Védekezés a parlagfű és az egyéb gyomnövények ellen

Az idei évben is folytatódik a kiemelt feladatként kezelt parlagfű-mentesítés.

A tavalyi évtől azonban változott az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban Éltv.) amelyből kikerült a július 1-i határnap a védekezési kötelezettség teljesítésére.

Az Éltv. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint

Az Éltv. 17. § (4) bekezdés szerint:

Ez azt jelenti, hogy a termelők és a földtulajdonosok egész évben kötelesek védekezni földterületükön a károsító gyomnövények ellen, ez nemcsak a parlagfűre, hanem az egyéb károsító gyomnövényekre is vonatkozik.

Tovább nehezíti a helyzetet az, hogy már Magyarországon is megjelent az eddig hazánkban ritka parlagfű változat is, az Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia, melynek virágzása korábban kezdődik, mint a széles körben elterjedt parlagfű (Ambrosia artemisiifolia var. elatior) virágzása. 

Az előbb említett változat képes már június első napjaiban is virágot hozni, azonban szerencsére csak a parlagfű állományok 3-5%-ban lokálisan fordul elő. Megjelenése amiatt veszélyes, mert a korai virágzás egy hosszabb generatív időszakot, több mag képződést és annak megérlelését teszi lehetővé. Emiatt az elterjedése is gyors lehet, ami humán egészségügyi problémákat is okozhat, mivel egy hónappal korábban jelenik meg a parlagfű pollen a levegőben.
Júniusban megkezdődnek a parlagfűvel fertőzött területek országos felderítései. Az idei évben nemcsak földi felderítés zajlik, hanem az előző évekhez képest megnövelt területen lesz légi felderítés is.

Fentiek hatására már júniusban érkezhetnek lakossági megkeresések parlagfűvel szennyezett területekről. A hatósági ellenőrzések mellett, a parlagfűvel fertőzött területek felderítésében az állampolgárok is hatékonyan közre tudnak működni, akik az elmúlt évek tapasztalatai alapján bejelentéseikkel jelentős mértékben hozzájárultak a hatósági tevékenység eredményességéhez, és a parlagfű elleni védekezéshez. A jelentős számú lakossági bejelentés könnyebb kezelhetősége érdekében minden évben a bejelentők és a hatóság munkáját megkönnyítendő idén is működik a Parlagfű Bejelentő Rendszer (a továbbiakban: PBR), amely az alábbi linken érhető el https://pbr.nebih.gov.hu.

A lakossági felhasználók a rendszerben megjelölik a parlagfűvel borított területeket, amely bejelentésről a PBR, belterület esetében a területileg illetékes jegyzőnek, külterület esetében pedig a területileg illetékes földhivatalnak küld jelzést.
A bejelentés alapján lefolytatott hatósági ellenőrzésnek nagyon fontos eleme a bejelentők felé történő folyamatos visszajelzés, a hatóság által az eljárás során tett intézkedésekről való megfelelő tájékoztatás.
 

A parlagfűvel könnyen összetéveszthető gyomnövények:

A parlagfű mellett belterületen nagy gondot tud okozni az egyéb gyomnövények megjelenése az elhanyagolt területeken. Ezeken a területeken az uralkodó gyomfajok a fűfélék mellett, a fehér libatop, a szőrös disznóparéj, a réti lórom, és a vadkender lehet a leggyakrabban megjelenő kétszikű gyomfaj. 

Ezen gyomnövények, az Éltv. meghatározása szerint „egyéb károsítók”, az ellenük való védekezés szintén nagyon fontos és törvényileg kötelező.
Az Éltv 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint

Belterületi, károsítókkal fertőzött terület esetében a hatósági ellenőrzés lefolytatására, annak keretében a helyszíni szemle megtartására a jegyző jogosult, mivel a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § b) pontja szerint: az Éltv. 50. § (1) és (4) bekezdése alapján belterületen, a növényvédelmi tevékenység keretében, a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése, illetve a közérdekű védekezés elrendelése tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a jegyző jár el.

A helyszíni szemléről az ügyfél jelenléte esetén jegyzőkönyvet, egyéb esetben feljegyzést kell készíteni, az Ákr. 78. § (1) bekezdése szerint. 
A jegyző a károsítók elleni védekezési kötelezettség elmulasztásának tényét megállapító, rögzítő jegyzőkönyv, feljegyzés birtokában az Ákr. 101. § (1) bekezdés a) pontja alapján megindítja a hatósági eljárást és közérdekű védekezést rendel el az Éltv. 50.§. (4). bekezdés szerint.

A jegyző ezen jogköre a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § b) pontja alapján biztosított:

A közérdekű védekezés elmulasztása esetén (vagyis ha a földhasználó az előírt határidőig nem végezte el a védekezést) az Éltv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a 17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezése ellenére elmulasztja.

A növényvédelmi bírság kiszabására a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az illetékes megyei kormányhivatal jogosult.

A hatósági eljárás megalapozása a megfelelően kitöltött jegyzőkönyvvel kezdődik. Fontos eleme a jegyzőkönyvnek parlagfüves terület esetében a növény fenológiai állapota (száras-leveles, virágbimbós, virágzó, terméses stb.), a növény cm-ben mért magassága, esetlegesen ha egyéb gyomnövény is található a területen, annak beazonosítása és a jegyzőkönyvön való rögzítése, a parlagfű borítottságának megítélése (egy négyzetméteren hány db parlagfű van), ha van a területen kultúrnövény a tőszámának rögzítése, illetve a terület felvételezése GPS koordinátákkal.

Egyéb gyomokkal fertőzött terület esetében is fontos a fenti adatok rögzítése.

Jegyzőkönyv-minta található az ÖPBR-ben a bejelentkezett felhasználóknak, illetve a Nébih honlapján is.