MYMATCH projekt a klímaváltozás okozta élelmiszerbiztonsági kihívások megoldásáért

MYMATCH projekt a klímaváltozás okozta élelmiszerbiztonsági kihívások megoldásáért

2025. január 20, hétfő

Az Európai Horizont programnak köszönhetően decemberben elindult a MYMATCH kutatási és innovációs projekt. A négy éven át tartó projekt 9 európai országból 12 elismert partnert köt össze annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az élelmiszerbiztonság sürgető kérdéseire a klímaváltozásból fakadó kihívásokkal összefüggésben. A tervek szerint a projekt végeredménye egy mesterséges intelligencián alapuló Mikotoxin Menedzsment Platform lesz, amely személyre szabottan segíti majd az élelmiszerrendszerben részt vevőket.


Projektáttekintés
A klímaváltozás jelentősen növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatokat azáltal, hogy elősegíti a kórokozók szaporodását, a szennyező anyagok előfordulását az élelmiszer-ellátási láncban, valamint újabb lehetséges problémaköröket is rejthet magában. A MYMATCH fókuszában a gombák által termelt mikotoxinok állnak, különösen az Aspergillus, Fusarium és Alternaria fajoké, amelyek gyakran fordulnak elő kukoricában, búzában, paradicsomban és magvakban. Közös összefogassál a MYMATCH célja:

  1. A gombák és mikotoxinok előfordulásához kapcsolódó kockázatok előrejelzése és csökkentése.
  2. Az emberi (különböző étrendeket figyelembe vevő) és állati mikotoxin-kitettség értékelése.
  3. Hatékony kockázatkezelési intézkedések megvalósítása.

Az adatok gyűjtése számos szinten történik majd, az irodalomkutatástól kezdve a kontrollált környezeteken át egészen a szabadföldi kísérletekig, és alapvető adatkészleteket generálnak a projekt célkitűzéseinek teljesítéséhez. Ez lehetővé teszi a pontos klímaváltozási szcenáriókon alapuló prediktív modellek tökéletesítését, hogy előre jelezzék a mikotoxinok európai élelmiszerrendszerekben való előfordulását.


Legfontosabb várható eredmények
A MYMATCH projekt végeredményeként egy mesterséges intelligencia alapú Mikotoxin Menedzsment Platform jön létre, amelyet úgy terveztek, hogy minden élelmiszerrendszeri szereplőt személyre szabott előrejelzésekkel, ajánlásokkal és megelőzési stratégiákkal támogasson. Ez a platform segíti az agrárélelmiszeripari kutatókat, gazdálkodókat, ipari és politikai szereplőket, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és hatékonyan kezeljék a fenyegetéseket rövid és hosszú távon egyaránt. A MYMATCH eszközei és módszerei könnyen kiterjeszthetők lesznek más szennyezőanyagokra is. Olyan potenciális felhasználókkal együtt fogják kialakítani, mint például az EFSA.


Projektindító találkozó az UCSC-ben, Piacenzában
A MYMATCH projekt hivatalosan az Università Cattolica del Sacro Cuore (UCSC) által Piacenzában (Olaszország) 2024. december 12-13-án megrendezett indítótalálkozóval kezdődött. A projekt koordinátor csapata Paola Battilani professzor asszony vezetésével fogadta a partnereket, hogy megvitassák a projekt céljait, megosszák egymással tapasztalataikat, és megtervezzék a következő négy év ütemtervét.


Előretekintés
A sokrétű szakmai partnerei együttműködéseknek köszönhetően a MYMATCH projekt forradalmasítani fogja az élelmiszerbiztonság stabilitását a klímaváltozás okozta problémák ellenére is. 

_______________________________________________________________________________

Press release: Launch of the MyMatch project: addressing food safety in the face of climate change. 
Piacenza, Italy – December 2024 
Contact: contact.mymatchproject@gmail.com, LinkedIn: @MyMatch Project. 
We are excited to announce the launch of the MyMatch research and innovation (R&I) project, an ambitious initiative funded under the Horizon Europe program. Starting in December 2024 and running for the next four years, MyMatch brings together 12 esteemed partners from 9 European countries to tackle the pressing issue of food safety in the context of climate change. 

Project overview 
Climate change significantly increases food safety risks by promoting the growth of pathogens and the occurrence of contaminants in the food supply chain, and introducing new hazards. MyMatch focuses on the impact of climate change on mycotoxins produced by fungi such as Aspergillus, Fusarium, and Alternaria, which are commonly found in maize, wheat, tomato, and nuts. Thanks to a strong and multi-actor partnership, MyMatch aims to: 

1.    Predict and mitigate risks associated with fungi and mycotoxin occurrence.
2.    Assess mycotoxin exposure in humans (considering different diets) and animals.
3.    Implement effective risk management measures.

Data collection will occur at various levels, from literature to controlled environments and open fields, generating essential datasets to fulfil the project's objectives. This will enable the improvement of predictive models based on accurate climate change scenarios to anticipate mycotoxin occurrence in European food systems. 

Key expected outcomes 
The final output of MyMatch will be the AI Mycotoxin Management Platform, designed to support all food system actors with tailored predictions, recommendations, and mitigation approaches. This platform will assist agri-food researchers, farmers, industry stakeholders, and policymakers in making informed decisions and taking effective threat-mitigation actions, both in the short and long term. MyMatch tools and methods will be easily extendable to other contaminant issues and will be co-created with potential users like EFSA. 

Kick-off Meeting at UCSC, Piacenza 
The MyMatch project officially kicked off with a meeting hosted by Università Cattolica del Sacro Cuore (UCSC), the project coordinator, in Piacenza (Italy) on December 12-13, 2024. The coordination team, led by Prof. Paola Battilani, welcomed partners to discuss project goals, share insights, and plan the roadmap for the next four years.

Looking ahead 
With the combined efforts of its partners, MyMatch is set to revolutionize food safety management in the era of climate change. Stay tuned for updates and follow our journey towards a safer and more resilient food supply chain.  


Friss hírek

2024. május 7, kedd

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)

Tovább >

2024. február 22, csütörtök

SMP FOOD 2022 AMRtool projekt

Pályázat címe: Improvement of data collection of the volume of sales and use of veterinary antimicrobial medicinal products in Hungary

Tovább >

null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

2016. október 4, kedd

Az elmúlt negyedszázad gazdasági, társadalmi és ökológiai változásai következtében a trichinellosis – az állati és emberi bélcsatornában és izomzatban megtelepedő, Trichinella nemzetségbe tartozó férgek okozta fertőzés – újra növekvő jelentőségű betegséggé vált a világ számos fejlett és fejlődő országában. A NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratóriumának és az Európai Unió Parazitológiai Referencia Laboratóriumának munkatársai hazai felmérő vizsgálataik eredményeit összesítő közleményükben számoltak be a Trichinella-fajok hazai járványtanáról. Az alábbiakban a mintegy 320 ezer vaddisznó és több mint 4000 vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze.

A trichinellák a legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Az ember rendszerint sertés vagy vadon élő állatok nyers, vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztásával fertőződik. A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében. A trichinellosis egyúttal a legnagyobb kiadással járó állatról emberre terjedő parazitás megbetegedések egyike – egyes becslések szerint mintegy 11 millió fertőzöttje van évente.

Izommintából mesterséges emésztéssel kinyert Trichinella-lárva

A hazai köz- és állategészségügy által megállapított esetekben a trichinellák faji hovatartozása hosszú ideig nem volt ismert. A fonalférgek okozta fertőzés aktuális hazai járványtani helyzetéről az 1970-es évektől egészen 2008-ig csak szórványos, részben anekdota-szerű információk álltak rendelkezésre. Egyes szerzők Magyarországot Trichinella-mentesnek vélték, és a hazai szakemberek nagy hányada a parazitózist felszámolt közegészségügyi problémának tekinti még napjainkban is. Jelenleg összesen 9 Trichinella-fajról tudunk, amelyek közül három hazai jelenlétét bizonyították.

 

A lakosságnak elsősorban az alábbi kockázati tényezőkre kell tekintettel lenniük:

  • A házi sertések szórványosan előforduló Trichinella-fertőzöttségére a háztáji állományokban lehet számítani, hiszen ennél a tartásmódnál lehet a legkisebb hatásfokkal védekezni az élősködők ellen. Paradox módon hazánkban az összes, közfogyasztásra kerülő sertés kötelező Trichinella-vizsgálaton esik át 1962 óta, kivéve a háztáji állományokból származó, magánvágásra kerülő egyedeket.
  • A 2011 óta minden évben megszervezett jártassági körvizsgálatok egyértelműen rámutattak, hogy a Trichinella-vizsgálóhelyek többsége a módszer kritikus pontjainak ismerete és a megfelelő képzés nélkül nem képes a parazita Európai Uniós követelményeknek megfelelő kimutatására. Ez megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal. Mindezek és egyes környező országok (Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna) járványtani helyzete miatt a Trichinella-vizsgálóhelyek minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése kulcsfontosságú hazánk járványvédelme szempontjából.
  • Hazánkban is növekszik a vásárlói kereslet a bioélelmiszerek iránt. A természetes körülmények között tartott sertések azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek köszönhetően jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a nagyüzemi körülmények között tartott egyedek.
  • Magyarországon jelentős számú importált sertést dolgoznak fel. Ezek az állatok egyes esetekben olyan államokból kerülnek a hazai élelmiszerláncba, ahol a nagyüzemi sertésállomány sem mentes a trichinelláktól.
  • A fertőzött európai, vagy Európán kívüli államokat felkereső turisták fokozott kockázatnak vannak kitéve a helyi, trichinellákra fogékony állatfajokból készült, nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek fogyasztásakor.
  • Az élelmiszerhamisításból, illegális élelmiszerimportból és kereskedelemből származó, nem hőkezelt hústermékek is fokozott veszélyt jelentenek a lakosság számára.
  • Az átlagfogyasztók körében nem, de bizonyos társadalmi rétegekben (pl. vadászok) rendkívül népszerű egyes trichinellákra fogékony állatfajokból (borz, medve) készült nyers és félnyers termékek fogyasztása, ami e fajok táplálkozási szokásai miatt jelentős kockázattal jár.

Az élősködők hazai elterjedtségét és az azt befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálandó 4086 vörös róka és mintegy 320 ezer vaddisznó Trichinella-analízisét végezték el hazánkban 2006 és 2014 között. A genetikai vizsgálatok során 86 róka (2,1 százalék) és 58 vaddisznó (0,02 százalék) bizonyult fertőzöttnek – az ezekből származó lárvákat T. britovi, T. spiralis vagy T. pseudospiralis fajokként azonosították.

Az adatok térbeli elemzése alapján különböző kockázatú régiókat különítettek el hazánkban. A Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos északkeleti országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag magas volt, és ez az érték jelentősen meghaladta az ország más területein észlelt gyakoriságot. Ez a térség a T. britovi-fertőzött szlovákiai régió déli részének tekinthető. A Horvátországgal határos délnyugati, valamint a Szerbiával és Romániával határos délkeleti megyékben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag alacsony volt. (Szomszédainkban a nemzetségbe tartozó fonalférgek nagyobb számban vannak jelen, közülök is a legelterjedtebb faj a T. spiralis.) A középső országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága alacsony, míg az északnyugati megyékben elhanyagolható volt.

Mind a rókákban, mind a vaddisznókban a T. britovi volt a legtöbbször azonosított faj (87,5 százalék és 67,3 százalék), megelőzve a T. spiralist (11,2 százalék és 31,0 százalék) és a T. pseudospiralist (1,3 százalék és 1,7 százalék). A T. spiralis előfordulását jellemzően csak hazánk déli és keleti részében állapították meg. Ez az eredmény nem meglepő a hazánkkal délen és keleten szomszédos Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Ukrajnában előforduló nagyszámú T. spiralis-fertőzött terület ismeretében. Feltételezhető, hogy a parazita vadon élő állatokban megtelepedve az országhatáron kívülről bármikor bejuthat hazánk területére, folyamatos kockázatot jelentve ezzel a háziállatok és az ember számára. A tokot nem képző T. pseudospiralis szórványos előfordulását elsőként állapították meg hazánkban.

Trichinella-fajok előfordulása Magyarországon: balra a T. spiralissal, jobbra a T. britovival fertőzött róka- és vaddisznóminták gyűjtési helye

Harmincnégy aranysakál vizsgálata során három, a horvát határ közelében elejtett egyednél állapítottak meg T. spiralis-fertőzöttséget. A faj fiatal hím egyedei akár több száz kilométer távolságot is képesek vándorolni élőhely keresése céljából, miközben számos kórokozót, így T. spiralist is behurcolhatnak attól mentes területekre.

A helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el a Békés megyei Medgyesbodzáson 2009-ben. Nem zárható ki, hogy a megbetegedések hátterében a vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék állhat.

A rókák és a vaddisznók élőhelyének környezeti jellemzői és a T. spiralis-lárvaszám között összefüggést nem találtak, de a T. spiralis-fertőzöttség pozitív összefüggést mutatott az országhatár közelségével. Ez az eredmény jelzi, hogy a T. spiralis vadon élő állatokban való hazai előfordulását jelentősen befolyásolja a parazita erdei állatokkal történő átjutása a szomszédos államokból hazánk területére.

Statisztikai vizsgálatok alapján a T. britovi hazai előfordulását elsősorban a területek mezőgazdasági hasznosítása és az éves átlaghőmérséklet befolyásolja. A nem művelt területekkel mutatott pozitív összefüggés hátterében az állhat, hogy ezeken a területeken a róka sokkal inkább generalista ragadozó, és itt nagyobb a dögevés, valamint a kannibalizmus valószínűsége is. Az éves átlaghőmérséklettel mutatott negatív összefüggés okozója az állati tetemek lassabb lebomlása, a rókák alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megfigyelt gyakoribb dögevése, valamint a T. britovi-lárvák alacsonyabb hőmérsékleten megfigyelt hosszabb túlélése lehet.

Mezőgazdasági területeken a rókák fő táplálékát a rágcsálók adják – ezeken az élőhelyeken kevésbé jellemző a dögevés és így a fertőzöttségi ráta is alacsonyabb

Hazánkban a trichinellák járványtana változatos képet mutat: három Trichinella-faj, különböző földrajzi régiókban – azokon belül pedig eltérő gyakorisággal –, jellemzően vadon élő állatokban fordul elő. Az emberközeli környezetben ezek a fonalférgek csak szórványosan találhatóak meg. A hazai élelmiszerlánc-biztonságban, a köz- és az állategészségügyben tevékenykedő szakemberekben tudatosítani kell, hogy a trichinellosis hazánkban nem tekinthető megoldott problémának. A trichinellák teljes felszámolására nincs reális lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget.

A tanulmány teljes terjedelemben a Magyar Állatorvosok Lapja 2015. augusztusi számában jelent meg.

Szerzők:

Széll Zoltán (NÉBIH ÁDI Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratórium; Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratórium)

Gianluca Marucci (Európai Unió Parazitológiai Referencia Laboratóriuma, Fertőző, Parazitás és Immunmediált Betegségek Osztálya)

Tolnai Zoltán (NÉBIH ÁDI Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratórium; Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratórium)

Edoardo Pozio (Európai Unió Parazitológiai Referencia Laboratóriuma, Fertőző, Parazitás és Immunmediált Betegségek Osztálya)

Sréter Tamás (NÉBIH ÁDI Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratórium; Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratórium)


Friss hírek

2025. április 30, szerda

Pest vármegye - 03. számú vizsgálat - Tálalókonyha (közétkeztető) - Budapest

Pest vármegye - 02. számú vizsgálat - Barlang Étterem - Budapest

Tovább >

2025. április 22, kedd

Tanúsító szervezet elismerése

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 34/2013. VM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni.

Tovább >