szakács

Közétkeztetési Szakácsverseny

A Közétkeztetők, és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Közétkeztetési Szakácsversenyt hirdetett a közétkeztetésben dolgozó szakácsok számára.

A verseny célja többek között a hagyományos ízek, ételek modernizálása, az étkezési kultúra fejlesztése, valamint az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése.

Közétkeztetési Szakácsverseny (KÖSZ) 2025-2026

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) meghirdeti a X. Közétkeztetési Szakácsversenyt a közétkeztetésben dolgozóknak.
TÉMAKÖR: Fenntartható közétkeztetés
MOTTÓINK: Ez az a verseny, amelynek csak nyertesei vannak! Az út a cél! Fenntartható a közétkeztetés.
FŐVÉDNÖK: Dr. Nagy István agrárminiszter; Dr. Nemes Imre a Nébih elnöke; dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
SZAKMAI VÉDNÖK: Hamvas Zoltán a Magyar Bocuse d’ Or Akadémia elnöke, Zoltai Anna a KÖZSZÖV elnöke
SZAKMAI TÁMOGATÓ: Agrárminisztérium, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Élelmiszerhigiénikusok Társasága, Magyar Bocuse d’Or Akadémia, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Pannon Gasztronómiai Akadémia, Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete, Magyar Természetvédők Szövetsége, Növényi Élelmiszergyártók Szövetsége
MÉDIA TÁMOGATÓ: Trade Magazin, KÖZSZÖV Hírlevél

  • CÉLOK a fenntartható és fejlődő közétkeztetés érdekében:
    - iránymutatás a közétkeztetés fejlődéséhez, megújulásához,
    - a fenntartható közétkeztetés népszerűsítése,
    - a közétkeztetés minőségének javítása, fejlesztése,
    - a közétkeztetés népszerűsítése, társadalmi megbecsültségének javítása,
    - a rövid ellátási lánc, és a hazai friss alapanyagok felhasználásának népszerűsítése,
    - bio és öko alapanyagok népszerűsítése
    - a modern ételkészítési technológiák megismerése, technológiák fejlesztése,
    - az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése,
    - az étkezési kultúra fejlesztése,
    - az igényes tálalás bemutatása,
    - a versenyre nevezők szakmai továbbképzése és fejlesztése,
    - a közétkeztetésben dolgozók csapatmunkájának fejlesztése,
    - kipróbált receptek és technológiák megismertetése,
    - a szakmai összefogás és együttműködés erősítése.

      • Kategória száma Kategória megnevezése Alapkövetelmények
        1. Gyermek- és diákétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 1 segítő
        2. Intézményi felnőtt közétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 2 segítő
        3. Munkahelyi vendéglátás 1 irányító + 2 szakács + 1 segítő
      • Csapattagok Elfogadott képesítés/ gyakorlat
        irányító/ coach élelmezésvezető, vagy vendéglátó-ipari üzletvezető, vagy
        középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetés irányítói gyakorlat
        szakács szakács vagy középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetési főzőgyakorlat
        segítő képesítési kötöttség nincs, lehet szakács vagy tanuló, kisegítő munkatárs is


        Az elődöntőben és a döntőben az ételkészítést a szakács(ok) és a segítő(k) végzik, abban az irányító tevékenyen nem vesz részt. Ennek megszegése pontlevonással, vagy a versenyből való kizárással jár. A főzés és a tálalás során, az irányító szóbeli szakmai támogatást, iránymutatást adhat csapattársainak, a zsűri által meghatározott helyről, miközben jegyzeteket, feljegyzéseket és órát használhat. Munkája nem lehet a szükségest meghaladóan figyelemelterelő, és nem zavarhatja a versenytársakat, nem vonhatja el a figyelmet. Az irányító tevékenységét a konyhai zsűri figyeli és a konyhai összmunkában értékeli.
        A csapatok felkészülését mentorok segíthetik, már a nevezés kidolgozásának fázisában is. Mentort kérésre a szervezők is biztosítanak a csapatoknak. A zsűri a mentorokkal külön felkészítő alkalommal egyeztet a pontos elvárásokról.
        Étkeztető cégenként, konyhánként több csapat nevezhet, akár több kategóriában is. Nevezési előfeltétel, hogy a konyhának legalább 80%-os Nébih minősítéssel kell rendelkeznie.
        Alkalmilag, a versenyre szerveződött csapatok is nevezhetnek. Esetükben szintén elvárás, hogy be kell adniuk egy olyan közétkeztető főzőkonyha támogatását, amelynek legutolsó Nébih minősítése legalább 80%-os.
        A verseny során a csapat tagjainak cseréjét minden esetben jelezni kell a zsűrinek, indoklással.

    • Mindhárom kategóriában elvárás, hogy az egyik fogás esetében, amelybe a desszert nem számít bele, kötelező egy húsmentes fogás bemutatása. További elvárás, hogy legalább egy (kötelező, vagy választott) alapanyag KMÉ-védjegyes termék legyen, valamint egy zöldség vagy gyümölcs, vagy a felhasznált tojás öko- vagy bio minősítéssel rendelkezzen.
      ( A KMÉ védjeggyel ellátott termékek listáját mellékeljük)


      Kötelező alapanyagok


      Makói vöröshagyma, sárgarépa, zeller, zöldpaprika, paradicsom, tejföl, mélyalmos tojás, szilva.
      A kiírásban megnevezésre került alapanyagok felhasználása kötelező.
      A gulyás elkészíthető húsmentes változatban is. Ha a gulyáshoz húst kívánnak használni, az lehet szabadon választott állat húsa. Amennyiben a gulyást marhahúsból készítik, csak a szürkemarha hús megengedett.

      Az alapanyagokat (a nevezési dokumentáció részeként) a szervezők beárazták. A kalkulációt ezeken az árakon kell elkészíteni. Felhasználható egyéb alapanyag is, azonban a menü ára nem haladhatja meg a kategóriánként kiírt nettó összeget.

      Az 1. kategóriában kötelező megfelelni a 37/2014.(IV.30.) EMMI rendeletben foglaltaknak.


      Tiltott alapanyagok


      - édesítőszer, édesítőszert tartalmazó összetett alapanyag,
      - ízfokozó, hozzáadott ízfokozót tartalmazó összetett alapanyag,
      - élelmiszer színezék, élelmiszer színezéket tartalmazó összetett alapanyag

      A kötelező alapanyagokon kívül a tiltás betartásával további bármely, elsősorban hazai élelmiszer felhasználható. Az alapanyagok származását a zsűri külön ellenőrzi, és pontozza. Előnyt jelent a hagyományos alapanyagok kreatív felhasználása.

      Tiltott konyhai eszközök


      Az 1. és 2. kategóriában nem használhatók az ételkészítéshez az alábbiak:

      • vákuumgép,
      • sous-vide keringető,
      • airbrush compressor,
      • fagylaltkészítő gép,
      • pacojet,
      • füstölő,
      • thermomix,
      • csokoládé temperáló,
      • holdomat,
      • Isi habszifon, szifon,
      • molekuláris szett.


      A 3. kategóriában tiltott konyhai eszköz nincs.
      5. FŐZÉSI, ÉTELKÉSZÍTÉSI IDŐ
      1. kategória Gyermek- és diákétkeztetés – iskolás korcsoport 3:00 óra
      2. kategória Közétkeztetés - felnőtt korcsoport 3:00 óra
      3. kategória Munkahelyi étkeztetés 4:00 óra

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Két fogásból áll.
        Ennek variációi lehetnek:


        a.) leves + főétel
        b.) előétel + főétel
        c.) főétel + desszert

        		 850,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

         

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll:


        Leves: gulyásleves
        Főétel (gulyáshoz illeszthető)
        és desszert

        		 1050,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva
      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll, ennek variációi:


        a.) leves,
        főétel, (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert,
        b.) előétel,
        főétel (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert

        		 1250,00 Ft

        Hazai termelésű, előállítású:

         

        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

    • A verseny 3 fordulós:

      1. SELEJTEZŐ, amely 2025.05.31-ig lezárul
      2. ELŐDÖNTŐ, 2025 szeptemberétől novemberig
      3. ORSZÁGOS DÖNTŐ, 2026. március (SIRHA)

      • A selejtező a nevezések formai és tartalmi követelményeinek átvizsgálásából áll:

        • kötelező nevezési adatok,
        • csatolandó dokumentumok megléte,
        • felhasznált keretösszeg,
        • kötelező alapanyagok,
        • kínálati elemek megléte.

        Pontozás nem történik, megfelelt és nem megfelelt értékelés zajlik.
        Szabálytalan, vagy hiányos nevezés esetében a csapatokat a zsűri egy alkalommal, határidővel hiánypótlásra kéri fel. A határidőn belül megküldött hiánypótlást újra megvizsgálják és döntenek a csapat továbbjutásáról.
        A továbbjutott csapatokat a szervezők 2025. június 16-ig tájékoztatják az elődöntő időpontjáról és helyszínéről, a versennyel kapcsolatos további tudnivalókról. Az elődöntő helyszínéről a szervezők előzetesen egyeztetnek a csapatokkal.
        Várható, a nevezésekhez később igazított helyszínek: Budaörs, Debrecen, Pécs.

      • Az elődöntőkre 2025 őszén kerül sor, hétvégi napokon.

        • Az ételek elkészítéséhez a versenyzők az összes alapanyagot maguknak biztosítják.
        • Régiós elődöntők helyszínei Budaörs, Debrecen és Pécs.
        • A helyszínen rendelkezésre álló eszközökkel kell elkészíteni a menüsort 10 adagban.
        • A rendelkezésre álló idő – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra, mely magában foglalja a tálalási időt is.
        • Az ételekkel szemben támasztott követelmény, hogy a vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok betartása mellett, adott idő alatt, nagyobb létszámra, közétkeztetésnek számító mennyiségben is elkészíthető és tálalható legyen.
        • Az elkészített ételeket a szervezők és a szakmai támogatók által delegált szakértőkből álló zsűri bírálja, melynek során szempont a nevezés és a kivitelezés egyezősége: a technológia, az újszerűség, a kalkuláció, az elkészítési idő, a közétkeztetésben kivitelezhetőség, a tálalás, az íz és további érzékszervi megfelelés.
        • A konyhai munkát szakmai zsűri felügyeli és bírálja.

      • A döntőbe jutott csapatoknak lehetőségük van a nevezések módosítására az elődöntőkben tapasztaltak alapján 2025. december 15-ig. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        Az elődöntők során elért pontszámok alapján a kategóriában a legmagasabb pontot elért csapatok kerülnek az országos döntőbe.
        2026. januárjában nyilvános online konferencián sorsolják ki a szervezők a rajtidőpontokat. Ekkor minden csapat megismeri a saját versenynapja dátumát, a rajtszámát és a konyha-box számát, amelyben versenyezni fog.
        A verseny a 2026-os SIRHA Budapest élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon, nyilvánosan, közönség előtt zajlik, melynek részleteiről a versenyzők időben tájékoztatást kapnak. A versennyel párhuzamosan szakmai konferenciát is szervezünk, ezzel is támogatva a verseny szakmai továbbképzésre vonatkozó célját.
        A döntőt a csapathoz tartozó kísérők, szurkolók, támogatók, családtagok előzetes jelzés és egyeztetés alapján ingyenesen látogathatják.
        A döntőbe jutott csapatok továbbra is igényelhetik a szervezők által biztosított felkészítő mentor támogatását, és a szervezőktől minden segítséget megkapnak a verseny folyamatának megismeréséhez. A felkészülés alatt lehetőségük lesz meglátogatni és megismerni a versenykonyhát, valamint az előző versenyekről készült videófilmeket is.
        Az országos döntőben lefőzendő mennyiség: 30 adag.
        A versenymenüből 16 adagot tányérban tálalnak (14 adag a kóstolózsűri számára, 1 adag fotózásra, 1 adag Nébih laboratóriumi vizsgálathoz) és 14 adagot chafingbe a kóstolóközönség számára kiadagolva kínálnak.
        A véglegesített és megküldött versenydokumentáció alapján az országos döntőben az alapanyagot a versenyzők maguknak biztosítják.
        A főzésre és az elkészített ételek zsűri elé tálalására az országos döntőben is – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra áll rendelkezésre. A tálaláshoz használható tányérokat a szervezők biztosítják, azok listáját és bemutató fotóit 2.sz. melléklet tartalmazza.
        Az országos döntőről kiadvány készül, melyben a döntőbe jutott csapatok bemutatása mellett, a versenyen szereplő receptek, ételkészítési, tálalási leírások, ételek hétköznapi tálalási és verseny tálalási fotói szerepelnek.

      • A kiírás pontos betartása.

      • Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, jelölése, nyomon követése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont
         

        Konyhai higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni rend, higiénia (személy, környezet, élelmiszer). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont
         

        Helyes technológia, szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Helyes technológia alkalmazása: gépek és eszközök szakszerű használata.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont
         

        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont
         

        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.

        0 – 50 pont

        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.

        0 – 10 pont

        Elődöntőkben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és az élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

      • Az országos döntőben az előző fordulóban szerzett pontszámok elévülnek, a csapatok teljes értékelése megismétlődik. Lehetőség van a döntő előtt 2026. január 5-ig a nevezések pontosítására, változtatására. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        A nevezések formai megfelelősége továbbra is követelmény.

        Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, címkézése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont


        Higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni higiénia (személy, környezet, élelmiszer, technológia). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont


        Helyes szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Technológia: gépek és eszközök szakszerű használata, technológiák megfelelő alkalmazása.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont


        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont


        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.


        0 – 50 pont


        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.


        0 – 10 pont
        Döntőben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

Kapcsolódó cikkek

null NÉBIH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratórium

NÉBIH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratórium

Növény-,Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Pécsi Bakteriológiai Laboratórium

Laboratóriumvezető: Ambrus Ágnes

Telefon: 20/411-0971

Hivatali telefon: 72/795-124

Laboratóriumvezető helyettes: Dömösné Nagy Ágnes

Telefon: (72) 552-246

 

A mezőgazdasági kultúrák betegségeinek és az általuk okozott kár kialakulásában jelentős szerepet játszanak a növénykórokozó baktériumok. A jelenleg ismert baktériumos növénybetegségek száma meghaladja a kétszázat, a kimutatási és meghatározási lehetőségek fejlődésével egyre újabb és újabbak válnak ismertté.

Összehasonlítva más növénykórokozó szervezetekkel a baktériumos növénybetegségek elleni védekezésre alkalmas vegyszerek száma elenyésző, részben olyan antibiotikumok, melyeket humán- és állategészségügyben is alkalmaznak, ezért felhasználási lehetőségük szigorúan szabályozott. A fent említett körülmények miatt e szervezetek elleni sikeres védekezés eszköze a minél gyorsabb és biztonságosabb kimutatás és meghatározás, melynek segítségével biztosítható a kórokozótól mentes szaporítóanyag, a fertőzések terjedésének korlátozására.

A mezőgazdasági termékek exportja esetén sok ország karantén előírása szabályozza és írja elő a növényi termékek, elsősorban a szaporítóanyagok baktérium kórokozóktól való mentességét. Ugyanakkor fontos, hogy az importból származó növényi anyagok is mentesek legyenek növénykórokozó baktériumoktól, különös tekintettel azokra, melyek hazánkban nem honosak, illetve  még nem telepedtek meg.

A fent említett szempontok figyelembe vételével hozták létre 1975-ben a Baranya Megyei Növényvédelmi Állomáson a növényvédelmi szervezet speciális bakteriológia laboratóriumát a szervezet, egyetlen ilyen jellegű vizsgálóhelyeként, amely azóta is országos illetékességgel működik.

A laboratórium feladata a 70-es években a hazánkban honos növénykórokozó baktériumok kimutatása és dominancia viszonyainak vizsgálata volt a gazdaságilag legfontosabb kultúrákban (bab, szója, burgonya, borsó, gyümölcskultúrák), továbbá az export-import szaporítóanyagok vizsgálata a karantén előírásoknak megfelelően.

A mezőgazdaságilag fejlett országokban kidolgozott baktériumok kimutatására és meghatározására alkalmas módszerek tökéletesítése szükségessé tette, hogy a laboratórium fejlesztési és kutatási munkákat is végezzen. Az új gyors szerológiai módszerek adaptálása, továbbfejlesztése és a gyakorlati alkalmazása a Pécsi Orvostudományi Egyetem segítségével kezdődött a 70-es évek végén. A vizsgálatokhoz szükséges antiszérumok előállítására túlnyomó részben a laboratóriumban került sor, míg olyan baktériumok esetében, melyek hazánkban nem fordulnak elő, a szerodiagnosztikumok előállítását a POTE végezte. Ilyen előzmények után került bevezetésre az ELISA és immunofluoreszcenciás festési eljárás, melyek lehetővé tették, hogy a velünk export-import kapcsolatban álló országok előírásainak megfelelő módszerekkel folyjanak a vizsgálatok.

A 80-as években az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet megbízásából évente közel száz, már termesztésben levő, vagy bevezetés előtt álló babfajta fogékonyságának tesztelése folyt éveken keresztül baktérium kórokozókkal szemben. Már a kezdetektől fogva a laboratórium feladatát képezte a növénykórokozó baktériumok ellen bevethető kísérleti vegyszerkészítmények tesztelése is.

Az Erwinia amylovora okozta, az almatermésű kultúrákban károsító tűzelhalás európai terjedése miatt már az 1970-es évek elején megkezdődött a betegség hazai felderítése, amelyet az 1990-es évek közepén számítógépes előrejelzési modell alkalmazásával is kiegészítettek.

A Magyarországon első ízben 1996-ban izolált Erwinia amylovora kórokozó hazai terjedése szükségessé tette a megyei felderítések koordinálását, védekezési javaslatok kidolgozását a kórokozóval szemben. A vegyszeres védekezéshez alapul szolgáló előrejelzési rendszer (Maryblyt) működtetése, koordinálása, szakmai felvilágosító munka termelők és szakemberek számára (előadásokkal, speciális szóróanyaggal) beépültek a laboratórium feladatkörébe.

Az 1990-es évek végén a laboratórium baktériumazonosítási vizsgálati palettája a zsírsavanalízissel bővült, amely módszer a MIDI Baktériumidentifikációs szoftverén alapult. 2001-től elkezdődött a polimeráz láncreakción (PCR) alapuló baktériumazonosító módszer bevezetése a napi rutindiagnosztikai gyakorlatba.

Ugyanabban az időben teljesedett ki a Magyarországon nem honos baktériumos betegségek hazai felderítése, amelynek szakmai és technikai koordinációja a laboratórium feladatát képezi azóta is. Legnagyobb figyelmet az Európai Közösségben kiemelt fontosságúként kezelt burgonya zárlati baktériumos kórokozóknak szentelték  (Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus, Ralstonia solanacerum). 2000-től évről évre növekvő mintaszámú öntözővíz, valamint keserű csucsor növényminta vizsgálatával monitorozzák a Ralstonia solanacearum hazai elterjedtségét.

Az előttünk álló időszak egyik legkomolyabb kihívásának tűnik a Magyarországon még nem azonosított, de Európa Földközi-tengeri régiójában már jelen levő Xylella fastidiosa okozta betegség diagnosztizálása.

A laboratórium az 1970-es évek közepétől gyűjti és fenntartja a hazai előfordulású növénykórokozó baktériumok identikus tenyészeteit. E gyűjteményt kiegészítik a túlnyomórészt csere útján beszerzett, részben vásárolt nemzetközi gyűjteményekből származó baktériumtörzsek. A gyűjtemény jelenleg több mint 1400 izolátumból áll, amelyet liofilizált állapotban tartanak fenn.

Munkakapcsolatot tart számos hazai és külföldi diagnosztikai laboratóriummal, szakmai szervezetekkel és intézményekkel, részt vesz az EPPO Baktériumdiagnosztikai Munkacsoportjában, EU szintű módszerfejlesztési programokban (diagnosztikai módszerfejlesztés).

Jelenleg a laboratóriumban évente 1.500 - 2.000 minta hatósági, károsító felderítésekhez kapcsolódó  és egyéb diagnosztikai vizsgálatára kerül sor.

A laboratórium diagnosztikai tevékenységét 2007. óta az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 számú szabvány  előírásainak szellemében fejti ki, 5 db zárlati baktérium károsító vizsgálati eljárását a NAT  NAT-1-1538/2015 nyilvántartási számon akkreditálta. Diagnosztikai tevékenységének ellenőrzése céljából hazai és nemzetközi körtesztekben, jártassági tesztekben vesz részt, illetve szervez ilyeneket.

A növénykórokozó baktériumok kimutatásánál  és meghatározásánál az Európai Közösség irányelveiben lefektetett eljárások, EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) módszerek, valamint egyes ISTA  (International Seed Testing Association) ajánlások alapján dolgozik (e szakterületen alkalmazható magyar szabvány nem létezik).

Ezen túlmenően tudományos publikációkban javasolt módszerekre alapozott úgynevezett saját összeállítású módszereket (eljárásokat) is alkalmaz a diagnosztikai munka során.

Jelenleg a laboratórium az alábbi növénykórokozó baktériumok kimutatására és meghatározására vonatkozóan rendelkezik belső módszertani utasítással, illetve rutinvizsgálati gyakorlattal:

Akkreditált diagnosztikai eljárások

  • Ralstonia solanacearum izolálása, kimutatása és azonosítása gazdanövény és öntözővíz mintákban. Az Európai Bizottság 2006/63/EK Irányelvén alapuló eljárás (kimutatás IF (immunofluoreszcens festés) módszerrel, félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása IF és kvalitatív  PCR vizsgálatokkal, valamint tesztnövény mesterséges inokulálásával).

  • Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus, izolálása, kimutatása és azonosítása burgonyanövény mintákban. Az Európai Bizottság 2006/56/EK Irányelvén alapuló eljárás (kimutatás IF módszerrel, tesztnövény mesterséges inokulálásán (biolgiai tesztelés)  alapuló, valamint félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása  IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal, valamint tesztnövény mesterséges inokulálásával).

  • Erwinia amylovora izolálása, kimutatása és azonosítása tünetes gazdanövény mintákban. Az EPPO  PM 7/20(2) szabványán alapuló eljárás (kimutatás IF módszerrel ,  félszelektív táptalajon történő  izolálás, a kórokozó azonosítása IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal, valamint körteszelet teszttel).

  • Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis izolálása kimutatása és azonosítása paradicsomnövény mintában. Az EPPO PM 7/42(2)  szabványán alapuló eljárás (félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása IF és kvalitatív PCR  vizsgálatokkal).

  • Kukoricanövényből és kukoricamagból izolált Pantoea stewartii subsp. stewartii izolátumok azonosítása. Az EPPO PM7/60 (1) szabványán alapuló eljárás (izolátumok IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal történő azonosítása).

 Nem akkreditált vizsgálati eljárások

  • Acidovorax avenaecitrulli subsp. görögdinnyében és egyéb kabakos kultúrákban (saját    módszer).

  • Agrobacterium tumefaciens és Agrobacterium vitis szőlő növénymintában (saját módszer).

  • Agrobacterium tumefaciens csonthéjas és almatermésű kultúrákban, valamint egyéb gazdanövényekben (saját módszer).

  • Brenneria salicis fűz növénymintában (saját módszer).

  • Clavibacter michiganensis subsp. insidiosus lucerna növény- és magmintában (EPPO módszer).

  • Pectobacterium (Erwinia) és Dickeya (Erwinia chrysanthemi) fajok burgonya növény- és gumómintában, egyéb gazdanövény mintában (saját módszer).

  • Pseudomonas syringae pv. glycinea szója növény- és magmintában (saját módszer).

  • Pseudomonas syringae pv. pisi és Pseudomonas syringae pv. syringae,  borsó növény- és magmintában (saját módszer).

  • Pseudomonas syringae pv. tomato, paradicsom növény- és magmintában (saját módszer, ISTA ajánlás).

  • Pseudomonas syringae pv aesculi,vadgesztenye növény (saját módszer).

  • Xanthomonas arboricola pv. fragariae szamóca növénymintában (saját módszer)

  • Xanthomonas arboricola pv. juglandis dió növénymintában (saját módszer).

  • Xanthomonas arboricola pv. pruni csonthéjas gazdanövény mintákban (EPPO módszer).

  • Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli, Pseudomonas syringae pv. phaseolicola és Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens bab növény- és magmintákban (EPPO módszer, ISTA ajánlás).

  • Xanthomonas axonopodis pv. poinsettiicola, mikulásvirágban (saját módszer)

  • Xanthomonas campestris pv. campestris káposztafélék növény- és magmintáiban (saját módszer, ISTA ajánlás).

  • Xanthomonas fragariae szamóca növénymintában (EPPO módszer).

  • Xanthomonas hortorum pv. pelargonii muskátli növénymintában (saját módszer).

  • Xanthomonas vesicatoria,  Xanthomonas axonopodis pv. vesicatoria paradicsom és paprika növény- és magmintákban (EPPO módszer).

  • Xylella fastidiosa  gazdanövény mintákban (EPPO módszer)

  • Xylophilus ampelinus szőlő növénymintában (EPPO módszer).

Fentieken túl  - igény szerint -  az EPPO A2 és A1-es listáján szereplő valamennyi baktérium kórokozó kimutatására és meghatározására  is felkészült a laboratórium, bár azok vonatkozásában napi rutinvizsgálati gyakorlattal nem rendelkezik.

A baktérium kórokozók kimutatása és meghatározása során a laboratórium táptalajon történő kitenyésztéses eljárást, morfológiai, tenyésztési és biokémiai vizsgálatokat, tárgylemez agglutinációs tesztet, immunofluoreszcens festési eljárást, zsírsavanalízist, molekuláris biológiai módszereket (PCR, kvantitatív PCR) és mesterséges inokulációs teszteket alkalmaz.

 

A vizsgálati igényt a laboratórium felé a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain keresztül, illetve közvetlenül lehet bejelenteni. Az igazgatóságok közbeiktatásával végzett vizsgálat esetén a vizsgálathoz szükséges növényminta vételét és a laboratórium felé történő továbbítását az igazgatóság szakemberei végzik. Amennyiben a mintatulajdonos, illetve mintabeküldő közvetlenül a laboratóriumhoz fordul az a 72 552 246 telefonszámon szóban, a 72 255 940-es faxszámon, vagy a ambrusa@nebih.gov.hu e-mail címen történhet.  Ez esetben a laboratórium a mintavétellel és küldéssel kapcsolatos információkat szóban vagy/és írásban is megadja. A mintát a megyei szakigazgatási szerveknél  rendszeresített formanyomtatvány értelem szerinti kitöltésével , vagy a vizsgálathoz szükséges alapvető adatokat tartalmazó  egyedi megrendelő kíséretében kell a laboratóriumba bevinni, vagy postai úton (időgarantált küldeményként feladva) beküldeni az NÉBIH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratórium, 7634 Pécs Kodó dűlő 1. címre.

A vizsgálatokhoz az alábbi adatok megadása szükséges:

  • a vizsgálatot kérő neve, címe,

  • a vizsgálat költségviselőjének neve, címe (ha az nem azonos a vizsgálatot kérő nevével és címével)

  • a mintavétel pontos címe

  • a mintavétel ideje

  • a minta megnevezése (milyen növényfaj, növényfajta, növényi rész vizsgálatát kéri)

  • a vizsgálat célja

  • a mintavevő neve címe (ha az nem azonos a vizsgálatot kérővel)

  • milyen baktérium károsító(k) vizsgálatát kéri

  • a minta peszticides kezeltségére vonatkozó adatok

  • a minta által reprezentált terület, tétel nagysága (ha, t)

  • a minta mennyisége (db, kg)

A vizsgálat költségeinek megállapítása  a mindenkor érvényes díjszabás alapján történik.

A laboratórium a diagnosztikai vizsgálatok eredményét csak a megrendelővel közli kivéve, ha a laboratóriumi vizsgálat hatósági intézkedést igénylő baktérium károsítóval való fertőzöttséget állapít meg. Ebben az esetben a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv másolatát - a jelenleg érvényes rendelkezés értelmében - meg kell küldeni az NÉBIH növény-egészségügyi területen illetékes osztályának és a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóságnak, külföldi megrendelő esetében az adott ország növényegészségügyi hatóságának.

A laboratórium a diagnosztikai vizsgálatok céljára beküldött növénymintát negatív (baktérium kórokozótól mentes) vizsgálati eredmény esetén a vizsgálat lezárta után azonnal, pozitív (baktérium kórokozóval fertőzött) vizsgálati eredmény esetén a vizsgálat lezárta után 30 nappal ártalmatlanítást követően megsemmisíti. Ettől a gyakorlattól a laboratórium a megrendelő kérésére eltérhet.


Friss hírek

2025. november 26, szerda

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2025.11.26.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2025. november 14, péntek

Tájékoztató a növényvédő szer felhasználáskor keletkező hulladékok jogszerű kezeléséről

A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.

Tovább >