Az eritrit károsíthatja a vér-agy gátat, növelve a stroke kockázatát

2025. december 23, kedd

A Coloradoi Egyetem felmérése szerint az eritrit károsíthatja a vér-agy gát sejtjeit, azt a védővonalat, amely beengedi a tápanyagokat, de meggátolja a káros anyagok bejutását az agyba.

A kutatók a sejteket akkora eritritszintnek tették ki, amely egy azzal édesített üdítő elfogyasztása után a vérben jellemző, és olyan sejtkárosodási láncreakciót figyeltek meg, amely fogékonyabbá teheti az agyat a vérrög-képződésre. Ez az eredmény összhangban van a korábbi megfigyeléses vizsgálatokkal, amelyek az eritrit fogyasztását a szívinfarktus és a stroke gyakoribb előfordulásával hozták kapcsolatba. Az eritrit fokozott oxidatív stresszt váltott ki: elszaporodtak a káros, nagy reakcióképességű szabad gyökök, miközben gyengült a szervezet természetes antioxidáns védelme. Ez a kettős terhelés – helyenként sejtpusztulást okozva – rontotta a sejtműködést. Az édesítőszer az erek véráramlás-szabályozó hatását is megzavarta: csökkent a nitrogén-monoxid által közvetített értágulat, miközben emelkedett az endothelin-1 szintje, ami tartós érszűkülethez és az agyi véráramlás romlásához vezethet — jellegzetes mintázataként az ischaemiás stroke fokozott kockázatának. Emellett az eritrit csökkentette a szöveti plazminogén aktivátor (tPA, amely gátolja az alvadási folyamatot) felszabadulását, gyengítve a szervezet természetes vérrög-oldó védekezését. 

A laboratóriumi eredmények egybevágnak több nagymintás megfigyeléses vizsgálatéval, amelyek szerint a rendszeres eritritfogyasztás a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívinfarktus és a stroke emelkedett kockázatával jár: egy több ezer fős kutatásban a legmagasabb eritritszinttel rendelkezők nagyjából kétszer nagyobb eséllyel szenvedtek el súlyos kardiovaszkuláris eseményt. A kutatás klinikai jelentőségének pontos megítéléséhez további, komplexebb vizsgálatokra van szükség.


Friss hírek

2025. december 22, hétfő

Kopi luwak: kutatási eredmények és piaci kilátások

A híres-hirhedt kávékülönlegességet a cibetmacskafélék családjába tartozó közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus) által részben megemésztett kávébogyóból nyerik, a legújabb kutatások szerint azonban a természetes folyamatok laboratóriumban is utánozhatók, és az így kezelt kávészemek ízprofilja megközelítheti az állati ürülékből származó szemekét.

Tovább >

2025. december 19, péntek

Több zöldség és gyümölcs fogyasztása a pihentető alvás titka

A Chicagói és a Columbia Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése gyorsan és természetes módon javíthatja az alvás minőségét.

Tovább >

Biztonságos ünnepi készülődés: élelmiszerbiztonsági tanácsok a karácsonyi menühöz

2025. december 22, hétfő

Karácsonykor ismét előtérbe kerülnek a családi receptgyűjtemények, amelyek alapjául szolgálnak az ünnepi menüsor összeállításának. A karácsonyi vendéglátás során kiemelten fontos, hogy az ízek és hagyományok megőrzése mellett az élelmiszerbiztonsági szempontokat is maradéktalanul érvényesítsük. Ennek támogatására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja idén is összeállította a legfontosabb élelmiszerbiztonsági iránymutatásokat, amelyek betartása különösen javasolt a hagyományos karácsonyi menüsor elkészítése során.

A karácsony egyik legkedveltebb étele a halászlé, melynek elkészítése minden családban eltérő, azonban az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok megegyeznek. A tökéletes halászlé alapja a friss alapanyag, ezért fontos megbízható helyről vásárolni a halat, figyelve arra, hogy húsa rugalmas, szeme tiszta, illata pedig friss legyen. Fagyasztott hal esetén ellenőrizzük, hogy nincs-e rajta jégkristály vagy elszíneződés, mert ezek többszöri kiolvasztásra utalhatnak. A friss halat 0–2°C között, a hűtő legalsó részében tároljuk, és lehetőség szerint 24 órán belül készítsük el. Fontos, hogy a nyers hal más élelmiszerekkel, különösen készételekkel, ne érintkezzen, így elkerülhetjük a keresztszennyeződés veszélyét. A hal megtisztítása után minden eszközt és munkafelületet alaposan mossunk el forró, mosogatószeres vízzel, és a halas vágódeszkát ne használjuk más alapanyagokhoz. A megfelelő hőkezelés is kulcsfontosságú. A halászlé biztonságos, ha a halhús legalább 10 percig lobogva forr, a kész ételt két órán belül fogyasszuk vagy hűtsük le, a maradékot 1–2 napig tároljuk, újra melegítéskor mindig forraljuk fel. 

Az ünnepi asztal másik nagy klasszikus fogása a májas töltelékkel készített, egészben sült pulyka, amely kiemelt odafigyelést igényel. A tölteléket - közvetlen a töltés előtt - frissen készítsük, a májat és a többi hozzávalót lehetőség szerint előre hőkezeljük. A legfontosabb szabály, hogy a pulyka és a töltelék belső hőmérséklete egyaránt elérje a 75°C-ot, ami garantálja, hogy az esetleges kórokozók (pl. Salmonella, Campylobacter) elpusztuljanak. Maghőmérő segítségével érdemes a comb legvastagabb részén, a mellben és a töltelék közepében is ellenőrizni a hőmérsékletet.  Az egészben sült pulyka sütése hosszabb időt vesz igénybe: 180°C-on általában 3,5–4,5 óra szükséges a mérettől függően. A maradékokat két órán belül ajánlott lehűteni, és maximum 1–2 napig tároljuk vagy fagyasszuk le. 

A mézeskalács a karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan finomsága, melynek készítése során elsősorban a tojás felhasználása igényel nagyobb odafigyelést. A tojást nem szükséges megmosni, legfeljebb közvetlenül a felhasználás előtt. Ha a boltban hűtőből vettük ki a tojást, otthon is tároljuk hűtve. Friss tojásokat használjunk és mindig külön edénybe üssük fel őket. A romlott tojást kellemetlen, kénes szag, híg fehérje és széteső vagy elszíneződött sárgája jelzi, ilyen tojásokat ne használjunk. A mézeskalács készítése közben nehéz megállni, hogy a készülő nyers tésztából ne csipegessen a család, legfőképp a gyerekek. Élelmiszerbiztonsági szempontból azonban nem javasolt nyers tésztát fogyasztani. A tojást tartalmazó ételeket alaposan meg kell sütni vagy főzni, hogy belső hőmérsékletük legalább 75 °C legyen, így elpusztulnak a kórokozók. A nyers süteménytészta fogyasztása is kockázatos, mert a liszt E. coli-t tartalmazhat. 

A díszítésnél kerüljük a nyers tojásos máz használatát. A tojás hőkezelés nélkül Salmonella baktériumot tartalmazhat, ami már kis mennyiségben is káros lehet az egészségre. Különösen veszélyes lehet a gyermekekre, idősekre, kismamákra vagy legyengült immunrendszerű személyekre. A biztonságos megoldás a hőkezelt máz (vízgőz felett felvert tojáshab), amely ugyanolyan szép és tartós, mégis alacsonyabb kockázatú.

További hasznos tanácsok és oktatási anyagok a Nébih Oktatási Program oldalán elérhetők:
https://nebihoktatas.hu

Kapcsolódó anyagok:
Biztonságos ünnepi készülődés: élelmiszerbiztonsági tanácsok a karácsonyi menühöz című közlemény letölthető formában (docx)

Friss hírek

2025. december 19, péntek

Fokozott laboratóriumi kapacitás a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezéshez

Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére. A 2025-ben tapasztalt megemelkedett esetszámra reagálva a hivatal megsokszorozta laboratóriumi kapacitását, a vizsgálatok pedig három helyszínen zajlottak. A Nébih hangsúlyozza, hogy a védekezés folyamatos, és arra kéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédelmi előírásokat, valamint a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak.

Tovább >

2025. december 18, csütörtök

Megjelent az Európai Bizottság útmutatója a BPA betiltásával kapcsolatban

Az Európai Bizottság tavaly év végén betiltotta a biszfenol-A (BPA) használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, ami jelentős változásokat hoz a csomagolóanyagok és fogyasztási cikkek területén. A rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására a Bizottság most egy kérdés–válasz alapú útmutatót adott ki.

Tovább >

null 2016. december 13-tól kötelező lesz az élelmiszereken a tápértékjelölés

2016. december 13-tól kötelező lesz az élelmiszereken a tápértékjelölés

2016. augusztus 15, hétfő

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanács rendelet értelmében 2016. december 13-tól kötelezővé válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken az alábbi termékek kivételével:

1. Feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak;

2. feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak;

3. emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;

4. fűszernövény, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke;

5. só és sóhelyettesítők;

6. asztali édesítőszerek;

7. a kávé- és cikóriakivonatokról szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása hatálya alá tartozó termékek, egész vagy őrölt kávébab és egész vagy őrölt koffeinmentes kávébab;

8. olyan gyógynövény- és gyümölcstea, tea, koffeinmentes tea, instant vagy oldható tea vagy teakivonat, koffeinmentes instant vagy oldható tea vagy teakivonat, amely a tea tápértékét nem módosító aromákon kívül egyéb hozzáadott összetevőt nem tartalmaz;

9. erjesztett ecetfélék és ecethelyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák;

10. aromák;

11. élelmiszer-adalékanyagok;

12. technológiai segédanyagok;

13. élelmiszerenzimek;

14. zselatin;

15. dzsemsűrítő anyagok;

16. élesztő;

17. rágógumi;

18. olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm2-nél kisebb;

19. a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer (kistermelői élelmiszerek), ideértve a kézműves élelmiszereket is.”

A tápértékjelölés feltüntetési módja és sorrendje a következő:

Energia

kJ/kcal

KÖTELEZŐ

zsír

g

KÖTELEZŐ

amelyből

 

—  telített zsírsavak

g

KÖTELEZŐ

—  egyszeresen telítetlen zsírsavak

g

NEM KÖTELEZŐ

—  többszörösen telítetlen zsírsavak

g

NEM KÖTELEZŐ

szénhidrát

g

KÖTELEZŐ

amelyből

 

—  cukrok

g

KÖTELEZŐ

—  poliolok

g

NEM KÖTELEZŐ, de javasolt feltüntetni, ha tartalmaz cukoralkoholt

—  keményítő

g

NEM KÖTELEZŐ

rost

g

NEM KÖTELEZŐ, de javasolt feltüntetni, ha tartalmaz rostot

fehérje

g

KÖTELEZŐ

só

g

KÖTELEZŐ

Javasolt minimum jelölési mód:

Átlagos tápérték 100 g/100 ml termékben

Energia

…kJ/...kcal

Zsír

- amelyből telített zsírsavak

…g

…g

Szénhidrát

-amelyből cukrok

…g

…g

Rost*

…g

Fehérje

…g

Só

…g

* A rost sort nem kötelező feltüntetni, de javasolt jelölni olyan termékeknél, amelynek van rosttartalma, mert az energiaértékbe bele kell számítani.

 

A tápértékadatoknak ugyanazon látómezőben kell lenniük és amennyiben elegendő hely van a csomagoláson, akkor táblázatos formában kell feltüntetni.

A megadott értékeknek olyan átlagértékeknek kell lenniük, amelyek a következőkön alapulnak:

a) az élelmiszer előállítója által végzett analitikai vizsgálatok; vagy

b) a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből végzett számítások; vagy

c) általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.

A fenti „átlagérték” az az érték, amely a legjobban mutatja az adott élelmiszer által tartalmazott tápanyag mennyiségét, ugyanakkor tükrözi a szezonális eltéréseket, a fogyasztási szokásokat, valamint az egyéb olyan tényezőket, amelyek az aktuális érték változásait okozhatják.

Fontos tehát, hogy nem kötelező minden paraméterre saját vizsgálati adat, az előírás megengedi pl. irodalmi adat felhasználását illetve az interneten elérhető tápanyag adatbázisok is felhasználhatók.

A tápanyagokkal kapcsolatos néhány fontos információ:

  •  „szénhidrát”: az emberi szervezet anyagcseréjében átalakuló összes szénhidrát, ideértve a poliolokat is; a szénhidrát értékben a rost értéke nem lehet benne.
  • „cukrok”: az élelmiszerekben jelen lévő összes monoszacharid és diszacharid, a poliolok kivételével.
  • „poliolok”: a kettőnél több hidroxil-csoportot tartalmazó alkoholok. Ha van a termékben poliol (cukoralkohol), annak mennyiségére külön is szükség van, mivel az energia számolásánál le kell vonni a szénhidrátból, mert eltérő szorzófaktorok vonatkoznak rájuk.
  • „fehérje”: „Kjeldahl szerint mért összes nitrogén × 6,25” képlet szerint kiszámított fehérjetartalom.
  • „rost”: olyan, legalább három monomeregységgel rendelkező szénhidrát-polimerek, amelyeket az emberi vékonybél nem emészt meg és nem szív fel. A rost értékkel minden esetben számolni kell, abban az esetben is, ha az nincs jelölve a tápértékjelölésben (ugyanis a rost nem kötelező jelölési elem).
  • „só” = nátrium x 2,5 (sóegyenérték). Tehát ez a só nem a NaCl mennyiségét jelenti, hanem a termékben levő bármilyen forrásból származó nátriumot figyelembe véve az összes nátrium mennyiségének 2,5-szeresét (pl. vannak Na-tartalmú adalékanyagok is!).

Az energiatartalom számításához szükséges átváltási tényezők a következők, a kJ és a kcal értékét külön-külön kell kiszámítani.

szénhidrát (a poliolok kivételével)

17 kJ/g

4 kcal/g

poliolok (cukoralkoholok)

10 kJ/g

2,4 kcal/g

fehérje

17 kJ/g

4 kcal/g

zsír

37 kJ/g

9 kcal/g

szalatrimok

25 kJ/g

6 kcal/g

alkohol (etil-alkohol)

29 kJ/g

7 kcal/g

szerves sav

13 kJ/g

3 kcal/g

rost

8 kJ/g

2 kcal/g

eritrit

0 kJ/g

0 kcal/g

A fentiek alapján a tápértékjelölésben nem szereplő tápanyagokkal is kell számolni, amennyiben az adott termék tartalmaz szerves savakat (pl. citromsav van a termékben), alkoholt illetve szalatrimokat (zsírpótló anyag). A poliolok közül az eritritnek nincs energiaértéke.

Az energiatartalmat a kerekített értékekből javasolt számolni, azokból, amiket a tápértékjelölésen feltüntetnek. A kerekítési szabályokat és a hatóság által is figyelembe veendő toleranciákat az alábbi honlapon elérhető útmutató tartalmazza.

A tápértékjelölést tehát teljes egészében ugyanazon látómezőben kell elhelyezni, viszont a legfontosabb tápértékadatok önkéntes alapon megismételhetők a fő látómezőben azért, hogy a fogyasztók az élelmiszerek megvásárlásakor könnyen láthassák a tápanyag-összetételre vonatkozó lényeges információkat.

Az előre csomagolt termék csomagolásán a következő információkat lehet megismételni:

  • energiatartalom vagy
  • energiatartalom és a  zsír- és telített-zsírtartalom, cukortartalom, valamint a sótartalom.

Az alábbi honlapon található, havi rendszerességgel kiadásra kerülő élelmiszerekre vonatkozó jogszabálygyűjteményünkben egyéb útmutatók is elérhetők.


Friss hírek

2025. november 26, szerda

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2025.11.26.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2025. november 14, péntek

Tájékoztató a növényvédő szer felhasználáskor keletkező hulladékok jogszerű kezeléséről

A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.

Tovább >