A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság

• Miért jelent veszélyt?

  Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent és a borba nem kerül át.

  A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

  A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egészségügyi rendeletben is.

  Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.

• A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei és felismerése

  A szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegséget okozó fitoplazma tüneteinek megjelenése változatos, és gyakran összetéveszthetők más kórokozók vagy sérülések, esetleg élettani hatások által kiváltott jelenségekkel, ezért a felismerés körültekintést igényel.

  • Korai tünetek

    A betegség kezdeti szakaszában már megfigyelhetők enyhe elváltozások, ezek a tünetek gyakran még nem feltűnőek, és könnyen félreértelmezhetők, pl. a kékszőlő fajtáknál szektoriális (foltszerű) levélvörösödés jelentkezhet.

    

     

  • Jellegzetes levéltünetek

    A legszembetűnőbb tünetek július közepétől-végétől a leveleken figyelhetők meg: 
    •    fehér borszőlő fajtáknál: sárgulás (innen ered a betegség neve),
    •    kékszőlő fajtáknál: intenzív levélvörösödés,
    •    a levelek a fonák felé sodródnak, és gyakran háromszög alakot vesznek fel,
    •    fémes csillogású és érdes tapintású levelek 
    •    a levelek megvastagodnak, papírszerűen keménnyé válnak, ami tapintással is jól érzékelhető.

    

    

     

    

    

     

  • Növekedési és hajtástünetek

    •    rövid ízközök alakulnak ki,
    •    a fertőzött tőkék gyakran csüngő habitusúvá válnak,
    •    előfordulhat ízközrövidülés vagy egyenetlen növekedés,
    •    a hajtások fejlődése visszamarad.

    

    

    

     

  • Vesszőtünetek

    •    a vesszők nem fásodnak megfelelően, zöldek maradnak ősszel is,
    •    gumiszerűvé, hajlíthatóvá válnak, akár csomóra is köthetők,
    •    elvékonyodás is megfigyelhető.

    

    

     

  • Fürt- és terméstünetek

    •    csökkent értékű fürtök alakulnak ki,
    •    fürtszáradás jelentkezhet,
    •    a bogyók zsugorodnak, aszottak lehetnek, ízük romlik.

    

    

    
     

  • Késői tünetek

    •    ősszel a fertőzött tőkék levelei később hullanak le, mint az egészségeseké.

    

    

    

     

  • Más gazdanövényen tünetek

    •    a betegség más gazdanövényeken általában tünetmentes, ritkán előfordulhat például vörösödés az iszalag levelein.

    

     

  • Összetéveszthetőség és diagnosztikai nehézségek

    Az FD tünetei számos más kórokozó tüneteivel átfedhetnek, ezért a vizuális diagnózis nem minden esetben megbízható. Például levélsodródás vírus: hasonló levélsodródást és elszíneződést okozhat, vagy a Stolbur fitoplazma: tünetei gyakorlatilag vizuálisan nem különböztethetők meg az FD-től. Fontos kiemelni, hogy a Stolbur és az FD csak molekuláris diagnosztikai módszerekkel különíthető el.
    Egyes tünetek nem fertőzésből erednek a bivalykabóca szívogatása feletti hajtásrész elszíneződhet vagy sodródhat, vagy mechanikai sérülések (pl. szőlőkombájn) is okozhatnak levélsodródást, vagy hajtásdeformációt idézhetnek elő. Ezek a jelenségek megtévesztően hasonlíthatnak az FD tüneteire

    

     

    

     

    

     

    

     

    

  • Fontos növényegészségügyi szempont

    Mivel az FD betegség karantén besorolású és bejelentési kötelezettség alá tartozik:
    •    minden gyanús tünetet jelenteni kell,
    •    már a gyanú is elegendő intézkedés (mintavétel) megindításához,
    •    a biztos azonosítás laboratóriumi vizsgálatot igényel.

    
    
     

• Milyen növényeken károsít?

  Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.

• Hogyan terjed?

  Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.

• Mit tesz a hatóság?

  A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.

  A fertőzésmentes területek védelme érdekében:

  ♦ intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség
  megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére,
  ♦ felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,
  ♦ a 43/2010 FVM rendelet módosítása fogja tartalmazni a kötelező védekezést a vektor ellen
  
  A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:

  ♦ elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,
  ♦ fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.

  A hatósági intézkedések semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.

• Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?

  Mit tegyen, akinek szőlője van a terjedés megakadályozása érdekében?

  ♦ Értesítse a vármegyei Korányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályát vagy hatóságunkat, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!
  ♦ Telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!
  ♦ Az ültetvényben:
    • égesse el vagy finom aprítás követően dolgozza be a talajba a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben,
    • gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel,
    • végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.

  Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek
  Engedélyezett rovarölő szerek
  Életciklus

• Károsítóészlelés

  Interaktív térkép

  Településéhez legközelebbi előrejelzési pont adatait vegye figyelembe/kövesse és a vármegyei kormányhivatal által kiadott védekezési felhívás alapján hajtsa végre a növényvédőszeres kezelést.