Vissza

Tűztövis szaporítóanyagok utóvizsgálata 2011-2018.

Tűztövis szaporítóanyagok utóvizsgálata 2011-2018.

Tűztövis szaporítóanyagok utóvizsgálata 2011-2018.
2019. január 23.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága dísznövény szaporítóanyag felügyeleti tevékenysége keretében rendszeresen végez szaporítóanyag utóellenőrzéseket a forgalomba kerülő dísznövény szaporítóanyagok fajtaazonosságának, fajtatisztaságának és egyéb tulajdonságainak ellenőrzése céljából. E cikk a 2011 évben, engedélyes díszfaiskolákból vett Pyracantha sp. (tűztövis) szaporítóanyagokkal végzett vizsgálatokról és eredményeiről szól.

Az ellenőrzés célja

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. § (13) bekezdése szerint a növénytermesztési hatóság a szaporítóanyag fajtaazonosságának utólagos ellenőrzése érdekében fajtaazonosító kitermesztést végez.

Hatóságunk kockázatértékelés alapján választotta ki az ellenőrzés tárgyát:

Tudomásunk volt arról, hogy a 60-70-es évek díszfaiskolai növényállományába magról szaporított tűztövisek is kerültek, így feltételezhető, hogy ezen egyedek utódai a mai állományban is jelen vannak.

A tűztövis fajták viszonylag nehezen megkülönböztethetők egymástól. A növekedési erélyen, a levél színének fényességén, a levélfonák szőrözöttségén, a levéllemez alakján, szélén, a sziromlevelek alakján, a portok színén kívül a fajták elsődleges megkülönböztető bélyege a termés színe és alakja. A termés színe az érés folyamán fokozatosan változik, esetenként nemcsak sötétül, hanem sötétedés után újra kivilágosodik. Ebből eredően a fajták megkülönböztetése nem könnyű feladat.

Hatóságunk 2011-ben úgy ítélte meg, hogy a magyar faiskolák tűztövis állományának átvizsgálása megfelelő módja annak, hogy képet kapjunk a helyzetről és kijelölhessük az esetleges teendőket.

A tűztövis bemutatása

A közönséges tűztövis (Pyracantha coccinea) a Rosaceae családba tartozó, Dél-Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban honos örökzöld, tövises cserje. Az irodalom szerint a nemzetségnév az ógörög pür = tűz és az akanthosz = tövis szavak összetételéből keletkezett.

A tűztövis 2-3 m magas, közkedvelt örökzöld cserje, amely tövises ágai és gyakran áthatolhatatlan bokra miatt kiválóan alkalmas nyíratlan vagy nyírott sövénynek.

A legtöbb fajtájának kezdeti növekedése erős, ezért hamar nevelhető belőle a kívánt magasságú növény.

Nálunk fél örökzöldnek tekinthető, lombja a tél folyamán gyakran elhullik, vagy megcsúnyul. A metszést jól tűri.

Május-júniusban sátorvirágzatban, tömegesen megjelelő virágaival és őszi, narancs, piros és sárga színekben pompázó terméseivel díszít elsősorban, de lombja is szép.

Kicsiny almatermései egyes fajtáinál már szeptember elejétől színesednek, és néha a tél végéig is fennmaradnak, ha a madarak nem hordják el.

Különösen a párás nyarakon, a leveleket és a termést megtámadhatja a varasodás (Spilocaea pyracanthae), amely fekete bevonatot képezve teljesen elcsúfíthatja a növényt. 

Hazánkban először az orosz nemesítésű P. occidentalis ’Kasan’ fajta terjedt el, amely a varasodásra nagyon érzékeny. Azóta a varasodásnak jobban ellenálló hibridjeit ültetik.

Normál kerti talajba, napos vagy félárnyékos, védett helyre való.

A mintavétel és a kitermesztés főbb adatai és módszere

Mintavétel:

  • mintavételi időszak: 2011. október 6. – november 9.
  • mintavevők: Nébih DZSZFO munkatársai
  • a minták mennyisége: 12 fajta, 45 tétel, 129 növény (1. táblázat).
  • mintavétel helye: a Nébih Dísznövény szaporítóanyag forgalmazók nyilvántartásába bejegyzett 9 hazai díszfaiskola

Megjegyzés: tételenként 3 növényt vettünk, kivéve 6 tételt, ahol csak kettőt a minták konténermérete: CS7, CS9, K2, K3, K5

  • vizsgálat helye: Nébih Fajtakitermesztő Állomás, Monorierdő. A mintavétel után a növényeket a fajtakitermesztő állomás fűtetlen fóliasátrában teleltettük át.
  1. táblázat: A Nébih 2011. évi tűztövis szaporítóanyag utóellenőrzésbe vont fajták adatai

Minta megnevezése  Pyracantha... (kereskedelmi név)

Tételszám (db)

Növényszám (db)

atalantioides Nana

1

3

Interrada (Dart’s Red)

1

3

Golden Charmer

2

6

Kasan

1

3

Mohave

9

25

Mohave Silver

2

6

Orange Charmer

4

11

Orange Glow

6

17

Red Column

8

24

Red Cushion

1

3

Santa Cruz

1

3

Teton

9

25

Összesen:

45

129

Kiültetés szabadföldbe:

  • kiültetés helye: Nébih Fajtakitermesztő Állomás, Monorierdő
  • kiültetés időpontja: 2012. április 19.
  • talajadottságok: pH 5,51-es, homokos, jó vízáteresztő képességű talaj; ültetés előtt, április 16-án talajelőkészítés: műtrágyázás (220 kg/ha kevert műtrágyával), talajmarózás, majd április 18-án a terület kimérése, ültető ágy előkészítése és agroszövet leterítése); ültetés előtt a talaj Force 1,5 G-vel kezelése talajlakó kártevők ellen, valamint Buviplant műtrágya tabletta kihelyezése az ültetőgödrökbe.
  • helyigény: 7 és fél sorban; sor és tőtáv: 3,2 x 2 m.
  • ápolás kiültetés után: a növényeket a NÉBIH munkatársai az ültetéssel egyidejűleg, a bokrosodás elősegítése érdekében, a szükséges mértékig megmetszették és beöntözték. Öntözés, kapálás, gyomlálás a töveknél, és a sorközök lazítása talajmarózással rendszeresen megtörtént.
  • növényvédelmi védekezések: rovar kártevők pl. levéltetű ellen (Decis Mega és Karate Zeon évente egyszer)

Minősítések időpontjai:        

  • 1.)   2011. 11. 11.
  • 2.)   2012. 05. 15.
  • 3.)   2012. 09. 07.
  • 4.)   2013. 09. 03.
  • 5.)   2013. 09. 10.
  • 6.)   2013. 09. 26.
  • 7.)   2013. 10. 10.
  • 8.)   2014. 08. 27.
  • 9.)   2014. 09. 11. BCE-vel
  • 10.) 2015. 10. 08.
  • 11.) 2015. 10. 22.

A megfigyelések fő szempontja a szaporítóanyagok fajtaazonosságának és fajtatisztaságának ellenőrzése volt. Emellett vizsgáltuk a varasodásra való érzékenységet.

A tételek minősítésébe bevontuk a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), Budai Campus, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének oktatóit is (Tóth Imre, Sütöriné Diószegi Magdolna).

A vizsgálat időtartama: 4 év + 3 év utómegfigyelés (2011-2017)

A 2011-ben indított tűztövis szaporítóanyag utóvizsgálat adatait 2018-ban értékeltük ki. 

A vizsgált tételek fajtaazonossági eredményét minden ellenőrzött részére megküldtük, a jogszabályi követelményeknek való megfelelési kötelezettségükre felhívtuk a figyelmüket.

Szankcióként minőségvédelmi bírságot nem alkalmaztunk.

A vizsgálattal kapcsolatos észrevételek megtételére, az eredményekkel kapcsolatos személyes konzultációra lehetőséget adtunk. Egyik ellenőrzött sem élt vele.

A kísérlet felszámolásának ideje: 2018. ősz

Fajtaazonosság és keveredés vizsgálat eredményei

Gyakorlati szempontú fő célunk annak megállapítása volt, hogy

  1. mely fajtákkal van fajtaazonossági probléma,
  2. a faiskolák milyen arányban „fertőzöttek” nem fajtaazonos szaporítóanyagokkal, valamint hogy
  3. a faiskolák milyen arányában fordult elő fajtakeveredés.

1. A Nébih által vizsgált, összesen 45 tűztövis tételből 10-zel volt valamilyen probléma. A tétel vagy nem volt fajtaazonos, vagy kevert volt, vagy mindkettő.

Keveredési problémának azt tekintettük, ahol:

  1. a tétel három növénypéldányából – két fajtaazonos mellett - egy nem volt fajtaazonos, vagy abban az esetben, ha
  2. egyik tő sem volt fajtaazonos, és azok ráadásul nem is voltak egy fajtához tartozók.

Keveredési problémát az összes tételből (45) mindössze 3 helyen tapasztaltunk, ez a tételek 7%-a.

Az összes fajtából (45) 7 tétel nem volt fajtaazonos. Ez a tételek 18%-a. A nem fajtaazonos tételek közül az egyik még kevert is volt ráadásul.

A Nébih ellenőrzésébe bevont 12 fajtából 8 fajta összes tétele fajtaazonosnak bizonyult.

4 fajtával voltak problémák, ezek egyes tételei nem bizonyultak fajtaazonosnak. A fajtaazonossági probléma tehát a vizsgált fajták egyharmadát érintette.

A 3. táblázatban feltüntettük a vizsgálatunk szerint problémásnak bizonyult, illetve probléma nélküli tűztövis fajtákat.

2. táblázat: A tűztövis fajták fajtaazonosság eredményének megoszlása a Nébih 2011. évi szaporítóanyag utóellenőrzésében

Fajtaazonossági problémát nem mutató fajták

Fajtaazonossági problémát mutató fajták

Teton

Orange Glow 

Mohave

Golden Charmer

Red Column

Orange Charmer

Mohave Silver

P. atalantioides ’Nana’

Red Cushion

 

Kasan

 

Interrada (Dart’s Red)

 

Santa Cruz

 

P. atalantioides ’Nana’ megnevezésű fajtát a szakirodalom nem ismer, ez a fajta e-miatt került a problémás csoportba.

A vizsgálat szempontjából az is fontos, hogy a probléma a tételek hány %-át érintette. Szerencsére ez az arány sokkal kedvezőbb, mint az a fajták arányából következne.

Százalékban kifejezve a tételek 82%-a volt fajtaazonos, 18%–a nem.

A 9 ellenőrzött díszfaiskolából 4 díszfaiskola felelt meg maradéktalanul a tűztövis fajtaazonossági és fajtatisztasági ellenőrzésen (22 %).

A 4. és 5. táblázat adatai azt szemléltetik, hogy a fajtaazonosnak bizonyult, illetve a problémás tételek milyen arányban oszlanak meg a fajták között, illetve, hogy a fajtaazonossági problémák hány díszfaiskolát érintenek.

  1. táblázat: A Nébih 2011. évi tűztövis szaporítóanyag utóellenőrzése során fajtaazonosnak bizonyult fajták adatai és lelőhelye

Fajtaazonosnak bizonyult fajta megnevezése

Faiskolák száma, amelyben az ellenőrzött fajta előfordult (db)

Összes ellenőrzött tétel száma (db)

Teton

  1.  
  1.  

Mohave

  1.  
  1.  

Red Column

  1.  
  1.  

Mohave Silver

  1.  
  1.  

Red Cushion

  1.  
  1.  

Kasan

  1.  
  1.  

Interrada (Dart’s Red)

  1.  
  1.  

Santa Cruz

  1.  
  1.  
  1. táblázat: A Nébih 2011. évi tűztövis szaporítóanyag utóellenőrzése során idegen tételeket is tartalmazó fajták adatai és lelőhelye

Idegen fajtát tartalmazó minta megnevezése

Faiskolák száma, amelyben az idegen fajta előfordult (db)

Faiskolák aránya, amelyben az idegen fajta előfordult (%)

Idegen tételek aránya az összes vizsgált tételhez viszonyítva (idegen tétel db/összes tétel db)

Orange Glow 

  1.  
  1.  
  1.  

Golden Charmer

  1.  
  1.  
  1.  

Orange Charmer

  1.  
  1.  
  1.  

P. atalantioides ’Nana’

  1.  
  1.  
  1.  

Névhasználat vizsgálata

A dísznövény szaporítóanyagoknál a jogszabályok az Európai Unión belüli egységes fajtanév-használatot írnak elő.

Vizsgáltuk, hogy a szaporítóanyag-nyilvántartásukban helyes nevet használnak-e a termesztők.

Megállapítottuk, hogy a tűztövisek elnevezésével kapcsolatban csak kevés hiba fordult elő.

Az alábbi, kisebb hibákat tapasztaltuk:

  1. egy esetben helytelen fajtamegjelölés (P. atalantioides ’Nana’)
  2. egy esetben ’Silver Mohave’ megjelölés a kívánatos ’Mohave Silver’ helyett.
  3. egy esetben kereskedelmi név használata a fajtanév helyett (Dart’s Red, helyesen: Interrada)
  4. egy esetben Kasan helyett a helytelen Kazan-t használtak, amely egyébként gyakori elírásnak tekinthető.

Tűztövis fajták népszerűsége Magyarországon

Hatóságunk mélységellenőrzés keretében felvette az ellenőrzött üzem teljes tűztövis szortimentjét, azaz minden tételt, azokat is, amelyekből nem történt mintavétel, és a sárga fajtákat is. 

A rendelkezésre álló adatokból megkíséreltünk egy népszerűségi listát felállítani a tűztövis fajták magyar díszfaiskolákban való előfordulásáról, feltételezve, hogy a mintavétel időszakában (október) az ellenőrzött faiskolákban fellelt tűztövis fajtaállomány reprezentálja a hazai faiskolák állományát (6. táblázat).

  1. táblázat: Tűztövis népszerűségi lista a NÉBIH 2011. évi szaporítóanyag utóellenőrzés mélységellenőrzése alapján

Sorszám

Fajta megnevezése

Lelőhely (db)

1.

Mohave

8

 

Teton

2.

Red Column, Soleil d’Or (sárga termésű)

7

3.

Orange Glow

6

4.

Orange Charmer

4

5.

Mohave Silver

2

 

Golden Charmer

Kasan

6.

P. atalantioides ’Nana’ (helytelen fajtanév)

1

 

 

 

Interrada (Dart’s Red)

Red Cushion

Santa Cruz

A fenti adatok arra engednek következtetni, hogy 2011 őszén a magyar díszfaiskolák előszeretettel termesztették a következő fajtákat: Mohave, Teton, Red Column, Soleil d’Or (sárga termésű), Orange Glow, Orange Charmer.

Fajtaleírások

A 7. táblázatban összefoglaltuk a vizsgált tűztövis fajták jellemzőit, belefoglalva az általunk tett markáns megfigyeléseket is. A 8. táblázatban a vizsgált fajtákról habitus- és termésképet mutatunk.

  1. táblázat: A Nébih 2011. évi tűztövis szaporítóanyag utóellenőrzésében szereplő fajták leírása

Fajtanév (Kereskedelmi vagy synonym név)

Tételek száma

Növények száma

Növekedési erély, habitus

Levél

Termés

P. atalantioides ’Nana’ (helytelen név) Ilyennek láttuk:

1

3

lassú növésű, kompakt bokor, felfelé törő, lazán álló ágakkal

kicsi, keskeny levél fűrészes-csipkés széllel

tömött fürtben, középnagy, lapos, sötétnarancs termés

P. coccinea ’Kasan’ (Orange Giant)

1

3

magas, erőteljesen felfelé törő bokor; szőrös hajtáscsúcs; kitűnő télállóság

közepes, fénytelen sötétzöld; a levél fonáka szőrös

nagy, narancspiros; varasodásra érzékeny

P. coccinea ’Red Column’

8

24

erős, gyors növekedés; mereven felfelé álló ágak; különlegesen ellenálló a varasodásnak és más betegségeknek

sötétzöld, fényes levelek, erősen csipkés (!) széllel

viszonylag tömött fürtben, nagy, gömbölyded, csillogó, élénkpiros termés

P. coccinea ’Red Cushion’

1

3

alacsony; inkább széles mint magas; párnaszerűen elterülő bokor

sűrű lombú; levele fénytelen, sötétzöld; finoman fűrészes levélszél

bőtermő; középnagy, gömbölyded, narancspiros termés

P. ’Interrada’PBR

(’Dart’s Red’)

1

3

középerős növésű, inkább széles, mint magas, formás bokor tele tövissel; jó tél- és betegségellenálló

nagy, fényes, sötétzöld levelek; alig fűrészes

kissé laza fürtben nagy, lapított, élénkpiros termés

P. ’Mohave’

9

25

erős növésű, felálló ágú, széles bokor; hajtások vége vörös, molyhos; kissé szárazság- és fagyérzékeny; varasodásnak ellenálló

széles, sötétzöld, molyhos, a hajtáscsúcson bíboros árnyalatú levelek

tömött csomókban dús, nagy, fényes, kissé lapított, sötétpiros (!) termés

P. ’Mohave Silver’

2

6

a Mohave-nál gyengébb növésű, inkább elterülő, sűrű bokor

szabálytalan szélű, fehértarka levelek, világos benyomást keltő bokor

termést nem hoz

P. ’Golden Charmer’

2

6

erős növésű; laza, kezdetben felálló, később terebélyesedő; varasodásra nem érzékeny

fényes, sötétzöld

hosszú kocsányon lógó, igen nagy, gömbölyű (!), narancsos sárga (!) termés

P. ’Orange Charmer’

4

11

erős növésű; laza, kezdetben felálló, később terebélyesedő; varasodásra nem érzékeny

fényes, sötétzöld

hosszú kocsányon lógó, igen nagy, gömbölyű (!), narancsvörös (!) termés

P. ’Orange Glow’

6

17

erős növésű, jellegzetesen felfelé törő (!), laza, gyéren elágazódó bokor; ellenálló

nagy, fűrészes szélű, fényes, sötétzöld

tömött csomókban, nem nagy, lapított (!), fénylő, narancsvörös termés; bőven termő

P. ’Santa Cruz’

1

3

alacsony, elterülő, tövis nélküli bokor

nagyon nagy, fényes, sötétzöld, visszás tojásdad, majdnem ép

szélű (!)

nagy, lapított, piros

P. ’Teton’

9

25

több alulról fakadó, erősen felfelé törő ág (!); sűrű, inkább magas mint széles, igen szabályos (!) bokor; nyírás nélküli sövénynek kiváló

kicsi, fényes

nagyon későn színesedő (!); bőtermő; apró vagy közepesen nagy, lapított, fényes narancs színű termés

12 fajta

45

129

 

 

 

Növényegészségügyi megfigyelések

  1. Kezdeti betegségek, kártevők

A minták átvételekor felmértük a növények egészségi állapotát.

A bokrok 18 %-ánál (23/129) találtunk a levélen gombabetegségre utaló barna foltokat, amely a terméses egyedek 36 %-ánál (10/47) varas, esetenként repedt vagy aszott bogyókkal is társult.

A varas bogyót tartalmazó növények a Mohave, a Kasan és az Orange Charmer fajták tételeiből kerültek ki.

Foltos leveleket a Red Column, Orange Glow, Red Cushion, Mohave, Silver Mohave, Kasan, és P. atalantioides’ Nana’ megnevezésű tételeknél találtunk (5. ábra).

A növényeken négy esetben (3 %, 4/129) szívókártevőre utaló jelet (szívásnyom) találtunk, és négy esetben (3 %, 4/129) a hajtásvégek levéltetűvel borítottak voltak.

  1. Kifejlődött állományban tett megfigyelések

A varasodási fogékonyság zavartalan megfigyelése érdekében szándékosan nem alkalmaztunk növényvédelmi kezelést.

A kiültetés utáni években (2-5. év) az évek múlásával fokozódó varasodásra való érzékenységet figyeltük meg (a rendszeres gyommentesítés ellenére).

A következő fajták a vizsgálat teljes ideje alatt egészséges terméseket hoztak: Teton, Interrada (Dart’s Red), Orange Glow, Santa Cruz.

  1. táblázat: A Nébih 2011-2015. évi tűztövis szaporítóanyag utóellenőrzés tapasztalatai a fajták varasodásra való érzékenységéről

Varasodásra való érzékenység foka

 

Fajta megnevezése

Nagyon ellenálló

Teton, Interrada (Dart’s Red), Orange Glow, Santa Cruz

Közepesen ellenálló

Red Column, Mohave, Orange Charmer, Red Cushion

Érzékeny

Kasan

Virágzásdinamikai megfigyelések

A tűztövis az előző évi vesszőn terem. A virágzás idejének megfigyelésével arra voltunk kíváncsiak, hogy a virágok megjelenése fajtafüggő-e, illetve ha nem, akkor mitől függ.

Mivel a minták nem voltak egységes méretűek (CS7, CS9, K2, K3, K5), feltételeztük, hogy a tételeket nem tudjuk majd feltétlenül összehasonlítani.

  1. A korai virágmegjelenés, megfigyeléseink alapján sem tulajdonítható a fajta attribútumának. Ugyanis a kis, cserepes növények között is volt olyan, amelyik már a kiültetés évében virágzott, és egy időben, a 2 literes konténeres növények között is olyan, amely még nem virágzott.

Megfigyeléseink szerint - a konténer nagyságától függetlenül - a növények ágvastagsága határozza meg a termőrügyek megjelenésének idejét.

  1. Az ültetés évében a tételek 16 %-ának legalább egyik egyede hozott virágot (7/43), míg a második évre szinte az összes tétel – fajtától függetlenül - virágba borult (81 %, 35/43), leszámítva a nem virágzó Mohave Silver fajta két tételét.

Az ültetéstől a7. évig terjedő megfigyelésünk alapján a Mohave Silver fajta nem hozott virágot és termést. Díszítő értéke a tarka lobja és kompakt, párnaszerű termete (7. ábra).

Egyéb megfigyelések

a. A Mohave fajtán, feltételezhetően a 2013. évi tavaszi-nyári hőség következményeként, különös tüneteket észleltünk.

A bokrok lombja a kiültetéstől számított második év nyarán egyöntetűen, feltűnően megsárgult, és több bokorból egy-egy ág elszáradt, barna lett. Ezen kívül, a bogyók „fáziskéséssel” színesedtek az egyes ágakon (8. ábra).

A következő évben, a megmaradt ágak rendbe jöttek, a bokrok újra kizöldültek és a kísérlet végéig zöldek is maradtak.

Mivel a tábla szélén, más szántóföldi növények szomszédságában volt kiültetve a fajta, elsodródott vegyszer, gyomirtó, műtrágya, illetve egyéb tényező hatását sem zárhatjuk ki. A pontos okot további kísérletek támaszthatják alá.

  1. Az Orange Charmer bogyói a 2013-as esős ősz folyamán mind felrepedtek és megbarnultak, míg a több fajtánál ezt nem tapasztaltuk. Ebben az évben ugyanezen fajtánál erős terméshullás volt tapasztalható.

Egy, a kísérletbe be nem vont, sárga termésű fajtán (Soleil d’Or) is végeztünk megfigyelést. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a Soleil d’Or fajta meglehetősen rezisztens a varasodásra (9. ábra)


Összefoglalás, következtetések

2010-ben a Nébih Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Dísznövény és Zöldségpalánta Szaporítóanyag Felügyeleti osztálya piros és narancssárga termésszínű tűztövis fajták kitermesztéssel való utóellenőrzését határozta el. Az ellenőrzés célja a hazai tűztövis állomány fajtaazonossági, fajtatisztasági felmérése volt, de a fajták varasodás érzékenységét is szerették volna megfigyelni.

A mintákat a Nébih felügyelői vették 2011 őszén, 9 hazai díszfaiskolai termesztőtől, majd átteleltetést követően, 2012. április 19-én a Nébih Fajtakitermesztő Állomásán, Monorierdőn kiültették őket. A sor- és tőtáv 3,2 x 2 m volt, a tövek agroszövet takarású sorba kerültek.

A minták 45 tételt, 12 tűztövis fajtát és összesen 129 db növényt takarnak.

A vizsgálat 4 évig folytak, majd 3 év megfigyelésben részesültek.

A fajtákat évente több alkalommal minősítették, egy alkalommal Tóth Imre és Sütöriné Diószegi Magdolna (Budapesti Corvinus Egyetem) oktatókkal együtt.

Az eredmények összesítése után az ellenőrzött faiskolák visszajelzést kaptak saját tételeikről.

Szankcióként minőségvédelmi bírságot nem, figyelmeztetést alkalmaztunk.

Az ellenőrzés a következő észrevételekkel zárult:

  1. A Nébih által vizsgált, összes tétel 22 %-ánál volt valamilyen probléma, a tétel vagy nem volt fajtaazonos, vagy kevert volt, vagy mindkettő (10/45).
  2. Keveredési problémát az összes tétel 7 %-ánál tapasztaltunk (3/45).
  3. A tételek 18%-a nem volt fajtaazonos (7/45). A nem fajtaazonos tételek közül az egyik kevert is volt.
  4. Az ellenőrzött díszfaiskolák 22 %-a felelt meg maradéktalanul a tűztövis fajtaazonossági és fajtatisztasági követelménynek.
  5. Az ellenőrzésébe bevont 12 fajtából mindössze 4 fajtával voltak problémák, e négy fajtának egyes tételei nem bizonyultak fajtaazonosnak. A fajtaazonossági probléma tehát a vizsgált fajtáknak az egyharmadát érintette (Lásd 2. táblázat), amely megfelel a tételek 18%–ának. A tételek 82%-a fajtaazonosnak bizonyult.
  6. Az ellenőrzésen megállapítottuk, hogy a tűztövisek elnevezésével nincs sok probléma.

Ilyen hibákat észleltünk (ezek mindegyike egy-egy esetet takar): helytelen fajtamegjelölés (P. atalantioides ’Nana’), ’Silver Mohave’ megjelölés a kívánatos ’Mohave Silver’ helyett, kereskedelmi név használata a fajtanév helyett (Dart’s Red, helyesen: Interrada), Kasan helyett a helytelen Kazan név használata.

  1. Mélységellenőrzési vizsgálatunk alapján, hazánkban a legnépszerűbb tűztövis fajták: 1. Teton, Mohave 2. Soleil d’Or, Red Column 3. Orange Glow 4. Orange Charmer.
  2. A minták 20%-a már átvételkor nem volt egészséges.

Az évek múlásával fokozódó varasodásra való érzékenységet figyeltük meg (8. táblázat). A vizsgálat alatt a legellenállóbb fajtáknak a következőeket találtuk: Teton, Interrada (Dart’s Red), Orange Glow, Santa Cruz.

  1. A második évre szinte az összes tétel virágba borult (81 %, 35/43 Mohave Silverek nélkül).
  2. A növények kondíciója, konkrétan az ágvastagsága határozza meg a termőrügyek megjelenésének idejét, a koraiságot, nem a fajta vagy a konténer nagysága.
  3. A Mohave Silver fajta nem hozott virágot és termést.
  4. A Mohave fajta feltételezhetően szárazságra/hőre érzékeny.
  5. A Soleil d’Or fajta meglehetősen jól ellenáll a varasodásnak.

Következtetés, javaslat a díszfaiskoláknak

A Nébih fentiekben vázolt szaporítóanyag utóellenőrzésének észrevételei arra engednek következtetni, hogy a hazai faiskolák tűztövis állományában több helyen lehetnek idegen tételek.

Az esetleges fajtatévesztés, vagy fajtakeveredés felderítése a faiskolának is érdeke, ezért minden faiskolának ajánlott átvizsgálni a szaporításra kijelölt állományait, törzsültetvényeit, valamint az áruállományát, megszüntetni a keveredést. A vásárolt tételek szaporítóanyag-kísérő okmányát nem csak meg kell őrizni, de érdemes is. A nyilvántartásban a tételeket nyomon követhető módon, a származás feltüntetésével kell megjelölni. A tételeket érdemes – akár cserepenként – fajtanevet tartalmazó címkével megjelölni. A keveredés megakadályozása érdekében az egyes tételeket célszerű nem egymás mellé helyezni, és olyan technológiát kialakítani, amely mérsékli a keveredés veszélyét.

A vizsgálatról szóló cikk letölthető formában 
Tűztövis szaporítóanyagok utóvizsgálata



Friss hírek

GM-petúniák egyesített európai jegyzéke – 2018.10.24.
2019. február 7, csütörtök

GM-petúniák egyesített európai jegyzéke – 2018.10.24.

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről
2018. november 13, kedd

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2018. november 12, hétfő

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Tájékoztatás a zöldségpalánta import jogszabályi előírásairól
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta import jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a zöldségpalánta exportjának jogszabályi előírásairól
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta exportjának jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről
2018. november 8, csütörtök

Tájékoztatás a zöldségpalánta hatósági ellenőrzéséről

Tájékoztatás a zöldségpalánta-minősítésről
2018. november 7, szerda

Tájékoztatás a zöldségpalánta-minősítésről

Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás a zöldségpalánta forgalomba hozatalának követelményeiről

Tájékoztatás a dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás a dughagyma és fokhagyma szerződéses termeltetésének jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről
2018. november 6, kedd

Tájékoztatás az engedélyes zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem kötelezettségeiről

Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2018. november 5, hétfő

Tájékoztatás a zöldségpalánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezéséről (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Tájékoztatás az oltalom alatt álló „Szőregi rózsatő” földrajzi árujelző használatának bejelentéséről
2018. október 24, szerda

Tájékoztatás az oltalom alatt álló „Szőregi rózsatő” földrajzi árujelző használatának bejelentéséről

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányról
2018. október 19, péntek

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag-kísérő okmányról

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag import jogszabályi előírásairól
2018. október 19, péntek

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag import jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyagok exportjának jogszabályi előírásairól
2018. október 18, csütörtök

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyagok exportjának jogszabályi előírásairól

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag hatósági ellenőrzéséről
2018. október 18, csütörtök

Tájékoztatás a dísznövény szaporítóanyag hatósági ellenőrzéséről