null Tájékoztatás a regisztrált dísznövény szaporítóanyag forgalmazó kötelezettségeiről

Tájékoztatás a regisztrált dísznövény szaporítóanyag forgalmazó kötelezettségeiről

2020. szeptember 10, csütörtök

A Törvény és a Rendelet a regisztrált dísznövény szaporítóanyag forgalmazó részére is bizonyos kötelezettségeket ír elő. A törvényalkotó célja mindezzel a szaporítóanyagok nyomon követhetőségének és magas minőségének biztosítása.

Szaporítóanyag tételek elkülönítése, jelölése, okmányhasználat
A szaporítóanyagot tételenként elkülönítve és jelölve kell tartani a szaporítás, nevelés és a forgalomba hozatal alatt. Biztosítani kell a szaporítóanyag tételek nyomon-követhetőségét. Szaporítóanyagot forgalomba hozni másik termesztőnek vagy forgalmazónak, csak megfelelően kiállított Szaporítóanyag-kísérő okmánnyal szabad. A Szaporítóanyag-kísérő okmányról bővebben cikkünkben bővebben.
A Nébih által nyilvántartásba vett, bejelentett dísznövény szaporítóanyag forgalmazónak biztosítania kell, hogy az általa forgalomba hozott szaporítóanyag a Törvényben és a Rendeletben foglalt követelményeknek megfeleljen.


Nyilvántartás-vezetés
A forgalmazó nyilvántartást vezet a beszerzéseiről és értékesítéseiről, a szaporításokról és a nevelés alatti állományokról. A termesztő megállapítja a termesztési folyamat kritikus pontjait, azokról feljegyzést vezet, a nyilvántartásokat és feljegyzéseket a hatóság ellenőrzéséig, de legalább két évig megőrzi és ellenőrzéskor bemutatja. A szaporítóanyag nagykereskedőnek csak a vásárolt és forgalomba hozott szaporítóanyagokról kell nyilvántartást vezetnie. A nyilvántartásnak nincs kötött formája, akkor megfelelő, ha a szaporítóanyagok az üzembe beérkezéstől a forgalomba hozatalig nyomon követhetők.
A forgalmazó a vásárolt tételek szaporítóanyag-kísérő okmányait és az általa kiadott szaporítóanyag-kísérő okmányok másolatait a hatóság ellenőrzéséig, de legalább két évig megőrzi és ellenőrzésre bemutatja.


Növény-egészségügyi kötelezettség
A forgalmazónak kezelést kell alkalmaznia, ha a szaporítóanyag a látható jelek vagy tünetek alapján valószínűsíthetően nem mentes a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítóktól. Ha az szükséges, a forgalmazónak az ilyen szaporítóanyagot el kell távolítania a többi szaporítóanyag közül és meg kell semmisítenie.


Ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek
A növénytermesztési hatóság a forgalmazóknál szükség szerint, időszakosan ellenőrzi a vonatkozó jogszabályban foglaltak betartását. Az ellenőrzést a  növénytermesztési hatáskörben eljáró kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) munkatársai, a forgalmazók által a Nébihnek tárgyév január 15-ig megküldött Éves bejelentőlap alapján, a tevékenységnek megfelelő időpontban és gyakorisággal végzik, előzetes időpont-egyeztetés után. A szemle díjköteles, amelyet az ügyfél a mindenkori díjszabás rendelet alapján fizet meg.


Bejelentőlap megküldése
A forgalmazó a megadott határidőig a Nébih részére évente megküldi a tárgyévi tevékenységre vonatkozó, kitöltött Éves bejelentőlapot. A Nébih az Éves bejelentőlapok másolatát – ellenőrzés és feldolgozás után - az éves szemletervvel együtt továbbítja a kormányhivatalok részére. Az Éves bejelentőlap a tárgyévre vonatkozó adatok frissítésére szolgál. Be nem küldése szankciókat vonhat maga után.
További információ dísznövény szaporítóanyag forgalmazói tevékenység éves bejelentéséről.


Fajtanév-használat szabályai
Dísznövény szaporítóanyagot akkor lehet fajtanévvel forgalomba hozni, ha a fajta:
a) növényfajta-oltalom alatt áll,
b) hivatalosan bejegyzett,
c) közismert vagy
d) részletes leírásával és megnevezésével együtt szerepel egy, a forgalmazó által vezetett listán.
A forgalmazó által vezetett listákat az elfogadott nemzetközi irányelveknek megfelelően kell elkészíteni (pl. a CPVO növény fajtaoltalmi bejelentő szerint). A listát kérésre a növénytermesztési hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
Növénycsoport megnevezés használata esetén, a megnevezés nem lehet összetéveszthető semmilyen más fajta nevével.
Növényfajta oltalom alatt álló fajtát csak a lajstromba bejegyzett, hivatalosan bejegyzett fajtát csak a bejegyzett, közismert fajtát pedig csak a közismert néven szabad forgalomba hozni.
A fajták névhasználatánál a tagállamokban lehetőleg egységes elnevezést kell alkalmazni. Fásszárú és évelő dísznövények elnevezéséhez a Wageningen UR, Lisse (NL) ötévenként megjelenő List of Names of Woody Plant és List of Names of Perennials kiadványa.

Dísznövény szaporítóanyag: a Törvény és a Rendelet szerint szaporítóanyagnak kell tekinteni a vetőmagot, a vegetatív szaporító alapanyagokat és az ültetési anyagokat
Ültetési anyag: vetőmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból előállított, illetve felnevelt ültetésre szánt növények, beleértve a palántát is.
Közismert fajta: régóta termesztett, a szakirodalomban leírt, élőgyűjteményben hozzáférhető fajta,
Tétel: meghatározott számú homogén összetételű és azonos származású árut jelölő szaporítóanyag-mennyiség
Kritikus pont: a dísznövény szaporítóanyag előállítása, tárolása, forgalomba hozatala folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis
Növénytermesztési hatóság: tevékenység helye szerinti kormányhivatal és/vagy Nébih Forgalmazó: dísznövény szaporítóanyag termesztésével és forgalomba hozatalával hivatásszerűen foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
CPVO (Community Plant Variety Office): Közösségi Növényfajta Hivatal, a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 210/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság
Törvény: A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény.
Rendelet: A dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008 (IV.11.) FVM rendelet

Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >