szakács

Közétkeztetési Szakácsverseny

A Közétkeztetők, és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Közétkeztetési Szakácsversenyt hirdetett a közétkeztetésben dolgozó szakácsok számára.

A verseny célja többek között a hagyományos ízek, ételek modernizálása, az étkezési kultúra fejlesztése, valamint az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése.

Közétkeztetési Szakácsverseny (KÖSZ) 2025-2026

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) meghirdeti a X. Közétkeztetési Szakácsversenyt a közétkeztetésben dolgozóknak.
TÉMAKÖR: Fenntartható közétkeztetés
MOTTÓINK: Ez az a verseny, amelynek csak nyertesei vannak! Az út a cél! Fenntartható a közétkeztetés.
FŐVÉDNÖK: Dr. Nagy István agrárminiszter; Dr. Nemes Imre a Nébih elnöke; dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
SZAKMAI VÉDNÖK: Hamvas Zoltán a Magyar Bocuse d’ Or Akadémia elnöke, Zoltai Anna a KÖZSZÖV elnöke
SZAKMAI TÁMOGATÓ: Agrárminisztérium, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Élelmiszerhigiénikusok Társasága, Magyar Bocuse d’Or Akadémia, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Pannon Gasztronómiai Akadémia, Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete, Magyar Természetvédők Szövetsége, Növényi Élelmiszergyártók Szövetsége
MÉDIA TÁMOGATÓ: Trade Magazin, KÖZSZÖV Hírlevél

  • CÉLOK a fenntartható és fejlődő közétkeztetés érdekében:
    - iránymutatás a közétkeztetés fejlődéséhez, megújulásához,
    - a fenntartható közétkeztetés népszerűsítése,
    - a közétkeztetés minőségének javítása, fejlesztése,
    - a közétkeztetés népszerűsítése, társadalmi megbecsültségének javítása,
    - a rövid ellátási lánc, és a hazai friss alapanyagok felhasználásának népszerűsítése,
    - bio és öko alapanyagok népszerűsítése
    - a modern ételkészítési technológiák megismerése, technológiák fejlesztése,
    - az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése,
    - az étkezési kultúra fejlesztése,
    - az igényes tálalás bemutatása,
    - a versenyre nevezők szakmai továbbképzése és fejlesztése,
    - a közétkeztetésben dolgozók csapatmunkájának fejlesztése,
    - kipróbált receptek és technológiák megismertetése,
    - a szakmai összefogás és együttműködés erősítése.

      • Kategória száma Kategória megnevezése Alapkövetelmények
        1. Gyermek- és diákétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 1 segítő
        2. Intézményi felnőtt közétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 2 segítő
        3. Munkahelyi vendéglátás 1 irányító + 2 szakács + 1 segítő
      • Csapattagok Elfogadott képesítés/ gyakorlat
        irányító/ coach élelmezésvezető, vagy vendéglátó-ipari üzletvezető, vagy
        középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetés irányítói gyakorlat
        szakács szakács vagy középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetési főzőgyakorlat
        segítő képesítési kötöttség nincs, lehet szakács vagy tanuló, kisegítő munkatárs is


        Az elődöntőben és a döntőben az ételkészítést a szakács(ok) és a segítő(k) végzik, abban az irányító tevékenyen nem vesz részt. Ennek megszegése pontlevonással, vagy a versenyből való kizárással jár. A főzés és a tálalás során, az irányító szóbeli szakmai támogatást, iránymutatást adhat csapattársainak, a zsűri által meghatározott helyről, miközben jegyzeteket, feljegyzéseket és órát használhat. Munkája nem lehet a szükségest meghaladóan figyelemelterelő, és nem zavarhatja a versenytársakat, nem vonhatja el a figyelmet. Az irányító tevékenységét a konyhai zsűri figyeli és a konyhai összmunkában értékeli.
        A csapatok felkészülését mentorok segíthetik, már a nevezés kidolgozásának fázisában is. Mentort kérésre a szervezők is biztosítanak a csapatoknak. A zsűri a mentorokkal külön felkészítő alkalommal egyeztet a pontos elvárásokról.
        Étkeztető cégenként, konyhánként több csapat nevezhet, akár több kategóriában is. Nevezési előfeltétel, hogy a konyhának legalább 80%-os Nébih minősítéssel kell rendelkeznie.
        Alkalmilag, a versenyre szerveződött csapatok is nevezhetnek. Esetükben szintén elvárás, hogy be kell adniuk egy olyan közétkeztető főzőkonyha támogatását, amelynek legutolsó Nébih minősítése legalább 80%-os.
        A verseny során a csapat tagjainak cseréjét minden esetben jelezni kell a zsűrinek, indoklással.

    • Mindhárom kategóriában elvárás, hogy az egyik fogás esetében, amelybe a desszert nem számít bele, kötelező egy húsmentes fogás bemutatása. További elvárás, hogy legalább egy (kötelező, vagy választott) alapanyag KMÉ-védjegyes termék legyen, valamint egy zöldség vagy gyümölcs, vagy a felhasznált tojás öko- vagy bio minősítéssel rendelkezzen.
      ( A KMÉ védjeggyel ellátott termékek listáját mellékeljük)


      Kötelező alapanyagok


      Makói vöröshagyma, sárgarépa, zeller, zöldpaprika, paradicsom, tejföl, mélyalmos tojás, szilva.
      A kiírásban megnevezésre került alapanyagok felhasználása kötelező.
      A gulyás elkészíthető húsmentes változatban is. Ha a gulyáshoz húst kívánnak használni, az lehet szabadon választott állat húsa. Amennyiben a gulyást marhahúsból készítik, csak a szürkemarha hús megengedett.

      Az alapanyagokat (a nevezési dokumentáció részeként) a szervezők beárazták. A kalkulációt ezeken az árakon kell elkészíteni. Felhasználható egyéb alapanyag is, azonban a menü ára nem haladhatja meg a kategóriánként kiírt nettó összeget.

      Az 1. kategóriában kötelező megfelelni a 37/2014.(IV.30.) EMMI rendeletben foglaltaknak.


      Tiltott alapanyagok


      - édesítőszer, édesítőszert tartalmazó összetett alapanyag,
      - ízfokozó, hozzáadott ízfokozót tartalmazó összetett alapanyag,
      - élelmiszer színezék, élelmiszer színezéket tartalmazó összetett alapanyag

      A kötelező alapanyagokon kívül a tiltás betartásával további bármely, elsősorban hazai élelmiszer felhasználható. Az alapanyagok származását a zsűri külön ellenőrzi, és pontozza. Előnyt jelent a hagyományos alapanyagok kreatív felhasználása.

      Tiltott konyhai eszközök


      Az 1. és 2. kategóriában nem használhatók az ételkészítéshez az alábbiak:

      • vákuumgép,
      • sous-vide keringető,
      • airbrush compressor,
      • fagylaltkészítő gép,
      • pacojet,
      • füstölő,
      • thermomix,
      • csokoládé temperáló,
      • holdomat,
      • Isi habszifon, szifon,
      • molekuláris szett.


      A 3. kategóriában tiltott konyhai eszköz nincs.
      5. FŐZÉSI, ÉTELKÉSZÍTÉSI IDŐ
      1. kategória Gyermek- és diákétkeztetés – iskolás korcsoport 3:00 óra
      2. kategória Közétkeztetés - felnőtt korcsoport 3:00 óra
      3. kategória Munkahelyi étkeztetés 4:00 óra

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Két fogásból áll.
        Ennek variációi lehetnek:


        a.) leves + főétel
        b.) előétel + főétel
        c.) főétel + desszert

        		 850,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

         

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll:


        Leves: gulyásleves
        Főétel (gulyáshoz illeszthető)
        és desszert

        		 1050,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva
      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll, ennek variációi:


        a.) leves,
        főétel, (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert,
        b.) előétel,
        főétel (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert

        		 1250,00 Ft

        Hazai termelésű, előállítású:

         

        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

    • A verseny 3 fordulós:

      1. SELEJTEZŐ, amely 2025.05.31-ig lezárul
      2. ELŐDÖNTŐ, 2025 szeptemberétől novemberig
      3. ORSZÁGOS DÖNTŐ, 2026. március (SIRHA)

      • A selejtező a nevezések formai és tartalmi követelményeinek átvizsgálásából áll:

        • kötelező nevezési adatok,
        • csatolandó dokumentumok megléte,
        • felhasznált keretösszeg,
        • kötelező alapanyagok,
        • kínálati elemek megléte.

        Pontozás nem történik, megfelelt és nem megfelelt értékelés zajlik.
        Szabálytalan, vagy hiányos nevezés esetében a csapatokat a zsűri egy alkalommal, határidővel hiánypótlásra kéri fel. A határidőn belül megküldött hiánypótlást újra megvizsgálják és döntenek a csapat továbbjutásáról.
        A továbbjutott csapatokat a szervezők 2025. június 16-ig tájékoztatják az elődöntő időpontjáról és helyszínéről, a versennyel kapcsolatos további tudnivalókról. Az elődöntő helyszínéről a szervezők előzetesen egyeztetnek a csapatokkal.
        Várható, a nevezésekhez később igazított helyszínek: Budaörs, Debrecen, Pécs.

      • Az elődöntőkre 2025 őszén kerül sor, hétvégi napokon.

        • Az ételek elkészítéséhez a versenyzők az összes alapanyagot maguknak biztosítják.
        • Régiós elődöntők helyszínei Budaörs, Debrecen és Pécs.
        • A helyszínen rendelkezésre álló eszközökkel kell elkészíteni a menüsort 10 adagban.
        • A rendelkezésre álló idő – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra, mely magában foglalja a tálalási időt is.
        • Az ételekkel szemben támasztott követelmény, hogy a vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok betartása mellett, adott idő alatt, nagyobb létszámra, közétkeztetésnek számító mennyiségben is elkészíthető és tálalható legyen.
        • Az elkészített ételeket a szervezők és a szakmai támogatók által delegált szakértőkből álló zsűri bírálja, melynek során szempont a nevezés és a kivitelezés egyezősége: a technológia, az újszerűség, a kalkuláció, az elkészítési idő, a közétkeztetésben kivitelezhetőség, a tálalás, az íz és további érzékszervi megfelelés.
        • A konyhai munkát szakmai zsűri felügyeli és bírálja.

      • A döntőbe jutott csapatoknak lehetőségük van a nevezések módosítására az elődöntőkben tapasztaltak alapján 2025. december 15-ig. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        Az elődöntők során elért pontszámok alapján a kategóriában a legmagasabb pontot elért csapatok kerülnek az országos döntőbe.
        2026. januárjában nyilvános online konferencián sorsolják ki a szervezők a rajtidőpontokat. Ekkor minden csapat megismeri a saját versenynapja dátumát, a rajtszámát és a konyha-box számát, amelyben versenyezni fog.
        A verseny a 2026-os SIRHA Budapest élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon, nyilvánosan, közönség előtt zajlik, melynek részleteiről a versenyzők időben tájékoztatást kapnak. A versennyel párhuzamosan szakmai konferenciát is szervezünk, ezzel is támogatva a verseny szakmai továbbképzésre vonatkozó célját.
        A döntőt a csapathoz tartozó kísérők, szurkolók, támogatók, családtagok előzetes jelzés és egyeztetés alapján ingyenesen látogathatják.
        A döntőbe jutott csapatok továbbra is igényelhetik a szervezők által biztosított felkészítő mentor támogatását, és a szervezőktől minden segítséget megkapnak a verseny folyamatának megismeréséhez. A felkészülés alatt lehetőségük lesz meglátogatni és megismerni a versenykonyhát, valamint az előző versenyekről készült videófilmeket is.
        Az országos döntőben lefőzendő mennyiség: 30 adag.
        A versenymenüből 16 adagot tányérban tálalnak (14 adag a kóstolózsűri számára, 1 adag fotózásra, 1 adag Nébih laboratóriumi vizsgálathoz) és 14 adagot chafingbe a kóstolóközönség számára kiadagolva kínálnak.
        A véglegesített és megküldött versenydokumentáció alapján az országos döntőben az alapanyagot a versenyzők maguknak biztosítják.
        A főzésre és az elkészített ételek zsűri elé tálalására az országos döntőben is – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra áll rendelkezésre. A tálaláshoz használható tányérokat a szervezők biztosítják, azok listáját és bemutató fotóit 2.sz. melléklet tartalmazza.
        Az országos döntőről kiadvány készül, melyben a döntőbe jutott csapatok bemutatása mellett, a versenyen szereplő receptek, ételkészítési, tálalási leírások, ételek hétköznapi tálalási és verseny tálalási fotói szerepelnek.

      • A kiírás pontos betartása.

      • Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, jelölése, nyomon követése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont
         

        Konyhai higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni rend, higiénia (személy, környezet, élelmiszer). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont
         

        Helyes technológia, szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Helyes technológia alkalmazása: gépek és eszközök szakszerű használata.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont
         

        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont
         

        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.

        0 – 50 pont

        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.

        0 – 10 pont

        Elődöntőkben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és az élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

      • Az országos döntőben az előző fordulóban szerzett pontszámok elévülnek, a csapatok teljes értékelése megismétlődik. Lehetőség van a döntő előtt 2026. január 5-ig a nevezések pontosítására, változtatására. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        A nevezések formai megfelelősége továbbra is követelmény.

        Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, címkézése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont


        Higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni higiénia (személy, környezet, élelmiszer, technológia). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont


        Helyes szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Technológia: gépek és eszközök szakszerű használata, technológiák megfelelő alkalmazása.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont


        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont


        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.


        0 – 50 pont


        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.


        0 – 10 pont
        Döntőben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

Kapcsolódó cikkek

null Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

2017. június 28, szerda

A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor az áruk szabad mozgása elv miatt forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is.

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló uniós rendelet értelmében azok az élelmiszerek, amelyek GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak, vagy azokat GMO-kból állították elő, jelöléskötelesek, tehát azokon GMO jelenlétére utaló jelölésnek kell szerepelnie. Pl. „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz”.

Ugyanakkor az előírások alapján bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a fenti jelölési kötelezettségen. Például a GM takarmányt fogyasztó állatok tejét, húsát, tojását nem kell jelölni. Továbbá nem kell jelölni azokat a növényi eredetű élelmiszereket sem, amelyek legfeljebb 0,9%-ban tartalmaznak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az „inverz jelölés” (fordított jelölés), azaz a GMO-mentesség feltüntetése már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel az Unió egyes tagállamaiban, így Magyarországon is. Annak érdekében, hogy a fogyasztó ezekről a termékekről is tudja, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették-e vagy sem, illetve a növényi eredetű élelmiszerek esetén legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhatnak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, szükségessé vált a GMO-mentességre utaló jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása. Már 2016-ban megjelent a földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről és 2017. május 31-től hatályba lépett az ezt módosító rendelet is.

A GMO-mentes jelölés használata önkéntes. A rendeletben előírt feltételeknek való megfelelés esetén a vállalkozó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentes termelésre utaló szöveget.

Egyetlen összetevőből álló növényi termék esetén csak akkor lehet GMO mentességre utalni, ha a növénynek létezik engedélyezett GMO-s változata, és nem tartalmaz, vagy legfeljebb 0,1%-ban tartalmaz GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az Európai Unió területén jelenleg 55 különböző élelmiszer- és takarmány célú GMO forgalomba hozatala engedélyezett: 10 gyapot-, 25 kukorica-, 4 olajrepce-, 15 szója- és egy cukorrépafajta rendelkezik érvényes forgalomba hozatali engedéllyel. A fentiek alapján pl. egy szójaliszt lehet GMO-mentes termelésből származó. Viszont olyan egyetlen összetevős növényi termékre nem lehet ezt a jelölést alkalmazni, aminek nem létezik – az Európai Unióban engedélyezett – GMO-s változata, pl. búzaliszt.

MI A KÜLÖNBSÉG AZ ALÁBBI JELÖLÉSŰ TERMÉKEK KÖZÖTT?

SZÓJALISZT

Termék jelölésén lévő információk SZÓJALISZT GMO-mentes termelésből származó SZÓJALISZT

SZÓJALISZT
Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz.
Szójára vonatkozó követelmények Legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül” Legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül” 0,9 % felett tartalmaz GMO-t

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tehát, ha egy terméken nincs GMO-mentességre utaló jelölés, akkor az nem azt jelenti, hogy a termék GMO-s!

Hús, hal, tej, tojás és az ezen összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetén akkor alkalmazható a GMO-mentességre utaló jelölés, ha az állatnak – a rendeletben előírt ideig – kizárólag GMO-mentes termelésben felhasználható takarmányt adtak (a takarmány legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”).

TEJ

Termék jelölésén lévő információk 2,8%-os FÉLZSÍROS TEJ GMO-mentes termelésből származó 2,8%-os FÉLZSÍROS TEJ
A tej GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal etetett állattól származik.
Takarmányra vonatkozó követelmények GMO takarmányt is kaphat az állat Az a takarmány, amivel az állatot etetik legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”

 

Egy mézen GMO-mentességre utaló jelölés abban az esetben használható, ha olyan kaptárból származik, amely a méz kinyerését megelőző legalább egy éven át megfelelt az alábbi feltételeknek:
 a) a kaptár 5,5 km-es körzetében a nektár- és virágporforrásokat géntechnológiával nem módosított növények képezik,
 b) a méheket GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal takarmányozták.

Több összetevőből álló élelmiszer esetén részletes szabályok vannak a feltüntetés feltételeire, például ezek a szabályok a szójaitalok esetében a következőképpen értelmezhetők:

1. példa: Megnevezésben nem jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás, csak az összetevők között

Szójaital
Összetevők: víz, hántolt szójabab GMO-mentes termelésből (5,9%), nyers nádcukor, tengeri só.

Az 1. példában a szójabab legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A vizet és a sót nem beleszámolva legalább 10 %-ban kell jelen lennie annak az összetevőnek, ami GMO-mentes termelésből származó. Mivel a cukornádnak nincs engedélyezett GMO-s változata, így nem lehet GMO-mentes termelésből származóként feltüntetni a nyers nádcukrot. Emiatt a terméken csak az összetevők között lehet utalni a GMO-mentességre.

2. példa: Megnevezésben jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás

Szójaital GMO-mentes termelésből
Összetevők: víz, hántolt szójabab (5,9%), tengeri só, stabilizátor (gellángumi).

A 2. példában a szójabab összetevő legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A GMO-mentes termelésből származó összetevő mellett a termék hozzáadott vizet, sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot, technológiai segédanyagot, enzimet is tartalmazhat.  Ebben az esetben a megnevezésben is lehet utalni a GMO-mentességre.

Amennyiben egy szójaitalon nem jelenik meg GMO-mentességre utaló jelölés, az jellemzően azt jelenti, hogy a termék szójabab összetevője legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, tehát nem jelenti azt automatikusan, hogy a termék GMO-s! Amennyiben viszont ennek a feltételnek nem felel meg a termék, azaz a benne lévő GMO-tartalom nem véletlenül, vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele, és/vagy annak mennyisége meghaladja a 0,9%-ot, akkor egyértelműen fel kell rajta tüntetni, hogy GMO-t tartalmaz.

Egy szalámin az alábbi esetben a megnevezésben is jelölhető a GMO-mentesség; a hús és a szalonna GMO-mentes termelésből származik, emellett sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot is tartalmazhat a termék.  

GMO-mentes termelésből származó füstölt, érlelt szalámi - nem ehető bélben
A hús GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal etetett állattól származik.
Összetevők: sertéshús, sertésszalonna, étkezési só, fűszerek, tartósítószer (nátrium-nitrit).  

Több európai uniós tagállam (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, stb.) is rendelkezik saját nemzeti jogszabállyal a GMO-mentes jelölésre vonatkozóan, ezen jogszabályok alapján jogszerű jelölésekkel rendelkező termékek Magyarországon is forgalmazhatók. Ha egy ilyen termék esetében a feltételrendszer nem teljesen egyezik meg a hazai jogszabályban foglaltakkal, akkor a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendeletben szereplő GMO-mentességre utaló jelölések nem alkalmazhatók. Például az osztrák „Ohne Gentechnik hergestellt” felirat esetén az alábbi magyar nyelvű felirat megfelelő: Az osztrák élelmiszerkönyvi irányelveknek megfelelően géntechnológia nélkül előállított termék.

 

 


Friss hírek

2025. november 26, szerda

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2025.11.26.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2025. november 14, péntek

Tájékoztató a növényvédő szer felhasználáskor keletkező hulladékok jogszerű kezeléséről

A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.

Tovább >