Készletjelentés
Készletjelentés és értékesítési jelentés a 435/2021. (VII. 16) Korm. rendelet szerint.
46. § A borászati üzemengedélyes és a Jöt. 3. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti jövedéki engedélyes kereskedő szeptember 10-ig
a) a július 31-én birtokában lévő borászati termék készletről készletjelentést és
b) a megelőző borpiaci évben a borászati üzemből kitárolt borászati termékekről értékesítési jelentést nyújt be a gazdasági aktát vezető hegybíró részére.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.
Tovább >A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Tovább >Az Európai Bizottság gyorsriasztási rendszerén (RASFF) érkezett információk szerint az Aldiban kapható, 250 grammos kiszerelésű rozsos és szezámos extrudált kenyér „Ochratoxin A” penészgomba toxinnal szennyezett.
A terméke adatai:
A vásárlókat kérjük, hogy a fenti termékeket ne fogyasszák el.
Az ochratoxinok egyes penészgombák által termelt méreganyagok, melyek közül az ochratoxin A a legjelentősebb, mely erősen toxikus anyag. Fő támadási pontja a vese, azonban májat, idegrendszert, immunrendszert, és a reproduktív szerveket károsító hatását is igazolták. Állatkísérletek bizonyították azt is, hogy rákkeltő anyag.
A toxin különböző élelmiszerekben, főleg gabonában, gabonatermékekben, hüvelyesekben, kávéban, sörben, szőlőlében, mazsolában, borban, kakaóban, mogyorófélékben, és fűszerekben is előfordulhat. Bár az élelmiszerek előállítása során folyamatosan törekednek arra, hogy csökkentsék az ochratoxinok szintjét, bizonyos mértékű jelenlétük elkerülhetetlennek tekinthető, ezért határértékkel szabályozzák eltűrhető mértékű előfordulásukat. A toxinok ártalmas hatása mindig a szervezetbe összesen bekerülő mennyiség függvénye. Azaz megbetegedéstől csak akkor kell tartani, ha valaki hosszú időn keresztül, rendszeresen fogyaszt határértéket meghaladó ochratoxin tartalmú élelmiszereket.
A kifogásolt termék egyszeri, vagy rövid időszakon keresztül történő fogyasztásától egészségártalom nem valószínűsíthető.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.
Tovább >A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Tovább >
