéséhez, a bőr normál állapotának megőrzéséhez, elősegíti a gyerekek megfelelő növekedését.

A jód az emberi szervezetbe táplálékkal és ivóvízzel kerül be. A kontinensek belső területei és a hegyvidékek természetes vizei gyakran jódhiányosak. Megfelelő mennyiségű jód hiányában hosszabb távon anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek lépnek fel. Magyarországon a lakosság többsége (kb. 80%) jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Az enyhe jódhiány pótlásának legegyszerűbb módja a jódozott só fogyasztása. Ezenkívül jódban gazdag forrás lehet például az áfonya, a tojás, a tengeri élelmiszerek (tengeri halak), a tej továbbá az ezekből készült termékek, valamint a jódban nagyon gazdag tengeri moszatok és általában a sótűrő növények. A tapasztalatok szerint azonban a tengeri moszatok olyan jelentős koncentrációban tartalmazhatnak jódot (esetenként arzént, kadmiumot), hogy azok az emberi egészségre kockázatot jelenthetnek, ezért fogyasztásuk kiemelt körültekintést igényel.

A felnőttek számára megfelelő mennyiségű jódbevitel 150 μg, terhes és szoptató anyák esetén pedig 200 μg naponta. Különösen fontos, hogy a várandós és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek megfelelő mennyiségű jódot fogyasszanak.

A jódhiány hosszú távon a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet. Ezt főleg idős korban gyakran a pajzsmirigy megnagyobbodásával (göbök, golyva) próbálja ellensúlyozni.

A túlzott jódbevitel következményei egyénenként erősen különbözőek. Egyesek hátrányos következmények nélkül tolerálnak nagy bevitelt is, míg másoknál, az ajánlott bevitelhez közeli értékek esetén is káros hatások mutatkoznak.

  • A krónikus jódhiány ellensúlyozására hirtelen fogyasztott nagy mennyiségű jód a pajzsmirigy túlműködését (jód indukált hipertireózis) idézheti elő, ami életveszélyes anyagcserezavarokhoz vezethet.
  • Azoknál viszont, akiknek a pajzsmirigye normálisan működik, a tartósan túl nagy jódbevitel gátolhatja a pajzsmirigy hormonok képzését, ami a pajzsmirigy alulműködéshez (jód indukált hipotireózis) vezethet.

Európában az élelmiszerügyi tudományos bizottság a felnőtteknél 600 μg/nap-ban határozta meg a hosszú távon biztonságos jódbevitel felső határát. Fiataloknál ez az érték kisebb, korcsoportonként változó, 1–3 éves gyermekek esetében pl. napi 200 μg.

További információk:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H0464&from=HU
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1536046486853&uri=CELEX:32010R0957
https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3660
http://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/efsa_rep/blobserver_assets/ndatolerableuil.pdf
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1536047182432&uri=CELEX:32018H0464
http://szupermenta.hu/mitol_kulonbek_a_specialis_sok_nebih_so-termekteszt_2/#more-7871002


Friss hírek

2025. november 26, szerda

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2025.11.26.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2025. november 14, péntek

Tájékoztató a növényvédő szer felhasználáskor keletkező hulladékok jogszerű kezeléséről

A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.

Tovább >